Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása vs. Paradicsompiros süketbéka – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása és Paradicsompiros süketbéka
Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Bufo bufo
A barna varangy Európa egyik legelterjedtebb varangyfaja, amely erdőkben, réteken, kertekben és parkokban is megél. Éjszakai életmódú, főként gerincteleneket fogyaszt, tavasszal pedig rendszerint ugyanahhoz a szaporodóhelyhez tér vissza.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Paradicsompiros süketbéka
Dyscophus antongilii
A Paradicsompiros süketbéka Madagaszkár északkeleti részének élénk narancsvörös színű, zömök testű békája. Éjszaka aktív, sekély álló- vagy lassú vizek közelében vadászik, és a nőstény jóval nagyobb a hímnél.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása | Paradicsompiros süketbéka |
|---|---|---|
| Tudományos név | Bufo bufo | Dyscophus antongilii |
| Testhossz | Hím: 8–9 cm; nőstény: 12–13 cm | Hímek: 6-6,5 cm; nőstények: 8,5-10,5 cm |
| Farok / egyéb méret | Nincs; kifejlett korban farok nélküli | – |
| Testtömeg | – | Átlagosan kb. 26 g; nőstények: akár 230 g |
| Élettartam | A vadonban akár 12 év; fogságban 40 évig is élhet | Vadon: 3-11 év; fogságban: 3-12+ év |
| Elterjedés | Európa nagy része, Nyugat-Ázsia és Nyugat-Szibéria | Madagaszkár északkeleti, főként keleti partvidéke |
| Élőhely | Erdők, rétek, cserjések, kertek, parkok és tavak környéke | Esőerdő, parti erdő, mocsár, árok és sekély vízpart |
| Táplálkozás | Rovarok, pókok, férgek, csigák és más gerinctelenek | Rovarok és más apró gerinctelenek |
| Aktív időszak | Főként éjszaka aktív; télen nyugalmi állapotba kerül | Éjszakai |
| Társas élet | Többnyire magányos, a szaporodási időszakban csoportosul | Többnyire magányos; szaporodáskor összeáll |
| Szaporodási idő | Szaporodás főként február és április között | Szaporodása főként heves esők után indul |
| Utódfejlődés ideje | külső megtermékenyítés | A peték 2-4 nap alatt kelnek ki |
| Utódok száma | Általában mintegy 1500, legfeljebb körülbelül 5000 pete | Akár több ezer pete; az átalakulás kb. 45 nap |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás; a peték és ebihalak önállóak | A peték lerakása után nincs szülői gondozás |
| Pihenőhely | Talajüregek, avar, kövek, farakások és sűrű növényzet | Laza talajba, avarba vagy növényi törmelék közé húzódik |
| Érzékelés | Jól érzékeli a mozgást, a rezgéseket és a hangokat | Látással és rezgések érzékelésével tájékozódik |
| Hangadás | A hím halk, ismétlődő nászhangot ad; nincs feltűnő hangzacskója | A hím rövid, mély hangokkal hívja a nőstényt |
| Mozgás | Jár vagy mászik; rövid, alacsony ugrásokra képes | Rövid ugrásokkal és a talajon mozogva közlekedik |
| Ökológiai szerep | Gerincteleneket fogyaszt, és számos ragadozó zsákmánya | Talajlakó rovarokra vadászik, maga is zsákmány lehet |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos és védett; természetvédelmi értéke 10 000 Ft | Magyarországon nem őshonos |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.