Dámgazella (Nanger dama) vs. Jak – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Dámgazella (Nanger dama) és Jak
Dámgazella (Nanger dama)
Nanger dama
A dámgazella a Száhel-övezet egyik különleges, kritikusan veszélyeztetett antilopfaja. Növényekkel táplálkozik, jól alkalmazkodott a száraz élőhelyekhez, vadon élő állománya azonban mára töredékére zsugorodott.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Jak
Bos grunniens
A jak Közép-Ázsia magashegyi vidékein élő, hosszú szőrű szarvasmarhaféle. Háziasított formája teherhordó állatként, valamint tej-, hús- és szőrforrásként ma is fontos a magashegyi közösségek számára.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Dámgazella (Nanger dama) | Jak |
|---|---|---|
| Tudományos név | Nanger dama | Bos grunniens |
| Testhossz | Kb. 140–165 cm testhossz | Legfeljebb kb. 3,25 m; főként vad egyedeknél |
| Farok / egyéb méret | Kb. 25–35 cm | Hosszú, lófarokszerű, bojtos |
| Testtömeg | – | Vad bikák kb. 1000 kg-ig; házi bikák 350–580 kg |
| Élettartam | Vadonszerte kb. 12 év; fogságban akár 19 év | Vadon legfeljebb körülbelül 25 év |
| Elterjedés | Ma főként Nigerben és Csádban | Közép-Ázsia és a Himalája magashegyi térségei |
| Élőhely | Száraz füves puszták, ritkás szavannák, félsivatagok | Alpesi rétek, füves fennsíkok, hideg puszták |
| Táplálkozás | Fűfélék, levelek, hajtások, cserjék és gyümölcsök | Füvek, sások, lágyszárúak, mohák és zuzmók |
| Aktív időszak | Nappali aktivitású | Főként nappal aktív, sokat legel |
| Társas élet | Kisebb, vegyes ivarú csoportokban él | A tehenek és borjak csordákban élnek; a bikák gyakran külön |
| Szaporodási idő | A szaporodás jellemzően augusztus–október között zajlik | A párzás többnyire szeptemberben kezdődik |
| Utódfejlődés ideje | Körülbelül 5,5–6 hónap | Körülbelül 274 nap |
| Utódok száma | Többnyire egy borjú | Általában egy borjú |
| Utódgondozás | A nőstény a borjút kezdetben elrejti | A borjút főként az anya gondozza |
| Pihenőhely | Sűrűbb növényzet és elszigetelt, zavartalan területek | Nyílt fennsíkok; télen védettebb területek |
| Érzékelés | Jó látás, hallás és szaglás segíti a veszély felismerését | Fejlett szaglás és jó hallás; látása is megfelelő |
| Hangadás | – | Morgás, fújás és más rövid hangjelzések |
| Mozgás | Gyors futásra és hosszabb vándorlásra képes | Széles patáival sziklás, meredek terepen is biztos |
| Ökológiai szerep | Legeléssel hat a növényzetre, és zsákmányállat | Legelésével tápanyagokat forgat vissza és zsákmányállat |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon vadon nem őshonos; állatkerti előfordulása igazolt | Vadon nem őshonos; háziasított egyedek előfordulhatnak |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.