Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Impala

Aepyceros melampus

Az impala Kelet- és Dél-Afrika egyik jellegzetes, karcsú antilopja. A hímek hosszú, líra alakú szarvat viselnek, és veszély esetén az állat nagy, látványos ugrásokkal menekül.

Aepyceros melampus 1
Impala · Aepyceros melampus

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névAepyceros melampus
TesthosszKb. 120-160 cm
Farok / egyéb méret30-45 cm
TesttömegHímek: 46-64 kg; nőstények: 39-46 kg
ÉlettartamVadonszülött állatoknál kb. 10-15 év; fogságban akár 25 év
ElterjedésKelet- és Dél-Afrika szavannáin
ÉlőhelySzavanna, füves térségek, cserjések és ritkás erdők
TáplálkozásFűfélék, levelek, hajtások és más növényi részek
Aktív időszakNappali
Társas életCsordák, nősténycsoportok, legénycsapatok és territóriumot védő hímek
Szaporodási időA párzás többnyire március és május között zajlik
Vemhességi időKb. 194-200 nap
Utódok számaÁltalában egy borjú
UtódgondozásA borjú néhány nap után visszatér az anyjával a csordába
PihenőhelySűrűbb cserjésekben és magasabb fűben pihen
ÉrzékelésJó látás, hallás és szaglás segíti a veszély felismerését
HangadásRiasztáskor ugató hangot ad
MozgásGyors futó és kiváló ugró
Ökológiai szerepFontos növényevő és sok ragadozó zsákmányállata
Magyarországi jelenlétMagyarországon vadon nem őshonos; állatkertekben látható

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Karcsú antilop, feltűnő szarvakkal

Az impala közepes termetű, kecses antilop. Vörösesbarna szőre az oldalakon világosabb, a hasa, a farka alja, a szeme fölötti sáv és a füle belseje fehér.

A líra alakú, erősen bordázott szarv csak a hímeken nő. A hátsó lábakon látható fekete szőrpamacsok illatmirigyeket fednek, amelyek a társak felismerésében is szerepet játszanak.

Fűből és levelekből álló étrend

Az impala rugalmas táplálkozó. Esős időben több füvet legel, szárazabb időszakban pedig leveleket, hajtásokat és cserjéket böngész a bokrokon.

Ez az alkalmazkodóképesség lehetővé teszi, hogy olyan élőhelyeken is megmaradjon, ahol a növényzet mennyisége és összetétele év közben erősen változik.

Csordák és territóriumok

A nőstények és a fiatalok rendszerint laza csordákban mozognak. A kifejlett hímek egy része territóriumot foglal, amelyen belül nőstényeket próbál megtartani és más hímeket távol tartani.

A territórium nélküli hímek gyakran legénycsapatokban élnek. A társas szerkezet az évszak, a táplálék és a víz elérhetősége szerint is változik.

Menekülés rugózó ugrásokkal

Ragadozó észlelésekor az impala riasztó hangot adhat, majd a csorda futásnak ered. Az állat nem egyszerűen elrohan: nagyokat ugrik, és közben sűrű növényzeten vagy akadályokon is átszökken.A mozgás egyszerre nehezíti meg a támadó dolgát és jelzi a csorda többi tagjának, hogy veszély közeleg. A fekete farokcsíkok és a fehér farok jól látható követési jelet is…

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kelet- és Dél-Afrika szavannáin

Az impala természetes elterjedése Kelet- és Dél-Afrika több országára terjed ki, Angolától és Namíbiától Tanzániáig, Zambiáig, Zimbabwéig és Dél-Afrikáig. Gabonban betelepített állományról számolnak be; Burundi területéről eltűnt, ezért nem szerepel a rendszeres természetes előfordulási országok között.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, főleg hajnalban és alkonyat előtt mozog és táplálkozik.

Hogyan él?

A nőstények csapatokban élnek, a hímek territóriumot védenek vagy legénycsapatokba tömörülnek.

Hogyan mozog?

Rendkívül gyors és ügyes ugró; meneküléskor akár 3 méter magasra és 10 méter hosszúra is ugorhat.

Mivel táplálkozik?

Füvet, leveleket, hajtásokat és más növényi részeket fogyaszt. Étrendje az évszakhoz igazodik.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény egy borjút hoz világra, amely néhány nap után visszatér vele a csordába.

Ember közelében

Nem háziasított állat. Szafarikon és állatkertekben figyeld távolról, ne etesd és ne közelítsd meg.

Mi veszélyezteti?

A ragadozók, a vadászat és az élőhelyek átalakulása veszélyeztetheti. Védett területeken sok állománya stabil.

Élőhelyek sérüléseVadászat

Mekkora hozzád képest?

Állat: 140 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

01 Egy érdekes részlet

Az üres rúgás jelensége

Az impala egyik látványos mozgása az úgynevezett üres rúgás: az állat úgy ugrik, hogy közben szinte egy helyben marad, és a mellső, majd a hátsó lábaira érkezik. A mozdulat távolról ringó játéklóra emlékeztet.

A viselkedés pontos szerepe többféle lehet, de az állat feltűnővé válik tőle a csorda számára. Az impala hátulsó lábain illatmirigyek is találhatók, amelyek szagjeleket hagynak a mozgás és a lábrázás során.

02 Egy érdekes részlet

A borjú első napjai

A nőstény a szülés előtt rövid időre elkülönül a csordától, majd általában egyetlen borjút hoz világra. A fiatal állat az első időszakban rejtőzik, miközben az anya rendszeresen visszatér hozzá.

Az anya és a borjú rendszerint egy-két nap múlva csatlakozik újra a csordához. A fiatalok később úgynevezett bölcsőcsapatokba tömörülnek, ahol együtt mozognak, játszanak és tisztogatják egymást.

03 Egy érdekes részlet

Miért kedveli a változatos élőhelyeket?

Az impala nem kizárólag füves pusztákhoz kötődik. A szavannákon, cserjésekben és ritkás erdőkben is megtalálja a számára megfelelő táplálékot, ha a közelben víz és menedéket adó növényzet áll rendelkezésre.

Étrendje az évszakhoz igazodik: bőséges eső után több füvet fogyaszt, szárazabb időben pedig a bokrok levelei és hajtásai kerülnek előtérbe. Ez segíti a fennmaradását az ingadozó afrikai környezetben.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él az impala?

Az impala Kelet- és Dél-Afrika szavannáin, füves térségein, cserjéseiben és ritkás erdeiben fordul elő. Természetes elterjedési területe Angolától, Botswanától és Namíbiától Kenyán, Tanzánián és Ugandán át Mozambikig, Zambiáig, Zimbabwéig és Dél-Afrikáig húzódik. Általában olyan helyeket választ, ahol táplálék, víz és sűrűbb növényzet is elérhető.

Mivel táplálkozik az impala?

Az impala növényevő, de étrendje nem állandó. Esős időszakban sok füvet legel, szárazabb hónapokban inkább leveleket, hajtásokat, rügyeket és más növényi részeket böngész a cserjéken. Ez a váltás azért fontos, mert a szavannán a fű mennyisége gyorsan csökkenhet, miközben a bokrok és fák lombja még hozzáférhető marad.

Csak a hím impalának van szarva?

Igen, ennél a fajnál jellemzően csak a hímek viselnek szarvat. A szarvak líra alakúak, erősen bordázottak, és akár nagyjából 90 centiméteresre is megnőhetnek. A hímek ezeket elsősorban egymás közötti küzdelmekben és a territórium védelmében használják. A nőstények szarv nélküli feje könnyen elkülöníthető a kifejlett hímekétől.

Mekkora egy impala?

Az impala testhossza általában körülbelül 120-160 centiméter, vállmagassága nagyjából 75-95 centiméter. A hímek rendszerint nehezebbek a nőstényeknél: tömegük hozzávetőleg 46-64 kilogramm, míg a nőstényeké körülbelül 39-46 kilogramm. A farok további 30-45 centiméterrel növeli az állat teljes hosszát.

Meddig él az impala?

A vadon élő impalák élettartama a nemtől, a környezettől és a ragadozók nyomásától is függ. Egyes összefoglalók szerint a hímek jellemzően körülbelül 10 évig, a nőstények 12-14 évig élnek, más adatbázisok 13-15 éves vadon élő átlagot közölnek. Fogságban dokumentáltan 25 évnél is tovább élhetnek.

Mennyi ideig vemhes az impala?

Az impala vemhessége körülbelül 194-200 napig tart, vagyis valamivel több mint hat hónapig. A nőstény többnyire egyetlen borjút hoz világra. A szülés előtt rövid időre elkülönül a csordától, a borjú pedig kezdetben rejtőzik. Néhány nap elteltével az anya és a fiatal állat visszatér a nőstényekből és fiatalokból álló csoporthoz.

Mekkora ugrásra képes az impala?

Az impala kiváló ugró, és veszély esetén nem ritkán nagy, rugózó szökkenésekkel menekül. Megfelelő helyzetben akár körülbelül 3 méter magasra és 10 méter hosszúra is ugorhat. Ez a képesség segít neki áthaladni a bokrokon és más akadályokon, miközben a ragadozó számára nehezebbé teszi az irányváltás és a pontos üldözés követését.

Veszélyes lehet az impala az emberre?

Az impala vadállat, ezért nem szabad megközelíteni, megérinteni vagy etetni. A hímeknek erős, hegyes szarvuk van, és sarokba szorítva védekezhetnek. Szafarikon maradj a járműben vagy a kijelölt helyen, állatkertben pedig tartsd be a kerítésekre és etetésre vonatkozó szabályokat. A nyugodt, távolságtartó megfigyelés a legbiztonságosabb.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.