Lepényhalfélék (Pleuronectidae)
Ismerd meg a csoport állatait!
Lepényhalfélék (Pleuronectidae) – amit érdemes tudnod
A lepényhalfélék (Pleuronectidae) a laposhal-alakúak rendjébe tartozó sugarasúszójú halak családja. Testük oldalról erősen lapított, felnőttként többnyire mindkét szemük ugyanazon az oldalon helyezkedik el, és életük nagy részét a tengerfenék közelében töltik. A családba többek között a lepényhalak, a nyelvhalnak nevezett egyes fajok és a laposhalak tartoznak, de a hétköznapi elnevezések nem mindig felelnek meg pontosan a rendszertani besorolásnak.
Egy család a laposhal-alakúak között
A lepényhalfélék a Laposhal-alakúak (Pleuronectiformes) rendjének egyik családját alkotják. A rendbe több más család is tartozik, ezért nem minden lapos testű, tengerfenéken élő hal lepényhalféle.
A család tudományos neve Pleuronectidae. A FishBase jelenlegi adatbázisa több tucat, mintegy 60 elfogadott fajt sorol ide, a rendszertani felosztás azonban újabb genetikai vizsgálatok alapján változhat.
Miért lapos és aszimmetrikus a testük?
A lepényhalfélék lárvái kezdetben még kétoldalian szimmetrikusak, vagyis a szemük a fej két oldalán helyezkedik el. Fejlődés közben az egyik szem a fej másik oldalára vándorol, a hal pedig fokozatosan áttér a fenék közelében végzett életmódra.
A kifejlett hal egyik oldala néz felfelé, ez a színezett, szemes oldal, a másik pedig többnyire halványabb és a meder felé fordul. A legtöbb fajra jellemző, hogy a szeme a jobb oldalon van, de ez alól vannak kivételek.
A fenék közelében érzik jól magukat
A család fajai főként tengeri környezetben élnek, általában homokos, iszapos vagy vegyes aljzaton. Egyes fajok a sekély parti vizeket és a torkolatokat használják, mások több száz méteres, akár ezer méternél is mélyebb vizekben fordulnak elő.
Ritkán brakkvízbe, vagyis részben sós vízbe, néhány faj pedig édesvízbe is bejuthat. Az érdes lepényhal (Platichthys flesus) például tengerben, torkolatokban és ritkán folyókban is előfordul.
Rejtőszínnel olvadnak bele a mederbe
A felső, színezett oldalon több faj képes a környezetéhez igazítani a mintázatát és a színét. Ez segít abban, hogy nehezebben vegyék észre őket a homokos, kavicsos vagy iszapos fenéken.
Hosszú hát- és farok alatti úszójuk a test szélén fut végig, úszóhólyagjuk pedig a kifejlett egyedekből általában hiányzik. A lapított test és az aljzaton való mozdulatlan pihenés együtt hatékony álcázást biztosít.
Mit esznek a lepényhalfélék?
A család fajai többnyire a fenéken élő állatokat fogyasztják. Táplálékuk között férgek, puhatestűek, rákok és kisebb halak is lehetnek, az étrend pedig fajonként, testméretenként és élőhelyenként változik.
A szájuk és állkapcsuk a meder felszínén vagy közvetlenül fölötte mozgó zsákmány megragadására alkalmas. A fenéken rejtőző életmód miatt a táplálkozásuk szorosan kapcsolódik az aljzat állapotához.
Ismert képviselőik
Az érdes lepényhal (Platichthys flesus) Európa partvidékein, a Balti-tengerben, torkolatokban és időnként édesvízben is megtalálható. A közönséges lepényhal (Pleuronectes platessa) főként az Atlanti-óceán északi részén és az Északi-tenger térségében él, és fontos halászati faj.
A család nagyobb termetű képviselői közé tartozik az atlanti laposhal (Hippoglossus hippoglossus), míg a csendes-óceáni vizekben többek között a Dover-féle nyelvhal (Microstomus pacificus) fordul elő. A köznyelvi nevek félrevezetők lehetnek, ezért a pontos azonosításhoz a tudományos nevet és a rendszertani besorolást is érdemes figyelembe venni.
Miért fontos a védelmük?
Több lepényhalféle jelentős szerepet játszik a tengeri halászatban, ezért állományaik alakulását a fogási nyomás, a szaporodó- és táplálkozóhelyek állapota, valamint a tengeri környezet változásai is befolyásolhatják. A családon belül az egyes fajok helyzete eltérő, ezért nem lehet minden lepényhalfélét azonos természetvédelmi kategóriába sorolni.
A fenéklakó fajok védelméhez fontos a sekély parti élőhelyek, a torkolatok és a tengeri aljzatok megőrzése, valamint a fenntartható halászat. Az egyes fajok állapotát mindig külön kell vizsgálni.