Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Leopárdmacska

Prionailurus bengalensis

A leopárdmacska Ázsia erdeinek, bozótosainak és mezőgazdasági területeinek kis termetű, foltos vadmacskája. Többnyire éjjel vadászik, és a házimacskánál karcsúbb, hosszabb lábú állat.

Leopárdmacska (Prionailurus bengalensis)
Leopárdmacska · Prionailurus bengalensis

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névPrionailurus bengalensis
TesthosszJellemzően 40-65 cm
Farok / egyéb méret23-44 cm
TesttömegJellemzően 3-7 kg
ÉlettartamVadon kb. 4 év; fogságban akár 17-20 év
ElterjedésDél-, Kelet- és Délkelet-Ázsia
ÉlőhelyErdők, bozótosok, ültetvények, füves területek
TáplálkozásKis emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, halak, rovarok
Aktív időszakFőként éjszakai és szürkületi
Társas életTöbbnyire magányos
Szaporodási időAz északi területeken főként január-márciusban szaporodik
Vemhességi idő65-72 nap
Utódok számaAlmonként 1-4 kölyök, átlagosan 2-3
UtódgondozásA kölyköket főként a nőstény gondozza
PihenőhelyFaodúk, sziklahasadékok és elhagyott üregek
ÉrzékelésNagy, előre néző szemek és érzékeny hallás segíti az éjszakai vadászatot
Hangadás–
MozgásJól mászik és úszik; többnyire a talajon vadászik
Ökológiai szerepKis gerincesek és rovarok ragadozója
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos; állatkertekben fordulhat elő

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

A leopárdmacska nagyjából egy karcsú házimacska méretű, de hosszabb lábú és keskenyebb testű. Bundáját sötét foltok borítják, a fején pedig több hosszanti csík fut a nyak felé.

A fülek hátoldalán jellegzetes fehér folt látható. A farok rendszerint gyűrűzött, a hasi oldal világosabb, a szőrzet árnyalata pedig a földrajzi területtől függően sárgásbarna, vörhenyes vagy szürkés lehet.

Élőhelye és életmódja

Elsősorban erdőkben, bozótosokban, ültetvényeken és füves területeken él. A hegyvidékeken több ezer méteres magasságig is felhatol, ha a tartós hó nem akadályozza a mozgását.

Éjszaka indul zsákmány után, nappal pedig faodúban, sziklahasadékban vagy más rejtett helyen pihen. Jól úszik, és a fára is könnyedén felkapaszkodik.

Tápláléka

Táplálékának jelentős részét kisebb emlősök, például patkányok és más rágcsálók adják. Emellett madarakat, gyíkokat, békákat, halakat, rovarokat és alkalmanként dögöt is fogyaszt.

A változatos étrend segíti abban, hogy különböző erdőtípusokban, mezőgazdasági területek közelében és az ember által megbolygatott tájakon is megéljen.

Szaporodása

A vemhesség általában 65-72 napig tart, ezután a nőstény egy-négy kölyköt hoz világra. A kicsik szőrösen, de csukott szemmel születnek, és nagyjából tíznapos korukban nyitják ki a szemüket.

A nőstény biztonságos rejtekhelyen neveli őket, majd fokozatosan tanítja meg nekik a vadászat alapjait. A fiatalok körülbelül másfél éves korukra válnak ivaréretté.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Dél-, Kelet- és Délkelet-Ázsia

A leopárdmacska természetes elterjedése a szárazföldi Dél-, Kelet- és Délkelet-Ázsiától Oroszország távol-keleti részéig húzódik. Az elterjedési adatok a Sunda-szigeteki leopárdmacskát, vagyis a Prionailurus javanensis fajt, már külön kezelik.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként éjszaka és szürkületkor aktív, nappal többnyire rejtekhelyén pihen.

Hogyan él?

Többnyire magányosan él. A nőstények és a hímek területe részben átfedhet.

Hogyan mozog?

Ügyesen mászik és jól úszik, de zsákmányát többnyire a talajon keresi.

Mivel táplálkozik?

Rágcsálókat, madarakat, gyíkokat, békákat, halakat és rovarokat fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A kölyköket főként az anya neveli. A kicsik üregben vagy faodúban maradnak, amíg önállósodnak.

Ember közelében

Általában kerüli az embert, de a települések közelében tartott baromfi miatt konfliktusba kerülhet.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyének átalakítása, a prém- és húsvadászat, valamint az illegális befogás veszélyezteti. Egyes térségekben az utakon is elüthetik.

Élőhelyek sérüléseVadászat

Mekkora hozzád képest?

Állat: 56 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

01 Egy érdekes részlet

Nem minden foltos macska leopárd

A leopárdmacska nevét a mintázatáról kapta, de nem a leopárd kicsinyített változata. Más nemzetségbe tartozik, és testmérete inkább egy karcsú házimacskáéhoz áll közel.

A foltok alakja és sűrűsége ugyanazon fajon belül is változhat. Az északi, hidegebb területeken élő példányok bundája gyakran hosszabb és világosabb, mint a trópusi erdők lakóinak szőrzete.

02 Egy érdekes részlet

A Sunda-szigeteki rokonság különvált

Régebben a Jáva, Bali, Borneó, Szumátra és több Fülöp-szigeteki sziget foltos macskáit is a leopárdmacska egyik változatának tekintették. A genetikai és alaktani vizsgálatok alapján ezeket ma külön fajként, Sunda-leopárdmacskaként tartják számon.

Ez a rendszertani változás azért fontos, mert a korábbi elterjedési adatok egy része még együtt kezeli a két fajt. A mai leopárdmacska elterjedése ezért főként a szárazföldi Ázsiára és néhány kelet-ázsiai szigetre vonatkozik.

03 Egy érdekes részlet

Városok közelében is feltűnhet

A leopárdmacska nem kizárólag érintetlen őserdőkben él. Több helyen megmarad másodlagos erdőkben, ültetvényeken és falvak környékén is, ha talál sűrű növényzetet és elegendő zsákmányt.

Ez az alkalmazkodóképesség azonban nem jelenti azt, hogy veszélytelen helyzetben van. Az élőhely feldarabolása, a csapdázás, a prémkereskedelem és a közlekedésből eredő pusztulás helyenként komoly veszteséget okozhat.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Veszélyes a leopárdmacska az emberre?

A leopárdmacska alapvetően félénk, magányosan élő vadmacska, amely többnyire éjszaka mozog, és igyekszik elkerülni az embert. Nem szabad megközelíteni vagy sarokba szorítani, mert védekezésből haraphat és karmolhat. A legtöbb találkozás inkább az állat számára kockázatos, különösen akkor, ha kutyák üldözik, csapdába esik vagy úton próbál átkelni.

Hol él a leopárdmacska?

A faj Dél-, Kelet- és Délkelet-Ázsiában honos. Előfordul Afganisztán, Pakisztán, India, Nepál, Bhután, Banglades, Kína, a Koreai-félsziget, Oroszország távol-keleti része, Japán egyes szigetei és több délkelet-ázsiai ország területén. Erdőkben, bozótosokban, ültetvényeken és füves tájakon is megtelepedhet, ha van elegendő búvóhely és zsákmány.

Mekkora egy leopárdmacska?

A leopárdmacska testhossza a földrajzi változatoktól függően nagyjából 40-65 centiméter, farka pedig körülbelül 23-44 centiméteres lehet. Tömege többnyire 3-7 kilogramm. Az északi, hűvösebb területeken élő példányok általában nagyobbak és nehezebbek, mint a trópusi vidékek kisebb termetű állatai.

Mit eszik a leopárdmacska?

Legfontosabb zsákmányai a kisebb emlősök, köztük a rágcsálók. Emellett madarakat, gyíkokat, békákat, halakat, rovarokat és alkalmanként dögöt is fogyaszt. A leopárdmacska étrendje attól függ, milyen élőhelyen él és mi érhető el az adott évszakban. Ez a rugalmasság segíti abban, hogy erdőkben és mezőgazdasági területek közelében is fennmaradjon.

Mikor aktív a leopárdmacska?

Többnyire éjszaka és szürkületkor mozog, amikor kisebb zsákmányállatai is aktívabbak. Nappal rendszerint sűrű növényzetben, faodúban, sziklahasadékban vagy elhagyott üregben pihen. A hidegebb területeken a napi ritmusa az évszakhoz és a hőmérséklethez is igazodhat, ezért kedvező körülmények között nappal is előkerülhet.

Hány kölyke születik?

A nőstény egy alomban általában egy-négy kölyköt hoz világra, az átlagos alomméret nagyjából két-három kölyök. A vemhesség körülbelül 65-72 napig tart. A kicsik csukott szemmel születnek, és az anya egy védett rejtekhelyen neveli őket. A kölykök fokozatosan térnek át szilárd táplálékra, majd egyre messzebbre követik az anyjukat.

Összetéveszthető a házimacskával?

Méretében valóban hasonlíthat egy nagyobb házimacskára, de a leopárdmacska teste karcsúbb, lábai hosszabbak, bundáján pedig jól látható sötét foltok vannak. Fején több fekete csík fut a nyak felé, fülei hátoldalán világos folt látható, farka gyakran gyűrűzött. A vadmacska mozgása és tartása is eltérhet a házimacskáétól.

Tartható háziállatként?

A leopárdmacska vadon élő ragadozó, ezért nem való átlagos háztartásba. Mászási, mozgási és vadászati igényei nagyok, éjszakai életmódja pedig nehezen egyeztethető össze az emberi környezettel. A befogás, a szállítás és a nem megfelelő tartás komoly stresszt okozhat neki. Tartása jogszabályokhoz és szakhatósági engedélyekhez kötött lehet.

Ez is érdekelhet

Fotó: Soumyajit Nandy · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.