A szép korall itt nem őshonos
A Mongabay 2026. november 7-én közölt beszámolója szerint a Rio de Janeiro partjainál dolgozó búvárok olyan koralltelepeket távolítanak el, amelyek látványosak ugyan, de nem tartoznak a brazil tengeri élővilághoz. A coral-sol, magyarul napkorall néven ismert csoport két idegenhonos fajból áll: a Tubastraea coccinea és a Tubastraea tagusensis nevű kőkorallokból.
A fajok eredetileg az Indo-csendes-óceáni térségben élnek. Brazíliában az 1980-as években jelentek meg, feltehetően tengeri szállításhoz és olajipari létesítményekhez kapcsolódóan, majd a part mentén újabb és újabb területeket hódítottak meg.
Ismerd meg a kapcsolódó fajokat!
Olvass többet a cikkhez kapcsolódó állatokról.
Gyorsan elfoglalja a sziklás élőhelyeket
A napkorallnak Brazíliában kevés természetes ellensége van, ezért a telepei gyorsan összefüggő borítást alkothatnak a sziklás zátonyokon. Ilyenkor ugyanazért a helyért versenyez az őshonos fajokkal, amelyeknek a megtelepedéshez és növekedéshez szilárd felszínre van szükségük.
A brazil környezetvédelmi hatóságok szerint a Tubastraea fajai nemcsak elfoglalják a helyet. Olyan vegyületeket is kibocsáthatnak, amelyek károsítják a közelben élő korallokat, köztük a brazil vizekben honos agykorallokat és csillagkorallokat.
Az egész zátony közössége megváltozhat
Az invázió hatása nem áll meg a koralloknál. Ha a napkorall nagy területet borít be, eltűnhetnek a zátony apró lakói, és az ilyen élőhelyekhez kötődő halak száma is csökkenhet. Kutatások szerint a sziklás zátony ökológiai működése már akkor mélyrehatóan megváltozhat, amikor a napkorall a felszín körülbelül 45 százalékát borítja.
A folyamat azért nehezen visszafordítható, mert a koralltelepek többféle tengeri szerkezeten megtelepedhetnek. A brazil partokon természetes sziklafalakon, kikötői létesítményeken, bójákon és olajipari platformokon is kimutatták őket.
Búvárok tisztítják a Cagarras-szigeteket
A védekezés egyik helyszíne a Cagarras-szigetek körüli tengeri terület, mintegy öt kilométerre Rio de Janeiro Ipanema strandjától. Az archipelágó különösen gazdag tengeri élővilágnak ad otthont, ezért a területet a tengerek egészsége szempontjából kiemelten fontos Hope Spotként ismerik.
Adriana Gomes tengerbiológus, a Chico Mendes Biodiverzitás-védelmi Intézet munkatársa önkéntes búvárokkal dolgozik együtt. A csapat a napkorall telepeit egyenként választja le a sziklákról, miközben arra is ügyelnie kell, hogy a maradványok ne segítsék elő az újratelepedést.
Brazília országos programmal védekezik
Brazília 2018-ban országos tervet fogadott el a napkorall terjedésének megelőzésére, ellenőrzésére és nyomon követésére. A programban kutatók, természetvédelmi szakemberek és állami szervek vesznek részt, mert az inváziót nem lehet egyetlen merülési helyszín megtisztításával megállítani.
A cél az új gócok felszámolása, a már érintett területeken pedig a terjedés lassítása és lehetőség szerint visszaszorítása. A Cagarras-szigeteknél végzett kézi eltávolítás ennek a munkának a helyi, közvetlenül látható része.
Miért kell eltávolítani egy korallt?
A természetvédelemben nem minden koralltelep védendő ugyanúgy. A napkorall önmagában nem káros faj az őshonos élőhelyén, Brazíliában viszont olyan közösségekbe került, amelyek nem tudtak együtt fejlődni vele, ezért az idegenhonos telepek előnyt szerezhetnek a helyi fajokkal szemben.
A búvárok munkája így nem a korallzátonyok elpusztítását jelenti, hanem egy betolakodó faj eltávolítását az őshonos élőhely védelmében. A beavatkozás akkor lehet eredményes, ha rendszeres felméréssel és ismételt ellenőrzéssel párosul.
A legfontosabb tanulság a megelőzés
A brazil példa azt mutatja, hogy egy tengeri invázió felismerése és kezelése hosszú távú feladat. Mire egy faj több ezer kilométernyi partszakaszon megjelenik, a teljes kiirtása gyakran nem reális cél, ezért különösen sokat számítanak a korai észlelések és a gyors beavatkozások.
A Cagarras-szigeteknél végzett merülések egyszerre szolgálják a természetvédelmet és a megfigyelést. A búvárok nemcsak eltávolítják a telepeket, hanem tapasztalatokat is gyűjtenek arról, mely módszerekkel lehet a legkisebb károkozással védeni a helyi tengeri közösségeket.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mi az a coral-sol, vagyis napkorall?
A coral-sol a brazil partokon élő két idegenhonos kőkorall, a Tubastraea coccinea és a Tubastraea tagusensis közös neve. Az Indo-csendes-óceáni térségből származnak, Brazíliában pedig az 1980-as években jelentek meg. Élénk színük miatt látványosak, de az új élőhelyükön gyorsan terjedhetnek, és kiszoríthatják az őshonos fajokat.
Miért távolítják el a búvárok ezt a korallt?
Azért, mert Brazíliában a napkorall idegenhonos, inváziósan terjedő fajnak számít. A telepei elfoglalják a sziklás felszínt, amelyen őshonos korallok és más élőlények telepedhetnének meg. Emellett a szomszédos korallokat károsító vegyületeket is kibocsáthat. Az eltávolítás célja a helyi élőhely és annak közösségeinek védelme.
Mikor és hogyan került a napkorall Brazíliába?
A brazil hatóságok adatai szerint a napkorall első nyomai az 1980-as években jelentek meg Rio de Janeiro állam olajipari létesítményein. A fajok behurcolásában tengeri szállítóeszközök, platformok, bóják és más mesterséges szerkezetek is szerepet játszhattak. A pontos első bekerülési útvonal nem minden helyszínen ismert, de a terjedés azóta több part menti államot érint.
Mekkora területen terjedt el a napkorall?
A Mongabay beszámolója szerint a napkorall nagyjából 3500 kilométernyi brazil partszakaszon van jelen, és egyes becslések szerint évente akár két kilométeres ütemben is terjedhet. A hivatalos brazil összesítések több államból jeleznek előfordulást, természetes sziklás élőhelyeken és mesterséges tengeri szerkezeteken egyaránt. A helyi sűrűség és a veszély mértéke területenként eltér.
Milyen károkat okozhat az őshonos tengeri élővilágban?
A napkorall a sziklás zátonyokon helyet foglal el az őshonos fajok elől, így megváltoztathatja a közösség összetételét. A telepek vegyületei a közeli korallokat is károsíthatják. Ha a borítás nagyra nő, eltűnhetnek egyes apró zátonylakók, és az élőhelyhez kötődő halak állománya is visszaeshet. A változás az egész zátony működésére hatással lehet.
Hol dolgoznak most a búvárok?
A bemutatott munka a Rio de Janeiro partjainál fekvő Cagarras-szigetek körül zajlik. A szigetcsoport mintegy öt kilométerre található Ipanema strandjától, és gazdag tengeri élővilága miatt kiemelt természetvédelmi jelentőségű. A területen önkéntes búvárok Adriana Gomes tengerbiológussal és az ICMBio munkatársaival együtt keresik és távolítják el a napkorall telepeit.
Hogyan távolítják el a koralltelepeket?
A búvárok kézzel, egyenként választják le a napkorall telepeit a sziklás felszínről. A művelethez pontos felmérésre és óvatosságra van szükség, mert a cél az inváziós korall eltávolítása úgy, hogy közben az őshonos élőlények minél kevésbé sérüljenek. A kezelt helyeket később újra ellenőrizni kell, mert a visszamaradó részekből vagy újonnan érkező lárvákból ismét megjelenhetnek telepek.
Mikor indult Brazíliában az országos védekezési program?
Brazília 2018-ban fogadta el a napkorall megelőzésére, ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló országos tervet. A program több intézmény együttműködésére épül, köztük környezetvédelmi hatóságok, kutatók és természetvédelmi szervezetek vesznek részt benne. A terv célja az új gócok felszámolása, a terjedés megfékezése, valamint az érintett területeken alkalmazható kezelési módszerek összehangolása.
A hír forrása
Az eredeti hír dátuma: 2026. 11. 07.