Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Érdes lepényhal

Platichthys flesus

Az érdes lepényhal európai tengerpartok, torkolatok és brakkvizek gyakori laposhala. A fiatal példányok folyókba is felúszhatnak, de szaporodniuk a tengerben kell.

Érdes lepényhal (Platichthys flesus)
Érdes lepényhal · Platichthys flesus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névPlatichthys flesus
TesthosszJellemzően kb. 20 - 30 cm
Farok / egyéb méretKülön adat nem áll rendelkezésre
TesttömegLegfeljebb kb. 2,9 kg
ÉlettartamLegfeljebb kb. 15 év a természetben
ElterjedésKelet-Atlanti-óceán, Földközi- és Fekete-tenger
ÉlőhelyTengerpart, torkolat, brakkvíz, ritkábban folyó
TáplálkozásFenékállatok, férgek, rákok, puhatestűek és kisebb halak
Aktív időszakFőként a fenéken táplálkozik
Társas életTöbbnyire magányos
Szaporodási időÍvás főként február és június között
Utódfejlődés idejeÍvás: február - június; tengeri petefejlődés
Utódok számaNőstényenként kb. 400 000 - 2 000 000 ikra
UtódgondozásAz ikrák után nincs szülői gondozás
PihenőhelyHomokos és iszapos fenék, torkolati sekélyek
ÉrzékelésLátás és mechanikai érzékelés a fenéken
HangadásNincs közérthetően dokumentált hangjelzése
MozgásŐsszel a tenger felé vonul, a fiatalok felfelé úsznak
Ökológiai szerepFontos torkolati ragadozó és zsákmányfaj
Magyarországi jelenlétRendszeres természetes előfordulása nem igazolt

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

Teste lapított, szája kicsi, bőre pedig különösen az oldalvonal és az úszók tövénél érdes tapintású. A szemek többnyire a jobb oldalon helyezkednek el, de bal oldali szemállású példányok is előfordulnak.

Táplálkozása

A fenéken keresgél, és férgeket, kisebb rákokat, puhatestűeket, valamint apró halakat fogyaszt. Zöldesbarna vagy szürkés színe segíti az álcázását az iszapos aljzaton.

Szaporodása

Az ívás a tengeri vizekben zajlik, többnyire február és június között. A lárvák kezdetben a vízben sodródnak, majd átalakulásuk után a fenékre térnek, és a fiatal halak a torkolatok sekély részein nevelkednek.

Élőhely

Tengerpart, torkolat, brakkvíz, ritkábban folyó

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kelet-Atlanti-óceán, Földközi- és Fekete-tenger

Természetes elterjedése a keleti Atlanti-óceán partvidékétől és a Fehér-tengertől a Földközi-tengerig és a Fekete-tengerig terjed. A Kaszpi-tengerben, Észak-Amerika Nagy-tavaiban és néhány további térségben betelepítettként vagy behurcolt egyedként jegyzik; a térképes országlista a forrásokban dokumentált rendszeres előfordulásokat foglalja össze.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként a fenéken mozog, sekély parti vizekben és torkolatokban táplálkozik.

Hogyan él?

Többnyire magányosan él, de íváskor és táplálkozóhelyeken összeverődhet.

Hogyan mozog?

Ősszel a tenger felé húzódik, a fiatalok az árapályt kihasználva folyókba is felúsznak.

Mivel táplálkozik?

Fenékállatokkal, férgekkel, rákokkal, puhatestűekkel és kisebb halakkal táplálkozik.

Szaporodás és utódgondozás

Az ikrák lerakása után nincs szülői gondozás.

Ember közelében

Nem veszélyes az emberre; halászott étkezési hal, és horgászzsákmányként is előfordul.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyét a torkolatok átalakítása, a szennyezés és a túlzott halászat veszélyeztetheti. A folyók elzárása a fiatal halak feljutását is nehezíti.

Élőhelyek sérüléseHalászatSzennyezés

Mekkora hozzád képest?

Állat: 30 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

01 Egy érdekes részlet

Amikor a hal fél oldalra költözik

Az érdes lepényhal lárvája eleinte még kétoldalasan szimmetrikus, és a vízben lebegve úszik. A fejlődés során az egyik szem fokozatosan átvándorol a másik oldalra, miközben a test egyre laposabbá válik.

Ez az átalakulás teszi lehetővé, hogy a fiatal hal a fenéken fekve vadásszon. A szemek többnyire a jobb oldalra kerülnek, de egyes állományokban meglepően gyakoriak a fordított, bal oldali szemállású példányok is.

02 Egy érdekes részlet

Az árapály sodrását használó fiatalok

A lárvák és a fiatal halak nem egyszerűen sodródnak a torkolatokban. Az árapály változásaihoz igazodva feljebb emelkednek a vízoszlopban, amikor a befelé tartó áramlás segíti őket, apálykor pedig közelebb maradnak a fenékhez.

Ezzel az úgynevezett szelektív árapályszállítással energiát takarítanak meg. Így eljuthatnak a torkolatok és folyók védettebb, táplálékban gazdag nevelőhelyeire, ahol gyorsabban fejlődhetnek.

03 Egy érdekes részlet

Nem édesvízi hal, mégis felúszik a folyókba

Az érdes lepényhal sótűrése rendkívüli: a tengerből a brakkvízen át a folyók alsó és középső szakaszáig is eljuthat. A fiatalok gyakran felúsznak táplálkozni, különösen ott, ahol sok a fenéken élő zsákmány.

A szaporodáshoz azonban vissza kell térniük a tengerbe. Az ikrák és a lárvák tengeri környezetben fejlődnek, ezért a folyók elzárása vagy a torkolatok átalakítása a faj életciklusának több pontját egyszerre zavarhatja.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Miért nevezik érdes lepényhalnak?

A név a bőrének jellegzetes tapintására utal. Az oldalvonal mentén és a hát- és farok alatti úszó tövénél nagyobb, érdesebb pikkelyek és csontos lemezek találhatók, ezért a hal felszíne nem olyan sima, mint több más laposhalé. A szemoldalon gyakran szabálytalan vöröses foltok is láthatók, ami szintén segíthet a felismerésben.

Mekkora lehet egy kifejlett érdes lepényhal?

A legtöbb példány körülbelül 20 - 30 centiméteres, de a faj ennél jóval nagyobbra is nőhet. A közölt legnagyobb testhossz nagyjából 60 centiméter, a legnagyobb dokumentált tömeg pedig körülbelül 2,9 kilogramm. Ezek felső értékek, nem a faj átlagos méretét jelentik, ezért egy átlagos parti példány rendszerint kisebb.

Felúszik-e az érdes lepényhal édesvízbe?

Igen, főleg a fiatal példányok és a táplálkozó egyedek úsznak fel torkolatokba, folyókba, sőt ritkán tavakba is. A faj jól viseli a sótartalom változását, de szaporodása a tengerhez kötött. Az ikrák fejlődéséhez tengeri környezet kell, ezért a folyóban tartózkodó halaknak ívás előtt vissza kell térniük a tengerbe.

Mit eszik az érdes lepényhal?

A fenéken kutat táplálék után. Étrendjében férgek, kisebb rákok, puhatestűek és apró halak szerepelnek, a pontos összetétel pedig az élőhelytől és a hal méretétől függ. A fiatal példányok elsősorban apró fenékállatokat fogyasztanak, a nagyobb egyedek pedig nagyobb zsákmányt is képesek elejteni.

Hogyan szaporodik az érdes lepényhal?

Az ívás tengeri vizekben történik, többnyire február és június között. Egy nőstény körülbelül 400 000 - 2 000 000 ikrát is lerakhat. Az ikrák és a kezdeti lárvák a vízben lebegnek, majd a lárvák átalakulnak, fenéklakóvá válnak, és a fiatal halak torkolati vagy sekély parti nevelőhelyekre húzódnak.

Mikor változik át a lárva lapos hallá?

A lárva kezdetben még nem hasonlít a kifejlett lepényhalra: teste kétoldalasan szimmetrikus, és a vízben lebeg. Nagyjából 10 milliméteres testhossznál megindul az átalakulás, az egyik szem a másik oldalra vándorol, kialakul a színeződés, és a fiatal hal fokozatosan áttér a fenéken élő életmódra.

Veszélyes-e az emberre?

Az érdes lepényhal nem veszélyes az emberre, mérge vagy támadó viselkedése nincs. Halászzsákmányként és étkezési halként régóta ismert. Fogásakor a hát- és a farok alatti úszó tövénél található érdes, csontos képletek miatt érdemes óvatosan megfogni, de ezek nem mérgező tüskék.

Hol él természetes körülmények között?

Elterjedési területe a keleti Atlanti-óceán északi részeitől, a Fehér-tengertől a Földközi-tengerig és a Fekete-tengerig húzódik. Főként partközeli tengervizekben, torkolatokban és brakkvízben él, de a fiatalok a folyók alsó szakaszaira is felúszhatnak. A Kaszpi-tengerben és Észak-Amerika Nagy-tavaiban betelepítettként fordul elő.

Ez is érdekelhet

Fotó: Esquilo · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.