A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Különös külsejű pataklakó
A botos kölönte teste elöl hengeres, hátul oldalról lapított. Széles, felülről lapos feje és magasan ülő szemei jellegzetes megjelenést adnak neki.
Bőre pikkelytelen, barnás-szürkés színe pedig jól elrejti a kövek között. Úszói nagyok, teste pedig a fenéklakó életmódhoz alkalmazkodott.
A kövek között érzi jól magát
Leginkább hideg, tiszta, gyors folyású patakokban és folyókban él, ahol a kavicsos vagy köves meder sok búvóhelyet kínál. Tavakban és enyhén brakkos parti vizekben is előfordulhat.
A rosszul oxigenizált, erősen szennyezett vizeket kerüli. Előfordulása ezért a vízfolyás természetességéről és vízminőségéről is adhat információt.
Apró zsákmányok vadásza
A meder közelében keresi táplálékát: kérész-, tegzes- és álkérészlárvákat, apró rákokat és más fenéklakó gerincteleneket fogyaszt. Nagy fejével és széles szájával a kövek közül is gyorsan felkapja a zsákmányt.
Napközben többnyire rejtőzik, táplálkozása főleg alkonyatkor és éjjel élénkül meg. Rövid, hirtelen mozdulatokkal közlekedik a fenéken.
Hazai védett halfaj
Magyarországon a botos kölönte őshonos, védett faj. Hazai állományai elsősorban megfelelő vízminőségű, köves medrű folyó- és patakszakaszokhoz kötődnek.
Élőhelyét a vízszennyezés, a meder átalakítása, a hordalékviszonyok megváltozása és a búvóhelyek eltűnése veszélyeztetheti. Megőrzéséhez a természetes mederszerkezet és a jó oxigénellátottság fenntartása fontos.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa hűvös, tiszta folyó- és patakvizei
A faj természetes elterjedése Európa északi, középső és egyes déli vízgyűjtőire terjed ki, többek között a Balti-tenger, az Északi-tenger, a Rajna, a Duna, a Rhône, a Pó és egyes adriai vízgyűjtők térségében. A Cottus gobio-fajcsoport taxonómiai felülvizsgálatai miatt az országonkénti határok és a régebbi elterjedési adatok értelmezése nem mindenhol egységes; a felsorolás ezért a megbízhatóan igazolható előfordulások konzervatív listája.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főleg alkonyatkor és éjjel aktív
Hogyan él?
Revírtartó, többnyire magányos
Hogyan mozog?
A mederfenéken ugrásszerűen, rövid távokon mozog
Mivel táplálkozik?
Vízi rovarlárvák, apró rákok és más fenéklakó gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
A hím őrzi és legyezi az ikrákat
A hím különleges szülői feladata
A nőstény a ragadós ikrákat rendszerint egy nagyobb kő alsó felületére, védett üregbe rakja. A fészekben több nőstény ikrái is összegyűlhetnek, ezért egyetlen rejtekhelyen több ikracsoport fejlődhet.
A hím az ikrák közelében marad, védi a fészket a betolakodóktól, és mellúszóival rendszeresen vizet hajt rájuk. Ez folyamatos oxigénellátást biztosít; a gondozás elmaradása az ikrák pusztulásához vezethet.
Miért fontos a köves meder?
A kövek egyszerre adnak búvóhelyet, vadászterületet és ívóhelyet. A köztük kialakuló résekben a víz áramlik, mégis védett környezetet nyújt a nappal rejtőző halnak és a fejlődő ikráknak.
Ha a medret finom iszap vagy mesterséges burkolat fedi be, csökken a használható rejtekhelyek száma. A meder szerkezete ezért közvetlenül befolyásolja a faj szaporodási lehetőségeit és állományának fennmaradását.
Egy név a rejtőzködő életmódról
A „botos” névhez olyan régi halászati módszert kapcsolnak, amelyben a kövek alatt megbújó halat botra erősített villával próbálták megfogni. A „kölönte” a nagy fejű, fenéklakó halak hagyományos magyar megnevezése.
A faj elnevezése így a külsejére és a viselkedésére is utal. A név története azt is megmutatja, hogy a botos kölönte feltűnő alakja és rejtőzködése régóta ismert volt a vízparti közösségekben.
Kérdések és válaszok
Mekkora a botos kölönte?
Többnyire 8–12 centiméteres, de kedvező körülmények között körülbelül 18 centiméteresre is megnőhet.
Hol él a botos kölönte?
Hideg, tiszta, oxigéndús patakokban, folyókban, ritkábban megfelelő köves aljzatú tavakban és enyhén brakkos vizekben fordul elő.
Mit eszik?
Főként vízi rovarlárvákat, apró rákokat és más, a mederfenéken élő gerincteleneket fogyaszt.
Mikor aktív?
Leginkább alkonyatkor és éjjel aktív; nappal kövek alatt vagy más mederfenéki rejtekhelyeken pihen.
Hogyan szaporodik?
A nőstény kövek alsó felületére rakja az ikrákat, amelyeket a hím őriz és friss vízzel legyez.
Mennyi ideig tart az ikrák fejlődése?
A kelés általában körülbelül négy hét után következik be, de a vízhőmérséklet befolyásolja a fejlődés ütemét.
Védett Magyarországon?
Igen. A botos kölönte Magyarországon védett halfaj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Miért számít a vízminőség jelzőfajának?
Mert fejlődéséhez tiszta, hideg és jól oxigenizált vízre, valamint természetes köves mederre van szüksége.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Groppe · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0