Folyamidelfin-félék (Platanistidae)
Ismerd meg a csoport állatait!
Folyamidelfin-félék - amit érdemes tudnod
A folyamidelfin-félék (Platanistidae) az emlősök Artiodactyla rendjébe tartozó fogascetek családja. A Mammal Diversity Database jelenlegi besorolása egyetlen nemzetséget, a Platanista nemzetséget, és két élő fajt tart számon: az indusi folyamidelfint (Platanista minor) és a gangeszi folyamidelfint (Platanista gangetica). Mindkét faj zavaros ázsiai folyókhoz kötődik, ahol elsősorban echolokációval tájékozódik.
Mely állatok tartoznak a családba?
A folyamidelfin-félék családjába jelenleg a Platanista nemzetség két faja tartozik. Az indusi folyamidelfin az Indus folyórendszerében, a gangeszi folyamidelfin pedig a Gangesz, a Brahmaputra, a Meghna és több kapcsolódó folyórendszer vizében él.
A két fajt korábban gyakran egyetlen faj alfajainak tekintették, de újabb genetikai és alaktani vizsgálatok alapján külön fajként kezelik őket. A család a korszerű rendszertani besorolás szerint a párosujjú patások rendjének cetcsoportjába tartozik.
Hosszú ormány és apró szemek
A folyamidelfinek jellegzetes, hosszú és keskeny csőréről, meredek homlokáról, hosszú mellúszóiról és alacsony hátúszójáról ismerhetők fel. Testük többnyire szürkés vagy barnásszürke, hasoldaluk világosabb lehet.
Szemük rendkívül kicsi, és nem a látás a legfontosabb érzékelési módjuk. A koponya alakja és a nyaki csigolyák mozgékonysága lehetővé teszi, hogy fejüket oldalirányban is elfordítsák, ami a sekély és akadályokkal teli folyóvizekben hasznos alkalmazkodás.
Echolokációval tájékozódnak a zavaros vízben
A folyamidelfinek főként echolokációt használnak: rövid hangjeleket bocsátanak ki, majd a visszaverődő jelekből következtetnek a környezetükben lévő tárgyak és zsákmányállatok helyzetére. Ez különösen fontos a sok hordalékot szállító, gyakran rossz látási viszonyú folyókban.
Érzékelésük a víz alatti életmódhoz igazodott, ezért a látásuk korlátozottsága nem jelenti azt, hogy ne tudnának hatékonyan tájékozódni. A folyómederhez közeli mozgásban a hangok és a hosszú, érzékeny csőr egyaránt szerepet kapnak.
Két faj, két nagy folyórendszer
Az indusi folyamidelfin kizárólag az Indus folyórendszeréhez kötődik, főként Pakisztánban. A gangeszi folyamidelfin Indiában, Nepálban és Bangladesben fordul elő a Gangeszhez, a Brahmaputrához, a Meghnához és más kapcsolódó folyókhoz tartozó vizekben.
A folyók szabályozása miatt az egykor összefüggő élőhelyek több helyen elszigetelt szakaszokra tagolódtak. A folyamidelfinek elterjedését ezért nemcsak a víz jelenléte, hanem a folyómeder átjárhatósága és az évszakos vízjárás is befolyásolja.
Halakat és vízi gerincteleneket fogyasztanak
A folyamidelfinek ragadozók. Táplálékukban halak, rákok, kagylók és más vízi gerinctelenek is szerepelhetnek, amelyeket a folyómeder közelében, echolokáció segítségével keresnek meg.
Hosszú, keskeny csőrük és számos kúpos foguk alkalmas a különböző méretű zsákmány megragadására. Táplálkozásukban fajonként és folyószakaszonként is lehetnek eltérések, mert az elérhető zsákmány mennyiségét a vízjárás és az emberi beavatkozások is módosítják.
Az indusi és a gangeszi folyamidelfin
Az indusi folyamidelfin (Platanista minor) az Indus vízrendszerének ritka lakója. A gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica) több, egymással kapcsolatban álló dél-ázsiai folyórendszerben él, de állományai sok helyen elszigetelődtek egymástól.
A két faj külső megjelenése nagyon hasonló, ezért a földrajzi elterjedés és a rendszertani vizsgálatok különösen fontosak az azonosításukban. Mindkettőt veszélyeztetettként tartja nyilván a Mammal Diversity Database.
Többnyire magányosan mozognak
A folyamidelfinek gyakran egyedül vagy kis csoportokban közlekednek. Az indusi folyamidelfineknél általában legfeljebb néhány egyedből álló csoportokat figyeltek meg, bár időnként nagyobb csoportosulások is kialakulhatnak.
A szaporodásukról kevesebb adat áll rendelkezésre, mint sok tengeri delfinfaj esetében. A rendelkezésre álló megfigyelések szerint a nőstények általában egy borjút hoznak világra, a vemhesség pedig nagyjából 8 - 12 hónapig tarthat.
Feldarabolódó folyók és romló vízminőség
Mindkét faj veszélyeztetett. A gátak és duzzasztók akadályozhatják a folyó menti mozgást, elszigetelhetik az állományokat, és megváltoztathatják a száraz évszakban rendelkezésre álló víz mennyiségét.
További gondot jelenthet a halászeszközökbe való belegabalyodás, a vízszennyezés, a hajóforgalom és a zsákmányállatok állományának csökkenése. A védelemhez ezért nem elég egy-egy folyószakasz megóvása: az egész folyórendszer vízjárását, élőhelyeit és emberi használatát figyelembe kell venni.