A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A déli óceánok vándora
A vándoralbatrosz szinte egész életét tengeren tölti. A déli óceánok körül repül, és csak költéskor tér vissza a szubantarktikus szigetek füves, növényzettel borított területeire.
Hosszú, keskeny szárnyával a légáramlatokat használja ki, így kevés szárnycsapással is nagy távolságokat tehet meg.
Feltűnő külseje
A kifejlett madarak teste többnyire fehér, szárnyukon fekete tollak maradnak. A fiatalok kezdetben csokoládébarna tollazatúak, amely az évek során fokozatosan világosodik.
A hímek általában nagyobbak a nőstényeknél, és az idősebb hímek tollazata különösen világossá válhat.
Lassú, hosszú szaporodás
A pár rendszerint kétévente költ, és egyetlen tojást rak. A kotlás több mint két hónapig tart, majd a fióka még 7-10 hónapot tölt a fészekben.
A szülők felváltva járnak táplálékért, ezért a fióka néha napokig vár a következő etetésre. Ez a lassú életmenet érzékennyé teszi a fajt a felnőtt madarak pusztulására.
Veszélyek a tengeren és a szigeteken
A halászhajók közelében az albatroszok a csalétekre repülhetnek, és horogra akadhatnak. A járulékos fogás különösen súlyos gond egy olyan madárnál, amely csak egy fiókát nevel.
A költőszigeteken a betelepített emlősök a tojásokat és a fiókákat veszélyeztetik. A faj globális természetvédelmi besorolása sebezhető.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Déli óceánok, főként 25-65° D között
A vándoralbatrosz az egész déli óceáni övben előfordul, és a költőszigetekről a dél-atlanti, déli-indiai és déli csendes-óceáni vizekre jár táplálkozni. Költőterületei elsősorban Ausztrália, a Francia déli területek, Dél-Afrika és Dél-Georgia térségéhez tartoznak; telelő és nem költő madarai sok déli félgömbi ország part menti vizein megjelennek.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és éjjel is mozoghat, táplálkozása főként repüléshez kötött.
Hogyan él?
Élethosszig tartó párkapcsolatokat alakíthat ki, költőtelepeken társas.
Hogyan mozog?
Szárnyaló repüléssel, a légáramlatokat kihasználva járja a tengert.
Mivel táplálkozik?
Főként halak, tintahalak, más fejlábúak és kisebb rákok.
Szaporodás és utódgondozás
A fióka 9-10 hónapig a szülők által hozott táplálékra utal.
Ember közelében
Nem támadós faj, de a halászhajók közelében a horogsoros halászat veszélyezteti.
Mi veszélyezteti?
A horogsoros halászat járulékos fogása a legfontosabb veszélyeztető tényező. A költőszigeteken a betelepített patkányok, macskák, sertések és kecskék a tojásokat és a fiókákat is elpusztíthatják.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Mikor találkozhatsz vele?
South Georgia és a déli óceán szubantarktikus költőszigetei
Január · Költési időszak
A párok többnyire a tojást kotlik; a tojásrakás általában december és január között történik.
Február · Költési időszak
A váltott kotlás folytatódik. A madarakat többnyire a nagy, növényekből és tőzegből épített fészkük közelében lehet megfigyelni.
Március · Költési időszak
A fiókák többnyire márciusban kelnek ki, ekkor kezdődik a fészekben nevelés.
Április · Költési időszak
A szülők felváltva őrzik és etetik a fiókát; a fióka még sokáig a fészekben marad.
Május · Költési időszak
A fióka már többnyire egyedül marad a fészekben, a szülők hosszú táplálékkereső utakról térnek vissza hozzá.
Június · Költési időszak
A fióka lassan önállóbbá válik, de továbbra is a szülők által hozott hallal és tintahallal táplálkozik.
Július · Költési időszak
A fészekben fejlődő, már nagy testű fióka feltűnő lehet a füves szubantarktikus lejtőkön.
Augusztus · Költési időszak
A fióka tollazata egyre inkább hasonlít a fiatal madarakéhoz, miközben továbbra is a fészekben pihen.
Szeptember · Költési időszak
A szülők egyre ritkábban járnak a fészekhez, a fióka pedig hosszabb időszakokat tölt egyedül.
Október · Költési időszak
A fióka eléri a kirepülés előtti fejlettséget; a környéken az érkező vagy távozó öreg madarak is megfigyelhetők.
November · Költési időszak
South Georgián a fiókák többsége novemberben vagy decemberben hagyja el a fészket, és a tengerre indul.
December · Költési időszak
A kirepülő fiatalok hosszú időre a tengeren maradnak, miközben az öreg madarak visszatérnek a következő költési ciklus kezdetére.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Vándoralbatrosz
A vándoralbatrosz a legnagyobb és általában a legfehérebb a hasonló, nagy albatroszok között. A fiatal madár csokoládébarna, fehér arccal és alsó szárnyfedőkkel; az öreg hímek sokkal fehérebbek, a nőstények gyakran tovább maradnak sötétebbek. A csőr rózsaszínű, krémszínű heggyel, sötét vágóél nélkül.
Antipódiai albatrosz
Diomedea antipodensis
Az antipódiai albatrosz többnyire kisebb, csőre is kisebb, és különösen a fiatal vagy nőstény madarak tollazata nagyon hasonló lehet. A színkülönbség önmagában nem megbízható, ezért a méretet és a csőr arányait is figyelni kell.
Vándoralbatrosz
A vándoralbatrosz öreg madarainak teste finoman szürkén hullámos mintázatú lehet, és a farok végén sötét sáv maradhat. A szárny fehér része a szárny belseje felől terjed kifelé, a csőrön nincs sötét vágóél.
Déli királyalbatrosz
Diomedea epomophora
A déli királyalbatrosz általában fehérebbnek tűnik, a szárny fehéredése inkább a szárny elülső szélétől indul. A felső csőr sötét vágóéle közeli megfigyeléskor fontos bélyeg, bár repülő madáron nehezen látható.
Vándoralbatrosz
A vándoralbatrosz elterjedési területe South Georgiát és több indiai-óceáni szubantarktikus szigetet is érint; az öreg hímek rendszerint nagyon fehérek, a fiatalok sötétbarnák, fehér arccal. A csőr nagy, rózsaszínű, világos hegyű.
Trisztáni albatrosz
Diomedea dabbenena
A trisztáni albatrosz a nagy, vándoralbatrosz-típusú albatroszok közé tartozik, ezért fiatal és sötétebb madarait gyakran nem lehet biztosan elkülöníteni. A faj elkülönítése sokszor a költőhely és a részletes méretadatok alapján történik.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A pár rendszerint egyetlen tojást nevel. A két szülő felváltva kotlik, miközben a másik hosszú táplálékkereső útra indulhat.
Fészekben fejlődés
A fióka a kikelés után egyre hosszabb időt tölt egyedül a fészekben. A szülők felöklendezett halakkal és tintahalakkal táplálják, és a fióka általában körülbelül 278 napig marad a fészekben South Georgián.
Fészekelhagyás
A fiatal madár a fészekben már közel felnőtt méretű, amikor önállóan elhagyja a szárazföldet. Ennél a fajnál a fészek elhagyása közvetlenül a tengerre indulással kapcsolódik össze.
Repülés és önállósodás
A kirepülő fiatal önállóan repül és táplálkozik a déli óceánon. Több évig a tengeren marad, és csak később tér vissza a költőszigetre.
A szélből szerzi az energiát
A vándoralbatrosz repülése nem egyszerűen folyamatos siklás. A madár a tengerfelszín feletti különböző sebességű légáramlatok között cikázik, és minden fordulóval energiát nyer a mozgó levegőből.
Így hosszú időn át kevés szárnycsapással haladhat. Ez a technika teszi lehetővé, hogy táplálékot keresve több ezer kilométerre eltávolodjon a költőszigettől.
A fióka hónapokig vár a fészekben
A fióka kikelése után a szülők először folyamatosan őrzik és melegítik. Később egyedül maradhat, miközben mindkét szülő hosszú tengeri útra indul táplálékért.
A várakozás néha napokig tart, ezért a fiókának jelentős energiatartalékot kell felhalmoznia. A szülők olajos, részben megemésztett táplálékot hoznak vissza, amelyből a növekvő fiatal gyorsan fejlődik.
A tollazat az életkorát is elárulja
A fiatal vándoralbatroszok többnyire sötétbarnák, fehér arccal és sötét szárnyakkal. Minden vedléssel világosabb tollak jelennek meg, ezért az idősebb és a fiatal madarak első pillantásra nagyon különbözhetnek.
A hímek általában gyorsabban világosodnak, és az idősebb példányok teste szinte teljesen fehér lehet. A fekete szárnyvégek ekkor is megmaradnak, és fontos felismerési bélyeget adnak.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a vándoralbatrosz?
A vándoralbatrosz kifejlett testhossza nagyjából 110-135 centiméter, tömege átlagosan körülbelül 8,1 kilogramm. A hímek rendszerint nagyobbak a nőstényeknél. Szárnyfesztávolsága körülbelül 2,5-3,5 méter lehet, ezért a faj a legnagyobb szárnyú ma élő madarak közé tartozik. A hosszú, keskeny szárny a takarékos, sikló repülést segíti.
Hol él a vándoralbatrosz?
A faj a déli óceánokban él, főként a 25-65° déli szélességek között. Költőtelepei szubantarktikus szigeteken találhatók, köztük Dél-Georgia, a Kerguelen-szigetek, a Crozet-szigetek, a Marion- és Prince Edward-szigetek, valamint Macquarie és az Antipodes-szigetek térségében. A költési időn kívül szinte teljesen nyílt tengeri életet folytat.
Mivel táplálkozik?
A vándoralbatrosz főként halakat és tintahalakat fogyaszt, de más fejlábúakat és kisebb rákokat is felvesz. Táplálékát többnyire a vízfelszínről csípi fel, de sekélyen merülni is képes. Gyakran követ halászhajókat, mert a kidobott halmaradványok könnyen elérhető táplálékot jelentenek. Ez a szokás azonban növeli annak veszélyét, hogy a madár horogra akad.
Milyen gyorsan repül a vándoralbatrosz?
A sebessége a szél erősségétől és a repülési helyzettől függ, ezért egyetlen jellemző érték félrevezető volna. A vándoralbatrosz elsősorban nem gyors szárnycsapásokkal halad, hanem a tenger feletti légáramlatokat használja ki. Dinamikus vitorlázórepüléssel nagy távolságokat tehet meg kevés energiafelhasználással, akár több ezer kilométerre is eltávolodva a költőhelyétől.
Hány tojást rak egy vándoralbatrosz?
A pár rendszerint egyetlen tojást rak egy költési időszakban. A kotlás 74-85 napig tart, és a két szülő felváltva ül a tojáson. A faj többnyire kétévente költ, mert a fióka felnevelése és a kirepülésig tartó idő csaknem egy teljes évet igényel. Ha a költés korán meghiúsul, a pár bizonyos esetekben hamarabb újra próbálkozhat.
Mikor repül ki a fióka?
A vándoralbatrosz fiókája általában 7-10 hónapos korában hagyja el a fészket. Ezután már önállóan repül és táplálkozik, a szülők nem gondozzák tovább. A fiatal madár éveken át a tengeren élhet, mielőtt először visszatérne a születési szigetére. A költőhelyre való visszatérés és az ivarérettség elérése ezért jóval később következik be, mint sok kisebb madárnál.
Meddig él a vándoralbatrosz?
A vándoralbatrosz hosszú életű madár. Vadon legalább egy 60 év feletti példányt is dokumentáltak, ami jól illik a faj lassú növekedéséhez és késői szaporodásához. Az első költés gyakran csak körülbelül tízéves korban következik be. Emiatt minden kifejlett madár elvesztése komoly hatással lehet a populációra, hiszen a pótlás lassú, a párok pedig kevés utódot nevelnek.
Mi veszélyezteti a vándoralbatroszt?
A legfontosabb veszélyt a halászat jelenti, különösen a horogsoros halászat járulékos fogása. A táplálékot kereső madarak a csalétekre repülhetnek, és megfulladhatnak, amikor a víz alá húzza őket a felszerelés. A költőszigeteken a betelepített patkányok, macskák, sertések és kecskék a tojásokat és a fiókákat pusztíthatják. A faj ezért globálisan sebezhető természetvédelmi kategóriában van.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Mark Jobling · Wikimedia Commons · Public domain