Tengeri pókok (Majidae)
Ismerd meg a csoport állatait!
Tengeri pókok (Majidae) – amit érdemes tudnod
A tengeri pókok, vagyis a Majidae család tagjai a tízlábú rákok rendjébe és a rövidfarkú rákok közé tartozó tengeri rákok. A név ellenére nem pókok: hosszú járólábaik, előre keskenyedő páncéljuk és gyakran tüskés testük adja pókszerű megjelenésüket. Sok faj horogszerű sertékkel rögzít algákat, szivacsokat vagy más környezeti anyagokat a testén, így kevésbé feltűnővé válhat a tengerfenéken.
Milyen állatok a tengeri pókok?
A tengeri pókok a Majidae családba tartozó rákok, nem pedig valódi pókok vagy a tengerben élő, különálló tengeri pókszabásúak. A tízlábú rákok rendjén belül a rövidfarkú rákokhoz, azon belül a Majoidea főcsoporthoz tartoznak.
A család több nemzetséget foglal magába. Ismertebb képviselői közé tartoznak a Maja nemzetség fajai, köztük a nagy tengeri pók (Maja squinado), amely a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán keleti partvidékének rákjai között is előfordul.
Hosszú lábak és előre keskenyedő páncél
A tengeri pókok teste gyakran keskenyebb és előre hegyesedőbb, mint sok más rövidfarkú ráké. Páncéljukon tüskék, dudorok és serték lehetnek, járólábaik pedig egyes fajokon feltűnően hosszúak és vékonyak, ezért a testük pókszerűnek látszik.
A szemek rendszerint nyelesek, a járólábak pedig a tengerfenéken való kapaszkodást és haladást segítik. A pontos alak, a tüskék elrendezése és a páncél mérete fajonként eltérhet, ezért az azonosításhoz nem elég csak a hosszú lábakat megfigyelni.
Algákkal és más anyagokkal álcázzák magukat
Sok Majidae-faj páncélján és lábain horogszerű serték találhatók. Ezekbe algadarabok, hidroidok, szivacsok, zsákállatok, kagylótöredékek és más, a környezetben megtalálható anyagok akadhatnak bele.
Az így kialakított fedés megtöri a rák körvonalát, és segíthet abban, hogy nehezebben vegyék észre a ragadozók. Nem minden tengeri pók díszíti magát ugyanúgy, és egyes fajoknál a fiatal egyedek álcázása feltűnőbb, mint a kifejlett állatoké.
A sekély partoktól a mélyebb vizekig
A Majidae család tagjai kizárólag tengeri környezetben élnek. Előfordulhatnak sziklás partokon, algás aljzaton, homokos és iszapos tengerfenéken, valamint a sekély parti vizektől a mélyebb tengeri élőhelyekig.
Az élőhelyhez igazodhat a páncél színe, a rajta rögzített álcázó anyag és a járólábak felépítése is. A nagy tengeri pók, a Maja squinado, a sekélyebb tengeri régióktól körülbelül 75 méteres mélységig ismert.
Növényi és állati táplálék a tengerfenékről
A család táplálkozása fajonként változik, de több tengeri pók algákat és más tengeri növényi anyagokat, valamint lassú mozgású vagy helyhez kötött fenéklakó állatokat is fogyaszt. A vizsgált Maja squinado étrendjében például makroalgák, puhatestűek, tüskésbőrűek és zsákállatok is szerepeltek.
Táplálkozásuk révén a tengeri pókok a tengerfenék közösségeinek fogyasztói. Maguk is más állatok zsákmányai lehetnek, ezért a part menti táplálékhálózatokban fontos köztes szerepet töltenek be.
Vedlés, szaporodás és fontosabb példák
A többi rákhoz hasonlóan a tengeri pókoknak is vedleniük kell a növekedéshez. A frissen vedlett állat új páncélja még puha, ezért ilyenkor különösen sérülékeny. A nőstények a megtermékenyített petéket a potrohuk alatt hordozzák, a kikelő lárvák pedig kezdetben a vízben fejlődnek.
A család legismertebb európai képviselői a Maja nemzetség fajai, például a Földközi-tengerben élő Maja squinado és az Atlanti-óceán keleti partvidékén előforduló Maja brachydactyla. Egyes tengeri pókok halászati szempontból is jelentősek, ezért állományaik megőrzésében fontos a tengerfenéki élőhelyek és a parti vizek kímélete.


