A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Nagyra növő vízparti béka
Az Ökörbéka Észak-Amerika egyik legnagyobb valódi békája. Kifejlett példányai rendszerint 9-15,2 centiméter hosszúak, de ennél nagyobbra is nőhetnek.
Sima bőre zöldes vagy barnás, hátán gyakran sötétebb foltok láthatók. A hát két oldalán hiányzik a sok békára jellemző hosszanti bőrredő, ez fontos felismerési bélyeg.
A hím dobhártyája feltűnően nagy
A nemet a szem mögötti dobhártya mérete alapján is meg lehet különböztetni. A hímnél ez általában jóval nagyobb a szemnél, a nősténynél körülbelül akkora vagy kisebb.
A hím torka a szaporodási időszakban sárgás színezetű lehet. Mély, erős hangja bikabőgésre emlékeztet, innen ered az angol bullfrog elnevezés is.
Szinte mindent elfogyaszt, amit le tud nyelni
Az Ökörbéka nem válogatós ragadozó. Főként éjszaka vadászik, és a rovarok mellett halakat, más békákat, kígyókat, madarakat, rágcsálókat, sőt kisebb emlősöket is zsákmányolhat.
Erős hátsó lábaival a vízbe menekül, ha veszélyt érez. A fiatal példányok a víztestek között szárazföldön is terjedhetnek, így új élőhelyeket érhetnek el.
Betelepítve komoly ökológiai gondot okozhat
Az eredeti elterjedési területén kívül sok helyre tenyésztés, élelmiszer-termelés vagy állatkereskedelem révén jutott el. Meleg, állandó vizű élőhelyeken könnyen megtelepszik.
Nagy étvágya és hosszú ebihalkora miatt versenyelőnybe kerülhet a helyi békákkal szemben. Ragadozóként és betegségek hordozójaként is veszélyt jelenthet az őshonos kétéltűközösségekre.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Őshonos Kelet-Észak-Amerikában; sok országban betelepített.
Őshonos Kelet-Észak-Amerikában, Kanadától az Egyesült Államok keleti és középső részén át Mexikó északi, illetve keleti területeiig. Betelepített állományai több európai, ázsiai, karibi és dél-amerikai országban is fennmaradtak; az országlista a forrásokban dokumentált előfordulásokat követi, ezért nem teljes körű minden helyi állományra nézve.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként éjszaka aktív, nappal gyakran a vízparti növényzetben vagy a vízben rejtőzik.
Hogyan él?
A hímek a szaporodási időszakban hangos, területvédő kórust alkotnak.
Hogyan mozog?
Jól úszik és nagyokat ugrik; fiatal példányai szárazföldön is messzire eljutnak.
Mivel táplálkozik?
Generalista ragadozó: rovarokat, halakat, békákat, kígyókat, madarakat és kisemlősöket is zsákmányol.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a petéket lerakja, de a kelő ebihalakról és a fiatal békákról nem gondoskodik.
Ember közelében
Nem őshonos állományai kiszoríthatják a helyi kétéltűeket, ezért több országban korlátozzák tartását és terjesztését.
Mi veszélyezteti?
Betelepített állományaik ragadozással és versengéssel veszélyeztethetik a helyi kétéltűeket. Kórokozókat is hordozhatnak, köztük a kétéltűek kitridiomikózisát okozó gombát.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
Az ebihal akár évekig vízben maradhat
A legtöbb béka ebihala néhány hónap alatt átalakul, az amerikai ökörbékáé azonban sokkal lassabban fejlődik. Hidegebb északi vizekben az ebihal akár két-három évig is megmaradhat ebihalállapotban.
Ez a hosszú fejlődés állandó vagy legalább több évig fennmaradó vizet kíván. Közben az ebihal megnőhet, és a nagy mérete miatt maga is fontos táplálékforrássá válhat egyes vízi ragadozók számára.
A petecsomó vékony filmként úszik a vízen
A nőstény egyetlen szaporodási időszakban több ezer petét rakhat. A peték a vízfelszínen lebegő, vékony, habos vagy filmszerű csomóban helyezkednek el, rendszerint védettebb, növényzettel szegélyezett részeken.
A kelés gyors: meleg körülmények között az embriók néhány nap alatt kibújnak. A hatalmas utódszám azonban nem jelent biztos sikert, mert az ebihalakra halak, vízimadarak és más ragadozók vadásznak.
A hang nemcsak párkeresésre szolgál
A hímek mély, messzire hallatszó hangja a szaporodási időszak egyik jellegzetes hangja. A hang alapján a nőstények felmérhetik a hím jelenlétét, a hímek pedig egymásnak is jelzik, hogy egy terület már foglalt.
A hangos kórus ezért egyszerre párkereső és területvédő jelzés. A békák gyakran nagyobb, állandó vizű tavak vagy mocsarak partján szólalnak meg, ahol az utódok hosszú fejlődése is biztosítható.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Honnan származik az Ökörbéka?
Az Ökörbéka Kelet-Észak-Amerikában őshonos. Természetes elterjedési területe Kanada délkeleti részeitől az Egyesült Államok keleti és középső vidékein át Mexikó északi, illetve keleti területeiig húzódik. A fajt később sok más országba is betelepítették, részben tenyésztési és élelmezési célból.
Él-e természetes körülmények között Magyarországon?
Magyarországon az Ökörbéka nem őshonos faj, és a hazai állami természetvédelmi listákon idegenhonos inváziós fajként szerepel. Egy-egy szökött vagy elengedett példány előfordulhat, de ez nem jelenti azt, hogy hazánkban tartós, természetes állománya alakult volna ki. Elengedni vagy terjeszteni nem szabad.
Mekkora az Ökörbéka?
A kifejlett amerikai ökörbékák testhossza többnyire 9-15,2 centiméter. Egyes példányok elérhetik a 20 centiméter körüli hosszúságot és a 800 grammos testtömeget is, de ez nem a jellemző méret. A nőstények gyakran nagyobbak a hímeknél, míg a hímek dobhártyája feltűnően nagy.
Mivel táplálkozik?
Széles zsákmánykörű ragadozó. Rovarokat, pókokat, halakat, rákokat, más békákat, kígyókat, teknősöket, madarakat és kisemlősöket is elfogyaszthat. Gyakorlatilag minden olyan állatot megtámadhat, amelyet le tud gyűrni és le tud nyelni. Sűrű állományban a fiatal amerikai ökörbékák és az ebihalak között kannibalizmus is előfordulhat.
Miért nevezik ökörbékának?
A név a hím mély, erős hangjára utal, amely távolról bikabőgéshez hasonlíthat. A hang főként a szaporodási időszakban hallatszik, amikor a hímek vízparti területeket foglalnak és egymással versengenek. A hang egyszerre szolgálhat párkeresésre és a riválisok távoltartására.
Mennyi ideig fejlődik az ebihala?
Az ebihalak fejlődése a hőmérséklettől és a földrajzi helytől függ. Melegebb déli területeken néhány hónap alatt átalakulhatnak, hidegebb északi vizekben azonban egy-két évig, ritkábban akár három évig is ebihalak maradhatnak. Ezért a faj főként állandó vagy hosszú ideig fennmaradó vizekben tud sikeresen szaporodni.
Veszélyes-e az emberre?
Az Ökörbéka általában nem jelent közvetlen veszélyt az emberre, és nem támad emberre zsákmányszerzés céljából. Nagy, erős állat, ezért megfogni nem ajánlott, különösen ismeretlen eredetű példányt. A fő természetvédelmi kockázatot nem az emberre jelentett veszély, hanem a helyi békákra gyakorolt ragadozó- és versengési hatása adja.
Miért számít inváziós fajnak?
Betelepített területeken az Ökörbéka gyakran nagy, állandó vizű élőhelyeken telepszik meg, ahol kevés természetes ellensége van. Sokféle zsákmányt fogyaszt, gyorsan terjedhet, és hosszú ideig fejlődő ebihalai révén erős versenytársa lehet a helyi békáknak. Kórokozókat is továbbadhat, ezért a megtelepedett állományok természetvédelmi gondot okozhatnak.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Nell Cant, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0