Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Kínai csíkosteknős

Mauremys sinensis

A kínai csíkosteknős Kelet-Ázsia lassú folyású vizeiben és mocsaras élőhelyein élő édesvízi teknős. Élőhelyvesztés és a kereskedelmi célú gyűjtés miatt kritikusan veszélyeztetett faj.

Mauremys sinensis
Kínai csíkosteknős · Mauremys sinensis

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névMauremys sinensis
TesthosszJellemzően 20-22 cm páncélhossz
Farok / egyéb méret–
TesttömegÁtlagos kifejlett tömeg: kb. 1,24 kg
ÉlettartamFogságban legfeljebb kb. 22,8 év
ElterjedésKína, Tajvan, Laosz és Vietnam
ÉlőhelyTavak, mocsarak, rizsföldek és lassú folyású vizek
TáplálkozásMindenevő; növényi és állati táplálékot fogyaszt
Aktív időszakNappal aktív, rendszeresen napozik
Társas életTöbbnyire magányos
Szaporodási időMeleg időszakban aktívabb; hűvösben visszahúzódik
Költési / kelési időA tojások kelési ideje mintegy 60 nap
Utódok számaFészekaljanként 3-10 tojás
UtódgondozásA tojások lerakása után nincs szülői gondozás
PihenőhelySűrű vízinövényzet, iszapos partok és víz alatti búvóhelyek
ÉrzékelésJó látás és szaglás; a vízben érzékeli a rezgéseket
Hangadás–
MozgásÜgyesen úszik és merül
Ökológiai szerepÉdesvízi mocsarak és lassú vizek mindenevő teknőse
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos; kiszabadult példányokat megfigyeltek

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Élőhelye és külseje

A kínai csíkosteknős Kína déli és keleti részén, Tajvanon, Laoszban és Vietnam északi területein fordul elő. Álló- vagy lassú folyású vizekben, mocsarakban, csatornákban és elárasztott rizsföldeken él.

Páncélja általában barna vagy olívbarna, a fején és a nyakán pedig világos csíkok futnak. Ezek a minták adják a faj jellegzetes megjelenését.

Táplálkozása

Mindenevő teknős, amely növényi részeket és állati eredetű táplálékot is elfogyaszt. A fiatal egyedek és a felnőtt hímek étrendjében gyakoribbak a rovarok, csigák és kisebb vízi állatok.

A felnőtt nőstények több növényi táplálékot fogyasztanak. Az étrend életkor, ivar és az adott élőhely kínálata szerint is változhat.

Szaporodása

A nőstény többnyire 3-10 tojást rak, amelyekből körülbelül két hónap után kelnek ki a fiatalok. A tojások hőmérséklete befolyásolja a kelő utódok ivararányát.

Alacsonyabb keltetési hőmérsékleten több hím, magasabb hőmérsékleten több nőstény fejlődhet. A kikelt teknősök önállóak, a nőstény nem gondozza őket.

Veszélyeztetettsége

A faj az IUCN besorolása szerint kritikusan veszélyeztetett. Állományait a vizes élőhelyek átalakítása, a vízszennyezés, a gyűjtés és a kereskedelem egyaránt sújtja.

A kedvtelésből tartott példányokat nem szabad természetes vizekbe engedni. Idegenhonos állományok alakulhatnak ki, és közeli rokon teknősökkel való kereszteződés is előfordulhat.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kína, Tajvan, Laosz és Vietnam

Őshonosan Kína déli és keleti részein, Tajvanon, Laoszban és Vietnam északi részén él. Hongkongban, Dél-Koreában és Olaszországban betelepített vagy megtelepedett állományokat is jeleztek; ezek kiterjedése területenként eltérő lehet.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, gyakran a parton vagy kidőlt fatörzsön napozik.

Hogyan él?

Többnyire magányosan él, a vízben és a szárazföldön is önállóan mozog.

Hogyan mozog?

Jól úszik és merül; lassú folyású vizek, csatornák és tavak között mozog.

Mivel táplálkozik?

Mindenevő. A fiatalok és a hímek több állati táplálékot, a felnőtt nőstények több növényi táplálékot fogyasztanak.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a tojások lerakása után nem gondozza a fiókákat.

Ember közelében

Kedvelt díszállat, de szabadon engedve idegenhonos teknőspopulációkat és hibridizációt okozhat.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyét a vizes területek átalakítása, a mezőgazdaság és a vízszennyezés veszélyezteti. A gyűjtés és a kereskedelem szintén csökkenti az állományokat.

Élőhelyek sérüléseSzennyezés

Mekkora hozzád képest?

Állat: 21 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

01 Egy érdekes részlet

A tojás hőmérséklete ivart is befolyásol

A kínai csíkosteknősnél a tojások fejlődési hőmérséklete nemcsak a kelés sebességére hat. Az embriók ivarfejlődését is befolyásolja, ezért ugyanabból a fészekből eltérő ivararányú utódok kelhetnek ki.

Ez a jelenség a természetben érzékennyé teheti a fajt a tartósan melegebb időjárásra és a fészekhelyek megváltozására. A hőmérséklet önmagában nem árulja el minden egyes tojás jövőbeli ivarát, csak az ivararányok alakulására hat.

02 Egy érdekes részlet

Más az étrendjük fiatalon és felnőttként

A fiatal kínai csíkosteknősök növekedésükhöz sok fehérjét igényelnek, ezért gyakrabban fogyasztanak kisebb állatokat. Ilyen lehet például egy rovar, csiga vagy apró vízi élőlény.

A felnőtt állatok étrendje változatosabbá válik, és a növényi táplálék szerepe különösen a nőstényeknél nő meg. Ez jól mutatja, hogy ugyanazon faj táplálkozását az életkor és az ivar is alakíthatja.

03 Egy érdekes részlet

A kiszabadult példányok természetvédelmi gondot okozhatnak

A kínai csíkosteknős a kedvtelésből tartott teknősök között is megjelenik, ezért egyes országokban természetes elterjedési területén kívül is felbukkanhat. A szabadon engedett példányok megfelelő körülmények között túlélhetnek.

Az idegenhonos teknősök versenghetnek a helyi fajokkal, betegségeket terjeszthetnek, vagy közeli rokonokkal kereszteződhetnek. Emiatt a megunt állatot mindig engedéllyel működő mentőhelyre vagy állatkertbe kell leadni.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él természetes körülmények között a kínai csíkosteknős?

Természetes elterjedési területe Kína déli és keleti része, Tajvan, Laosz és Vietnam északi területei. Állóvizekben, mocsarakban, csatornákban, lassú folyású patakokban és elárasztott rizsföldeken él. A sűrű növényzetű, sekély vizeket kedveli, ahol napozóhelyet és menedéket is talál.

Mekkora lesz egy felnőtt kínai csíkosteknős?

A felnőtt példányok páncélhossza jellemzően körülbelül 20-22 centiméter. Egyes állatok ennél nagyobbra is nőhetnek, ezért a helyigény megtervezésénél nem érdemes kizárólag a fiatal kori mérettel számolni. A tömeg ivartól, életkortól és tartási körülményektől függ, átlagos kifejlett értékként mintegy 1,24 kilogrammot közöltek.

Mit eszik a kínai csíkosteknős?

Mindenevő faj, amely növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt. A fiatal teknősök és a felnőtt hímek általában több állati táplálékot, például rovarokat, csigákat és kisebb vízi állatokat esznek. A felnőtt nőstények étrendjében nagyobb lehet a növényi táplálék aránya, de az étrend az élőhely kínálata szerint változik.

Hány tojást rak, és mikor kelnek ki a fiatalok?

A nőstény egyszerre általában 3-10 tojást rak. A tojások körülbelül 60 nap alatt kelnek ki, de a pontos időt a hőmérséklet és a páratartalom is befolyásolhatja. A faj nem gondozza a kikelt utódokat, ezért a fiatal teknősöknek már a kelés után önállóan kell táplálékot és búvóhelyet találniuk.

Hogyan lehet felismerni a kínai csíkosteknőst?

Legfeltűnőbb bélyege a fején és a nyakán látható világos csíkozás. Páncélja többnyire barna vagy olívbarna, testfelépítése pedig tipikus vízi teknősre vall, úszóhártyás lábakkal. A biztos azonosításhoz a fej mintázatát, a páncél alakját és a pontos földrajzi előfordulást együtt kell figyelembe venni, mert több ázsiai víziteknős hasonlíthat rá.

Veszélyeztetett fajnak számít?

Igen. A kínai csíkosteknős az IUCN Vörös listáján kritikusan veszélyeztetett fajként szerepel. Állományait a vizes élőhelyek megszüntetése és átalakítása, a vízszennyezés, a gyűjtés, az élelmezési célú felhasználás és a kedvtelésből tartott állatok kereskedelme is érinti. A természetes állományok védelméhez az élőhelyek megőrzése és a kereskedelem ellenőrzése egyaránt fontos.

Tartható-e otthon kínai csíkosteknős?

Tartható, de csak jogszerűen beszerzett, megfelelően azonosított példányt szabad vásárolni, és a tartásához nagy vízfelület, száraz napozóhely, megfelelő világítás, szűrés és rendszeres állatorvosi ellenőrzés szükséges. A fiatal teknős gyorsan nő, ezért előre kell gondoskodni a későbbi helyigényéről. Megunt állatot soha ne engedj természetes vízbe.

Előfordulhat Magyarországon a természetben?

Magyarország nem része a kínai csíkosteknős természetes elterjedési területének. Kedvtelésből tartott példányok kiszökhetnek vagy szándékosan szabadon engedhetik őket, ezért egy-egy észlelés lehetséges, de ez nem jelent őshonos magyarországi állományt. Ha ilyen teknőst találsz, ne vidd másik vízbe, hanem készíts fényképet, jegyezd fel a pontos helyet, és jelezd szakembernek vagy állatmentő szervezetnek.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.