A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Külseje és alkalmazkodása
A jak feltűnő állat: hosszú, dús szőrzete a test alsó részén gyakran függönyszerűen lóg, farka pedig bojtos. A vad forma nagyobb és többnyire sötét színű, a háziasított egyedek között viszont barna, szürke, fehér és foltos állatok is előfordulnak.A magashegyi élethez nagy tüdő, sok vörösvérsejt és magas hemoglobinkoncentráció segíti. Ezek a tulajdonságok javítják az oxigénfelvételt a…
Élőhelye
A jak a Tibeti-fennsík, a Himalája és Közép-Ázsia hideg, nyílt vidékein él. A vad egyedek jellemzően 4000 és 6100 méter közötti magasságban fordulnak elő, bár az évszakok szerint alacsonyabb területekre is lehúzódhatnak.Élőhelyét alpesi rétek, füves puszták, köves fennsíkok és hideg sivatagos területek alkotják. A téli hóban a szél által megtisztított foltokon és védettebb völgyekben keres…
Táplálkozása és viselkedése
Növényevő kérődzőként főként füveket, sásokat és más alacsony növésű növényeket fogyaszt. Szűkös időszakokban mohát és zuzmót is legel, így a gyér magashegyi növényzetet is hasznosítani tudja.
A nőstények és a fiatalok többnyire csordákban mozognak, míg az idősebb bikák gyakran magányosak vagy kisebb hímcsapatokat alkotnak. Veszély esetén a jak fújással, morgással és előretöréssel reagálhat.
Kapcsolata az emberrel
A háziasított jak a magashegyi pásztorközösségek egyik legfontosabb állata. Teje, húsa, szőre, bőre és trágyája is hasznosítható, emellett teherhordásra is alkalmas.
A háziasított állomány kisebb és változatosabb színű a vad jaknál. A házi jakot a források többnyire Bos grunniens néven kezelik, míg a vad formára gyakran a Bos mutus nevet használják.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Közép-Ázsia és a Himalája magashegyi térségei
A felsorolt országok a háziasított és a vad forma igazolt vagy történetileg dokumentált ázsiai elterjedési térségéhez kapcsolódnak. A vad jak jelenlegi elterjedése ennél szűkebb, főként Kínára és Indiára korlátozódik; Nepálban a jelenlét bizonytalan.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként nappal aktív, sokat legel
Hogyan él?
A tehenek és borjak csordákban élnek; a bikák gyakran külön
Hogyan mozog?
Széles patáival sziklás, meredek terepen is biztos
Mivel táplálkozik?
Füvek, sások, lágyszárúak, mohák és zuzmók
Szaporodás és utódgondozás
A borjút főként az anya gondozza
Miért bírja a ritka hegyi levegőt?
A jak magashegyi teljesítményének egyik alapja a légző- és keringési rendszer összehangolt működése. Nagy tüdeje, sűrű hajszálérhálózata és magas hemoglobinkoncentrációja segíti, hogy a vér a ritka levegőből is hatékonyan vegyen fel oxigént.
Ez az alkalmazkodás nem jelenti azt, hogy a jak minden körülményt egyformán jól visel. A meleg, alacsony fekvésű környezetben könnyebben túlmelegszik, ezért a hűvös fennsíkokhoz kötődik.
A vad és a házi jak különbségei
A háziasított jak kisebb testű, színe változatosabb, szarva pedig gyakran gyengébb a vad formáénál. A különbségek részben az emberi szelekció, részben a tartási körülmények és a populációk történetének következményei.
A vad és a házi formák genetikai kapcsolatban állnak, és kereszteződhetnek is. Ez a vad állományok közelében problémát okozhat, mert a keveredés csökkentheti a vad populáció genetikai elkülönülését.
Miért nélkülözhetetlen a pásztorok számára?
A jak széles patái, erős teste és hidegtűrése miatt olyan hegyi útvonalakon is használható teherhordásra, ahol más háziállatok nehezen boldogulnak. A pásztorok tejéből vajat és sajtot készítenek, szőréből pedig ruházati és háztartási termékek készülhetnek.
A megszárított jaktrágya tüzelőanyagként is fontos ott, ahol kevés a fa. Így a jak szerepe egyszerre gazdasági, kulturális és gyakorlati, miközben a magashegyi élet egyik jelképe is maradt.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol él a jak?
A háziasított jak Közép-Ázsia és a Himalája magashegyi vidékein elterjedt; vad rokona főként Kínában és Indiában él.
Miben különbözik a vad jak a házi jaktól?
A vad jak általában nagyobb és sötétebb, a házi jak kisebb, színe változatosabb és többnyire kezelhetőbb.
Mit eszik a jak?
Főként füveket, sásokat és más lágyszárú növényeket fogyaszt, de mohát és zuzmót is legelhet.
Milyen magasra merészkedik?
A vad jak 4000–6100 méteres magasságban is előfordulhat.
Veszélyeztetett állat a jak?
A háziasított forma nem veszélyeztetett; a vad jakot az IUCN sebezhető kategóriába sorolja.
Mennyi ideig vemhes a jaktehén?
A vemhesség körülbelül 274 napig tart.
Hány borjú születik egyszerre?
Általában egy borjú születik.
Mire használják a házi jakot?
Tejéért, húsáért, szőréért, bőréért, trágyájáért és teherhordásra tartják.
Képes a jak magashegyi terepen közlekedni?
Igen, széles patái és erős testfelépítése segíti a meredek, köves terepen.
A jak szarvasmarhaféle?
Igen, a szarvasmarhafélék családjába tartozik, és a Bos nemzetség tagja.
