Királyrákfélék (Lithodidae)
Ismerd meg a csoport állatait!
Királyrákfélék (Lithodidae) – amit érdemes tudnod
A királyrákfélék (Lithodidae) a tízlábú rákok rendjén belül az Anomura csoportba tartozó tengeri rákok családja. Bár testük a valódi rákokéhoz hasonlít, több jellegzetességük, például a csökevényes ötödik lábpár és a többnyire aszimmetrikus potroh, a remetarákokkal fennálló rokonságukra utal. Legtöbb fajuk hideg tengerekben él, a sekély parti vizektől a mélytengerig, és több képviselőjük a halászatban is jelentős.
Egy család a tízlábú rákokon belül
A királyrákfélék a Decapoda rendbe, azon belül az Anomura csoportba tartoznak. A család nem egyetlen fajt jelent: több nemzetség rákjai sorolhatók ide, köztük a Paralithodes, a Lithodes, a Neolithodes és a Paralomis képviselői.
A nevük ellenére nem a valódi rákok, vagyis a rövidfarkú rákok közé tartoznak. Külsőre mégis erősen hasonlíthatnak rájuk, ezért a pontos azonosításhoz a potroh, a lábak és a csápok felépítését is érdemes megfigyelni.
A remetarákokhoz fűződő rokonságuk
A királyrákfélék evolúciós szempontból a remetarákok rokonsági köréhez kapcsolódnak. Testük az ősi remetarákszerű elődökhöz képest erősebben páncélozott és rákszerűbb lett, ezért a legtöbb faj már nem használ üres csigaházat menedékként.
Ez a rokonság a testfelépítésükben is látható. A potroh gyakran részben hártyás, sokszor aszimmetrikus, a faroklegyező pedig hiányzik, miközben az ötödik járóláb erősen visszafejlődött és a páncél alatt rejtőzik.
Jellegzetes páncél, ollók és lábak
A királyrákfélék teste általában széles, rákszerű páncélt, tüskéket vagy dudorokat visel. Az első járólábpár ollóban végződik, a jobb olló pedig sok fajnál erősebb lehet a balnál, bár ennek mértéke fajonként eltér.
A család képviselőinek három jól fejlett járólábpárjuk van az ollós lábak mögött. Ez az eltérés segíthet megkülönböztetni őket a valódi rákoktól, amelyeknek rendszerint négy pár jól látható járólábuk van az ollók mögött.
Hideg tengerek lakói
A Lithodidae fajai kizárólag tengeri élőhelyeken fordulnak elő. Többségük hideg vizekhez kötődik, és a sekély parti területektől a több ezer méteres mélységig megtalálhatóak, bár az egyes nemzetségek és fajok elterjedése jelentősen különbözik.
A fiatal egyedek egyes fajoknál sekélyebb, összetett felszínű élőhelyeken, például köves vagy algás fenéken fejlődnek. A felnőtt rákok között viszont sok olyan faj is van, amely mélyebb, sziklás vagy iszapos tengerfenéken él.
Két nagyobb fejlődési vonal
A családot hagyományosan két alcsaládra osztják: a Lithodinae és a Hapalogastrinae csoportjára. Ezek képviselői testformában és életmódban is változatosak, ezért a királyrákfélék között nem minden faj néz ki egyformán.
A nagy termetű, hosszú lábú mélytengeri formák mellett kisebb, sekély vízben élő fajok is előfordulnak. Egyes királyrákok lábai nagyon hosszúak, másoknál a páncél szélesebb és tüskékkel sűrűbben borított.
Ragadozók, dögevők és a tengerfenék fogyasztói
A királyrákfélék tápláléka fajonként változik, de sok képviselőjük ragadozóként vagy dögevőként él. Puhatestűeket, más rákokat és egyéb tengerfenéki gerincteleneket fogyaszthatnak, emellett elhullott állati anyaggal is táplálkozhatnak.
Táplálkozásukkal a tengerfenék táplálékhálózatának részei, miközben maguk is más tengeri állatok zsákmányává válhatnak. A fiatal királyrákokat többek között halak, polipok és nagyobb rákok is fogyaszthatják.
Ismert képviselők és természetvédelmi kérdések
A család legismertebb tagja a királyrák (Paralithodes camtschaticus), amely mellett a kék királyrák (Paralithodes platypus) és az arany királyrák (Lithodes aequispinus) is fontos képviselő. A Neolithodes és a Paralomis nemzetségbe több, főként mélyebb vizekben élő faj tartozik.
A nagyobb termetű, halászott fajok állományát a túlzott halászat, a járulékos fogás és a környezet változásai is befolyásolhatják. A fenntartható kezeléshez ezért az adott faj szaporodását, növekedését, vándorlását és élőhelyét együtt kell figyelembe venni.


