A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Paradicsomszínű béka
A Paradicsompiros süketbéka nőstényeinek feltűnő narancsvörös színe adta a faj közismert nevét. A hímek kisebbek és általában sárgásabb vagy barnásabb árnyalatúak.
Zömök teste és rövid lábai inkább a talajon való élethez illenek, mint a hosszú ugrásokhoz. A fiatal békák színe eleinte sötétebb, majd hónapok alatt alakul ki a felnőttekre jellemző árnyalat.
Éjszakai lesvadász
Nappal rejtőzködik, éjszaka viszont előmerészkedik a laza talajból vagy az avarból. Többnyire mozdulatlanul vár, majd gyorsan ráveti magát a közelébe kerülő rovarokra.
Élőhelyén gyakran marad sekély vizek, árkok és időszakos tócsák közelében. Ezek a helyek a táplálkozás mellett a szaporodáshoz is nélkülözhetetlenek.
Vízhez kötött szaporodás
A szaporodást rendszerint a heves esők indítják be. A hímek sekély, lassú vagy álló vízből hallatják rövid, mély hangjaikat, amelyek a nőstények figyelmét hívják fel.
A petékből néhány nap alatt ebihalak kelnek ki. A gyors fejlődés előnyt jelenthet az időszakos vizekben, amelyek a szárazabb időszak beköszöntével könnyen visszahúzódhatnak.
Védekezés ragadozók ellen
Fenyegetéskor a bőre ragacsos, kellemetlen és enyhén irritáló váladékot bocsáthat ki. Ez megnehezítheti, hogy egy ragadozó lenyelje vagy megtartsa a békát.
A feltűnő vörös színezet figyelmeztető jelzésként is működhet, ezért a paradicsombékát nem érdemes zsákmányként könnyen kezelhető állatnak tekinteni. A váladék az ember számára is irritáló lehet.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Madagaszkár északkeleti, főként keleti partvidéke
A faj Madagaszkár északkeleti részén honos, az Antongil-öböl és a keleti partvidék térségében. Dél-Afrikából betelepített állományt is jeleztek, de ennek fennmaradása bizonytalan, ezért a természetes elterjedéshez csak Madagaszkár tartozik.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszakai béka. Nappal többnyire beássa magát a laza talajba vagy az avarba.
Hogyan él?
Általában magányos, a szaporodási időszakban viszont a sekély vizeknél összegyűlik.
Hogyan mozog?
Rövid ugrásokkal és mászva közlekedik. Nem jó úszó, többnyire a vízpart közelében marad.
Mivel táplálkozik?
Főleg rovarokat és más apró gerincteleneket kap el. Lesből támad a talajon mozgó zsákmányra.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a vízbe rakja a petéket, de a szülők a lerakás után nem gondozzák az utódokat.
Ember közelében
Bőre ragacsos, irritáló váladékot termelhet. Ne fogdosd, mert a békák áteresztő bőre érzékeny a sókra és vegyszerekre.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyén a sekély vizek szennyezése és az alföldi erdők átalakítása jelenthet gondot. A betegségek és a befogás szintén kockázatot jelenthetnek.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
Miért különbözik ennyire a két ivar?
A paradicsombékánál szokatlanul erős a nemek közötti különbség. A nőstények nemcsak hosszabbak, hanem sokkal nehezebbek és élénkebb színűek is a hímeknél.
Ez a különbség összefügghet a peték előállításának energiaigényével. A hímek kisebb testük ellenére aktívan keresik a szaporodási lehetőséget, és a vízparton hallatott hívóhangjukkal próbálják magukhoz vonzani a nőstényeket.
Gyors fejlődés a sekély vízben
A faj petéi sekély, gyakran időszakos vagy lassú vizű helyeken fejlődnek. A petékből rövid idő alatt ebihalak kelnek ki, ami csökkenti annak idejét, amíg a fejlődő utódok a kiszáradásnak és a ragadozóknak ki vannak téve.
Az ebihalak átalakulása nagyjából másfél hónap alatt befejeződhet. A fiatal békák kezdetben sötétebbek, később fokozatosan veszik fel a felnőttekre jellemző vöröses színezetet.
Élőhelyváltó, mégis vízhez kötött faj
A Paradicsompiros süketbéka nem kizárólag érintetlen esőerdőkben él. Megtalálható parti erdőkben, bolygatott növényzetben, mezőgazdasági területeken és települések közelében is, ha van megfelelő búvóhely és szaporodásra alkalmas víz.
Ez a rugalmasság segítheti a fennmaradását, de nem védi meg minden változástól. A szennyezett víz, az élőhelyek átalakítása és az ellenőrizetlen befogás helyi állományokra is nyomást gyakorolhat.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol él a Paradicsompiros süketbéka a természetben?
A Paradicsompiros süketbéka Madagaszkár északkeleti részén őshonos, főként az Antongil-öböl környékén és a sziget keleti partvidékén fordul elő. Esőerdőkben, parti erdőkben, mocsaras területeken, árkokban és települések közelében is megélhet, ha talál laza talajt, búvóhelyet és sekély, lassú vagy álló vizet a szaporodáshoz.
Miért nevezik paradicsombékának?
A név a nőstények feltűnő narancsvörös vagy paradicsompiros színére utal. A hímek általában kisebbek és kevésbé élénk színűek, sokszor sárgásabb vagy barnásabb árnyalatúak. A fiatal békák még sötétebbek lehetnek, és csak hónapok alatt alakul ki rajtuk a felnőttekre jellemző színezet.
Mekkora a Paradicsompiros süketbéka?
A faj mérete erősen függ az ivartól. A hímek általában 6-6,5 centiméter hosszúak, míg a nőstények 8,5-10,5 centiméteresre nőhetnek. A nőstények tömege akár 230 grammot is elérhet, ezért a két ivar között nemcsak a testhosszban, hanem a testalkatban és a tömegben is látványos a különbség.
Mit eszik a Paradicsompiros süketbéka?
Éjszakai ragadozóként főként a talajon mozgó rovarokat és más apró gerincteleneket zsákmányol. Gyakran lesben áll, majd hirtelen kapja el a közelébe kerülő állatot. A táplálék pontos összetétele élőhelyenként változhat, de a faj életében fontos szerepet töltenek be a bogarak, legyek és más könnyen elérhető ízeltlábúak.
Mikor aktív a Paradicsompiros süketbéka?
A Paradicsompiros süketbéka elsősorban éjszaka mozog és táplálkozik. Napközben többnyire beássa magát laza talajba, avarba vagy növényi törmelék közé, így csökkenti a kiszáradás és a túlmelegedés kockázatát. Alkonyat után előbújik, és a sekély vizek, árkok vagy nedves talaj közelében kezdi keresni a zsákmányát.
Hogyan szaporodik a Paradicsompiros süketbéka?
A szaporodás rendszerint heves esők után indul, gyakran sekély, lassú vagy álló vízben. A hímek hanggal keresik a nőstényeket, majd a nőstény sok petét rak a vízbe. A peték többnyire 2-4 nap alatt kelnek ki, az ebihalak pedig gyorsan fejlődnek, mert az időszakos szaporodóhelyek könnyen kiszáradhatnak.
Veszélyes az emberre a Paradicsompiros süketbéka?
A Paradicsompiros süketbéka nem támadja meg az embert, de a bőre védekezéskor ragacsos, irritáló váladékot termelhet. Ez kellemetlen reakciót okozhat a bőrön, szembe kerülve pedig különösen zavaró lehet. A békát ezért nem szabad puszta kézzel fogdosni, ráadásul az emberi kézen lévő sók, krémek és vegyszerek magát az állatot is károsíthatják.
Meddig él a Paradicsompiros süketbéka?
A rendelkezésre álló adatok szerint vadon körülbelül 3-11 évig élhet, és a nőstények egyes vizsgálatokban hosszabb életűnek bizonyultak a hímeknél. Fogságban 12 évnél idősebb példányokat is megfigyeltek. Az élettartamot az élőhely minősége, a táplálék, a betegségek, a tartási körülmények és az egyed neme is befolyásolhatja.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Franco Andreone - [:it:Wikipedia:Autorizzazioni_ottenute/Franco_Andreone see authorization] · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.5