Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Fedezd fel az állatvilágot

Korallsügérfélék (Pomacentridae)

Bohóchal

Ismerd meg a csoport állatait!

Ismerd meg közelebbről

Korallsügérfélék (Pomacentridae) - amit érdemes tudnod

A korallsügérfélék (Pomacentridae) a sugarasúszójú halak egyik családját alkotják. Többségük trópusi tengerek sekély, zátonyokhoz és sziklás aljzathoz kötődő hala, de a családon belül a táplálkozás, a társas viselkedés és az élőhelyhasználat is változatos. Ide tartoznak többek között a korallsügérek, a kromiszok, a dascilluszok és a bohóchalak is.

Milyen halak a korallsügérfélék?

A korallsügérfélék a tengeri halak egyik változatos családját alkotják. A családba több tucat nemzetség és több mint négyszáz ismert faj tartozik, köztük a Pomacentrus, a Chromis, a Dascyllus, a Stegastes és az Amphiprion nemzetség képviselői.

A közös bélyegek közé általában az oldalról lapított, zömök test, a kis száj, a megszakított oldalvonal, valamint a tüskés hátúszó és többnyire két tüskét viselő farok alatti úszó tartozik. Ezek a jellemzők fajonként eltérő színezetű és testformájú halakon jelennek meg.

Trópusi tengerek zátonylakói

A család fajai főként a trópusi tengerekben élnek, különösen az Indiai- és a Csendes-óceán korallzátonyain. Gyakran sekély vízben, sziklás aljzaton, lagúnákban, korallágak között vagy a zátonyok peremén találhatók.

Néhány faj melegebb mérsékelt övi vizekben is előfordul, és ritkán brakkvízben vagy édesvízben is megjelenhetnek korallsügérfélék. Az élőhelyhasználat azonban nem az egész családra egyformán jellemző: egyes fajok a mederhez kötődnek, mások a vízoszlopban úszó rajokban táplálkoznak.

Kicsi, színes és könnyen felismerhető

A korallsügérfélék sok képviselője kistermetű, élénk színű hal. Testük lehet kék, sárga, narancssárga, fekete vagy csíkos, és ugyanazon faj fiatal, illetve kifejlett példányai között is feltűnő színbeli különbség alakulhat ki.

A család mérete nem egységes: sok faj csak néhány centiméteres, míg egyes képviselők körülbelül 30 - 35 centiméteres testhosszt is elérhetnek. A feltűnő színezet gyakran a zátony környezetében való kommunikációt, rejtőzködést vagy a terület védelmét segíti.

Algakertek és planktonvadászok

A korallsügérfélék táplálkozása nem egyforma. A zátony aljzatán élő fajok közül sok algákat és az algabevonatban élő apró gerincteleneket fogyaszt, míg több Chromis és Dascyllus faj a vízoszlopban úszó planktonra és apró rákokra vadászik.

Egyes területvédő fajok megtisztítanak és őriznek egy kisebb zátonyfelületet, ahol a számukra megfelelő algák növekednek. Ezért a korallsügérfélék nemcsak elfogyasztják az algákat, hanem helyileg a zátony algaközösségének összetételét is alakíthatják.

Területvédelem és társas élet

Sok korallsügérféle határozottan védi a táplálkozási vagy szaporodási területét. A betolakodókat gyors támadásokkal, üldözéssel és testtartásokkal próbálják távol tartani, különösen akkor, amikor ikrákat őriznek.

Más fajok nagyobb rajokban mozognak a zátony fölött, és a vízben sodródó táplálékot csipegetik. A társas viselkedés ezért a magányosan őrzött algaterületektől a lazább, planktonnal táplálkozó rajokig terjed.

Ikrarakás és hímivadék-őrzés

A korallsügérfélék többsége a mederhez tapadó ikrákat rak. Az ikrák sziklára, üres kagylóra, koralldarabra vagy más kemény felszínre kerülhetnek, és a hím többnyire előkészíti, majd őrzi a fészket.

A hím az ikrákat legyezgeti, eltávolítja közülük a szennyeződést és elpusztult szemeket, valamint elriasztja a ragadozókat és a vetélytársakat. A kikelő lárvák ezután a vízben sodródnak, majd megfelelő élőhelyen telepednek meg.

Bohóchalak és tengeri rózsák

A család legismertebb képviselői közé tartoznak a bohóchalak, vagyis az Amphiprion és a Premnas nemzetség fajai. Ezek szoros kapcsolatban élnek bizonyos tengeri rózsákkal: a rózsa csalánsejtjei védelmet adnak a halnak, a hal pedig táplálékmaradványokkal és jelenlétével hozzájárulhat a gazdaállat ellátásához.

A bohóchalak csoportjaiban rangsor alakul ki. A legnagyobb egyed általában nőstény, a párja hím, és ha a nőstény elpusztul, a hím nősténnyé alakulhat. A csoport legnagyobb fiatal egyede ezután a szaporodó hím helyét veheti át.

A zátonyok működésének részei

A korallsügérfélék fontos szerepet töltenek be a sekély tengeri táplálékhálókban. Lehetnek algafogyasztók, planktonfogyasztók, apró gerinctelenek ragadozói vagy más halak zsákmányállatai.

A zátonyok állapotát a korallsügérfélék hatása fajonként eltérően befolyásolhatja. A területükön növesztett algák visszaszoríthatják a korallok megtelepedését, más helyzetekben viszont a védett területek menedéket adhatnak egyes fiatal koralloknak. A család védelméhez ezért a korallzátonyok, a sekély part menti élőhelyek és a fenntartható akváriumi állatkereskedelem megőrzése egyaránt fontos.

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.