Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Királyrák

Paralithodes camtschaticus

A Királyrák a Csendes-óceán északi részének hideg vizeiben őshonos, nagy termetű tízlábú rák. A Barents-tengerbe betelepítették, ahol önfenntartó állományt hozott létre.

Királyrák (Paralithodes camtschaticus)
Királyrák · Paralithodes camtschaticus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névParalithodes camtschaticus
TesthosszPáncélhossza jellemzően kb. 22 cm
Farok / egyéb méretLegyező alakú potroh a páncél alatt
TesttömegJellemzően kb. 10 kg; dokumentált maximum 12,7 kg
ÉlettartamJellemzően 15-20 év; akár 20-30 év
ElterjedésÉszaki Csendes-óceán; betelepítve a Barents-tengerbe
ÉlőhelyHideg tengerek homokos, iszapos és köves feneke
TáplálkozásKagylók, férgek, rákok, halak, tüskésbőrűek és algák
Aktív időszakTavasszal sekély vízbe vándorol szaporodni
Társas életA fiatalok ezres csoportokat is alkothatnak
Szaporodási időTavasszal szaporodik; ősszel és télen mélyebb vízben táplálkozik
Költési / kelési időA peték kelésig kb. 11 hónapig fejlődnek a nőstény potroha alatt
Utódok számaKb. 150 000-400 000 pete; területenként változó
UtódgondozásA nőstény hordozza, tisztítja és védi a petéket
PihenőhelyFiatalon algatelepek és összetett aljzat; felnőttként mélyebb fenék
ÉrzékelésKémiai jelekkel találják meg egymást; tapintás és szaglás segíti a tájékozódást
HangadásNincs ellenőrzött, jellegzetes hangadat
MozgásÉvszakos vándorlás a sekély és mély víz között
Ökológiai szerepÁltalános táplálkozású fenéklakó ragadozó
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes tengeri élőhely hiányában nem őshonos

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Óriás a hideg tengerek fenekén

A Királyrák a legnagyobb termetű királyrákok közé tartozik. A kifejlett hímek páncélhossza meghaladhatja a 20 centimétert, lábai pedig nagy fesztávolságot adnak a testének.

Páncélja vörösesbarna vagy bíboros árnyalatú, felszínét tüskék borítják. Jobb ollója általában nagyobb a balnál, a test végén pedig legyező alakú, a páncél alá hajtott potroh látható.

Vándorlás a tengerfenéken

A kifejlett rákok életük során változtatják a mélységüket. Tavasszal a sekélyebb parti vizekbe húzódnak, ahol a vedlés, a párzás és a peték kelése zajlik, később pedig mélyebb területekre vonulnak táplálkozni.

A fiatal példányok gyakran algatelepek és bonyolultabb szerkezetű aljzat közelében élnek. Az idősebb rákok homokos vagy iszapos fenéken, akár több száz méteres mélységben is előfordulhatnak.

Nem válogatós fenéklakó

A Királyrák opportunista ragadozó, vagyis azt zsákmányolja, amit az adott élőhelyen könnyen elér. Kagylókat, férgeket, rákokat, tüskésbőrűeket és halakat is megragadhat erős ollóival.

A fiatalok tápláléka kisebb állatokból, algákból és más fenéklakó szervezetekből áll. A Barents-tengerben betelepített állományai a kagylókra és más fenéklakókra gyakorolt zsákmányszerzésük miatt ökológiai hatást fejtenek ki.

Hosszú út a petétől a rákig

A nőstény a megtermékenyített petéket csaknem egy évig a potroha alatt hordja. A petékből kikelő lárvák kezdetben a vízoszlopban sodródnak, és több fejlődési szakaszon, valamint vedlésen mennek keresztül.

Később a lárvák fenéklakó életmódra térnek át, majd fiatal rákokká alakulnak. A fiatalok néhány évig sűrű csoportokba tömörülhetnek, ami védelmet nyújthat a ragadozókkal szemben.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Északi Csendes-óceán; betelepítve a Barents-tengerbe

Őshonos az északi Csendes-óceánban, a Bering-, az Ohotszki- és a Japán-tengerben, valamint Alaszka, Kanada, Japán és a Koreai-félsziget körüli vizekben. A Barents-tengerben Oroszország és Norvégia partvidékén betelepített, meghonosodott állományai élnek.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Évszakosan vándorol: tavasszal sekély vízbe húzódik szaporodni, később mélyebb részekre vonul táplálkozni.

Hogyan él?

A fiatalok nagy, gömbszerű csoportokba tömörülhetnek. A kifejlett hímek és nőstények mélyebb vízben gyakran külön mozognak.

Hogyan mozog?

Tengerfenéken jár, de lárvaként szabadon úszik. A kifejlett példányok évente sekélyebb és mélyebb vizek között vándorolnak.

Mivel táplálkozik?

Mindenevő ragadozó: kagylókat, férgeket, tüskésbőrűeket, rákokat, halakat és algákat is fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a megtermékenyített petéket körülbelül 11 hónapig a potroha alatt hordja, és lábaival tisztítja őket.

Ember közelében

Nagy ollói sérülést okozhatnak, ezért hálóból vagy csapdából csak megfelelő óvatossággal szabad kiszabadítani.

Mi veszélyezteti?

A túlhalászat csökkentheti az állományokat, a vedlés utáni puha páncél pedig különösen sebezhetővé teszi. A Barents-tengerben betelepített ragadozóként a fenéklakó közösségeket is átalakíthatja.

Halászat

Mekkora egy gyufaszálhoz képest?

Állat: 22 cmGyufaszál: 4,5 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.

01 Egy érdekes részlet

A fiatalok tüskés labdái

A fiatal Királyrákok több ezer egyedből álló, gömbszerű csoportokat is alkothatnak. Az egyedek egymásra kapaszkodnak, így a csoport kívülről tüskés labdának látszik.

Ez a viselkedés valószínűleg csökkenti annak esélyét, hogy egy ragadozó könnyen elkapjon egyetlen fiatal rákot. A csoportok főként a korai, sekélyebb élőhelyhez kötött életszakaszokban jellemzők.

02 Egy érdekes részlet

A vedlés veszélyes időszaka

A Királyrák növekedéséhez le kell vetnie régi páncélját. A vedlés maga rövid folyamat lehet, de az új páncél megszilárdulásáig a rák teste puha és sérülékeny marad.

Ebben az időszakban a ragadozók könnyebben zsákmányul ejthetik. A páncél keményedése ezért legalább olyan fontos a túlélésben, mint maga a vedlés, különösen a nagy, lassabban mozgó kifejlett példányoknál.

03 Egy érdekes részlet

Betelepítésből új tengeri állomány

A fajt az 1960-as években telepítették a Barents-tenger keleti részébe, elsősorban halászati célból. A rákok később a Kola-félsziget térségében és Észak-Norvégia partvidékén is elterjedtek.

Az új élőhelyen a Királyrák általános táplálkozású fenéklakó ragadozóként működik. Kagylók, tüskésbőrűek és más fenéklakók fogyasztásával megváltoztathatja a helyi közösségek szerkezetét, miközben gazdaságilag értékes halászati célpont marad.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora lehet a Királyrák?

A Királyrák nagy termetű tengeri rák. A kifejlett egyedek páncélhossza jellemzően körülbelül 22 centiméter, a hímek általában nagyobbak a nőstényeknél. Testtömege gyakran több kilogramm, a források dokumentáltan 10 kilogramm körüli átlagot és akár 12,7 kilogrammos példányt is közölnek. A teljes lábfesztávolság a páncélnál jóval nagyobb lehet.

Hol él természetes körülmények között?

A faj őshazája az északi Csendes-óceán hideg tengeri térsége. Előfordul a Bering-tengerben, az Ohotszki-tengerben, a Japán-tengerben, a Kamcsatka körüli vizekben, valamint Alaszka és Kanada partvidékén. Dél felé a természetes elterjedés Észak-Koreáig, Dél-Koreáig és Japánig húzódik. A Barents-tengerben viszont betelepített állományként él.

Miért vándorol a Királyrák?

A kifejlett Királyrákok évszakosan változtatják élőhelyüket. Tavasszal sekélyebb vizekbe húzódnak, ahol a vedlés, a párzás és a peték kelése zajlik. A szaporodási időszak után fokozatosan mélyebb területekre vonulnak, ahol táplálkoznak és telelnek. A fiatalok kevésbé vándorolnak, és gyakran egy kisebb, összetettebb aljzaton maradnak.

Mivel táplálkozik?

A Királyrák nem válogatós táplálkozású fenéklakó ragadozó. Erős ollóival kagylókat, férgeket, rákokat, csigákat, tüskésbőrűeket és kisebb halakat is elfoghat. Algákat és más szerves táplálékot szintén fogyaszt. A fiatal példányok kisebb fenéklakó állatokat és algákat esznek, a nagyobb egyedek pedig sokkal változatosabb és nagyobb zsákmányt is képesek feldolgozni.

Hogyan szaporodik?

A párzás tavasszal, sekélyebb tengeri vizekben történik, gyakran a nőstény vedléséhez kapcsolódva. A hím a nőstényt több napig is tarthatja, majd átadja a megtermékenyítéshez szükséges spermacsomagot. A nőstény ezután a petéket a potroha alatti függelékein hordja. A peték fejlődése körülbelül 11 hónapig tart, majd a lárvák a vízbe kerülnek.

Mennyi ideig élhet?

A Királyrák élettartama a források szerint jellemzően 15-20 év, kedvező körülmények között pedig 20-30 év is lehet. Az értékek nem minden állományra azonosak, mert a növekedést, a halászatot, a ragadozókat és a környezeti feltételeket is befolyásolja. A vedlés utáni sérülékeny időszak és a túlhalászat különösen erősen hatással lehet arra, hogy egy egyed meddig marad életben.

Miért jelenthet gondot a Barents-tengerben?

A Királyrákot az 1960-as években telepítették a Barents-tenger keleti részébe, ahol később önfenntartó állományt hozott létre. Általános táplálkozású ragadozóként kagylókat, tüskésbőrűeket és más fenéklakó állatokat fogyaszt. Emiatt megváltoztathatja a helyi tengerfenéki közösségeket, versenyezhet más fajokkal, és a halászati eszközökben is kárt okozhat.

Veszélyes az emberre?

A Királyrák általában nem keresi az ember közelségét, de a nagy ollói komoly csípést okozhatnak. A veszély főként akkor jelentkezik, amikor hálóból, csapdából vagy fedélzeti eszközből próbálják kiszabadítani. Ilyenkor a páncél és az ollók megfogása helyett megfelelő eszközökkel és védőfelszereléssel kell dolgozni. Élő példányt kézzel megfogni nem biztonságos.

Ez is érdekelhet

Fotó: (c) James M. Maley, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.