Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása vs. Impala – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása és Impala
Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása
Capra aegagrus hircus
A házi kecske évezredek óta az ember egyik fontos háziállata, amelyet tejéért, húsáért, szőréért és bőréért tartanak. Alkalmazkodó, társas és kíváncsi kérődző, amely a füvek mellett leveleket, hajtásokat és cserjéket is szívesen fogyaszt.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Impala
Aepyceros melampus
Az impala Kelet- és Dél-Afrika egyik jellegzetes, karcsú antilopja. A hímek hosszú, líra alakú szarvat viselnek, és veszély esetén az állat nagy, látványos ugrásokkal menekül.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Házi kecske (Capra aegagrus hircus) – jellemzői, életmódja és szaporodása | Impala |
|---|---|---|
| Tudományos név | Capra aegagrus hircus | Aepyceros melampus |
| Testhossz | Testhossza többnyire 1–1,2 méter | Kb. 120-160 cm |
| Farok / egyéb méret | Rövid, felfelé álló farok | 30-45 cm |
| Testtömeg | Fajtától függően körülbelül 9–113 kg | Hímek: 46-64 kg; nőstények: 39-46 kg |
| Élettartam | Gyakran 10–15 év; egyes példányok tovább élnek | Vadonszülött állatoknál kb. 10-15 év; fogságban akár 25 év |
| Elterjedés | Világszerte, emberi tartásban és elvadult állományokban | Kelet- és Dél-Afrika szavannáin |
| Élőhely | Legelők, bozótosok, hegyvidékek és gazdaságok | Szavanna, füves térségek, cserjések és ritkás erdők |
| Táplálkozás | Levelek, hajtások, cserjék, füvek és egyéb növényi részek | Fűfélék, levelek, hajtások és más növényi részek |
| Aktív időszak | Többnyire nappali, reggel és este aktívabb | Nappali |
| Társas élet | Társas; nyájakban hierarchia alakul ki | Csordák, nősténycsoportok, legénycsapatok és territóriumot védő hímek |
| Szaporodási idő | A mérsékelt égövön főként ősszel és télen szaporodik | A párzás többnyire március és május között zajlik |
| Utódfejlődés ideje | 145–155 nap, átlagosan körülbelül 150 nap | Kb. 194-200 nap |
| Utódok száma | Többnyire 1–3 gida születik | Általában egy borjú |
| Utódgondozás | A gida gyorsan feláll; az anya nyalja, védi és szoptatja | A borjú néhány nap után visszatér az anyjával a csordába |
| Pihenőhely | Száraz, szellős, huzattól védett pihenőhelyet igényel | Sűrűbb cserjésekben és magasabb fűben pihen |
| Érzékelés | Széles látómező, jó egyensúlyérzék és fejlett szaglás | Jó látás, hallás és szaglás segíti a veszély felismerését |
| Hangadás | Mekegéssel, testtartással és szagjelekkel kommunikál | Riasztáskor ugató hangot ad |
| Mozgás | Ügyes mászó és ugró, sziklás terepen is mozgékony | Gyors futó és kiváló ugró |
| Ökológiai szerep | Böngésző növényevő; legelésével a cserjés növényzetet is alakítja | Fontos növényevő és sok ragadozó zsákmányállata |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon széles körben tartott háziállat | Magyarországon vadon nem őshonos; állatkertekben látható |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.