A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Zömök test, tompa fej
A Barna delfin kis termetű fogascet. Rövid, tompa orra és alacsony, széles alapú háromszögletű hátúszója jól megkülönbözteti a legtöbb delfintől.
Háta sötétszürke, oldala fokozatosan világosodik, hasa és torka fehéres. A nőstények kissé nagyobbak a hímeknél, testhosszuk jellemzően másfél méter fölött alakul.
A part közelében érzi jól magát
Leggyakrabban öblökben, fjordokban, folyótorkolatokban és sekély kontinentális talapzati vizekben bukkan fel. Sok példány 200 méternél sekélyebb vízben keresi táplálékát.
Elterjedése az északi félteke hűvös mérsékelt, szubarktikus és sarkvidéki tengereire korlátozódik. Az Atlanti- és a Csendes-óceánban, valamint a Fekete-tengerben is élnek elkülönülő állományai.
Csendes vadász a víz alatt
Főként rajokban úszó halakat, például heringet és makrélát fogyaszt, de tintahal és polip is szerepelhet az étrendjén. Magas anyagcseréje miatt a hideg vízben folyamatosan táplálkoznia kell.
Felszínre érkezésekor nem ugrik ki látványosan a vízből. Inkább gyorsan, fröccsenés nélkül gördül előre, majd rövid időre megmutatja hátát és hátúszóját.
A hálók árnyékában
A faj világszerte a halászeszközökbe gabalyodás miatt kerül a legnagyobb veszélybe. A kopoltyúhálókba és más hálókba szorult állat nem tud időben a felszínre úszni levegőért.
A hajózás és az építkezések víz alatti zaja megzavarhatja a viselkedését és kommunikációját. A faj globálisan nem fenyegetett, de a Balti-tenger és a Fekete-tenger egyes állományai sokkal rosszabb helyzetben vannak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az északi félteke hűvös parti tengerei
A faj az északi félteke hűvös mérsékelt, szubarktikus és sarkvidéki parti vizeiben él. Az Atlanti-óceánban a Barents-tengertől Nyugat-Afrikáig, a nyugati oldalon Grönlandtól Észak-Karolináig, a Csendes-óceánban pedig Japántól és Szibériától Észak-Amerika nyugati partjáig fordul elő; külön állománya él a Fekete-tengerben.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és éjjel is aktív; zsákmányát főként sekély parti vizekben keresi.
Hogyan él?
Többnyire magányosan, párban vagy legfeljebb tízfős kis csoportokban él.
Hogyan mozog?
Táplálék és jégviszonyok szerint a part és a nyíltabb vizek között mozog.
Mivel táplálkozik?
Főként heringet, makrélát és más rajhalakat eszik, de tintahalat és polipot is fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény 10-11 hónap vemhesség után többnyire egy borjút hoz világra, amelyet 8-12 hónapig szoptat.
Ember közelében
Félénk, általában nem közelíti meg a hajókat. Sérült vagy partra vetődött példányhoz ne menj közel.
Mi veszélyezteti?
Leggyakrabban halászhálókba gabalyodva pusztul el. A víz alatti zaj zavarhatja a tájékozódását és a kommunikációját, a szennyezés pedig további kockázatot jelent.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Miért nem lovagolja meg a hajók hullámát?
A delfinek között gyakori látvány, hogy az állat a hajó orra előtt kialakuló hullámon siklik. A Barna delfin viszont többnyire nem követi ezt a hullámot, hanem óvatosan eltávolodik a hajótól.
Ez a viselkedés megnehezíti a megfigyelését, ezért a kutatók gyakran légi felmérésekkel és víz alatti hangrögzítőkkel keresik. A félénksége különösen fontos jelzés lehet ott, ahol a hajóforgalom gyorsan növekszik.
Egyetlen faj, több elszigetelt világ
A Barna delfin hatalmas földrajzi területen él, de állományai nem alkotnak összefüggő, szabadon keveredő populációt. Az Atlanti-óceán, a Csendes-óceán és a Fekete-tenger állatai egymástól elkülönülten fejlődnek.
A Fekete-tengeri állomány különösen érdekes, mert a tenger zárt medencéjében él, és genetikai, valamint természetvédelmi szempontból is eltérő egységet alkot. Ezért a teljes faj jó állapota nem feltétlenül jelenti minden helyi állomány biztonságát.
A hangok nélküli veszély
A víz alatti zaj nem úgy pusztít, mint egy háló, mégis komoly következménye lehet. A hajómotorok, a tengeri építkezések és más erős hangforrások megzavarhatják a disznódelfin természetes viselkedését és kommunikációját.
Ha az állatok elkerülik a zajos területeket, olyan táplálkozó- vagy pihenőhelyeket veszíthetnek el, amelyek korábban fontosak voltak számukra. A zajcsökkentés ezért a hálók okozta pusztulás mérséklése mellett a védelem egyik fontos eszköze.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a Barna delfin?
A kifejlett Barna delfin többnyire 1,5-1,7 méter hosszú, tömege általában körülbelül 61-77 kilogramm. A nőstények kissé nagyobbak a hímeknél. Zömök teste, rövid, tompa orra és alacsony, háromszögletű hátúszója alapján különíthető el sok delfinfajtól.
Hol él a Barna delfin?
Az északi félteke hűvös mérsékelt, szubarktikus és sarkvidéki tengereiben fordul elő. Megtalálható az Atlanti- és a Csendes-óceán partvidékén, a Balti- és a Fekete-tengerben, valamint Afrika északnyugati partjai előtt. Többnyire sekély öblökben, fjordokban és folyótorkolatok közelében vadászik.
Mit eszik a Barna delfin?
Elsősorban kisebb rajhalakat fogyaszt, például heringet és makrélát. Táplálékát időnként tintahallal és polippal egészíti ki. A hideg tengerekben magas az energiaigénye, ezért gyakran és kitartóan vadászik. A zsákmány összetétele attól is függ, milyen halak és gerinctelenek érhetők el az adott parti területen.
Veszélyes az emberre?
A Barna delfin félénk állat, általában kerüli a hajókat és az emberek közelségét. Nem tekinthető emberre veszélyes fajnak, de egy partra vetődött, sérült vagy hálóba gabalyodott példányt nem szabad megérinteni. Ilyenkor a helyi természetvédelmi vagy állatmentő szolgálat értesítése a biztonságos megoldás.
Mennyi ideig vemhes a nőstény?
A vemhesség 10-11 hónapig tart. A nőstény többnyire egy borjút hoz világra, és kedvező körülmények között akár egymást követő években is szaporodhat. A borjú hosszú ideig az anyja mellett marad, a szoptatás 8-12 hónapig tarthat. A legtöbb születés tavasszal és nyár elején történik.
Meddig élhet a Barna delfin?
A NOAA fajleírása körülbelül 24 éves élettartamot közöl. Ez nem minden egyedre érvényes átlag, hanem a fajra megadott közelítő érték. A természetben az életkort jelentősen befolyásolhatja a halászeszközökbe gabalyodás, a táplálék mennyisége, a betegségek, a szennyezés és a víz alatti zaj.
Mi fenyegeti leginkább?
A legfontosabb veszély a halászhálókba gabalyodás, mert az állat nem tud időben a felszínre jutni levegőért. A víz alatti zaj megzavarhatja a természetes viselkedését és kommunikációját, a szennyezés pedig ronthatja a tengeri élőhelyek állapotát. A Balti-tenger és a Fekete-tenger egyes állományai különösen sérülékenyek.
Magyarországon is előfordul?
Magyarországon a Barna delfinnek nincs természetes előfordulása, mert tengeri emlős, hazánknak pedig nincs tengerpartja. Magyar állatkertekben sem tipikus faj. Ha magyar nyelvű forrásban barna delfin néven találkozol vele, érdemes ellenőrizni a tudományos nevet, mert a bevett magyar fajnév a Barna delfin, latinul Phocoena phocoena.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: AVampireTear · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0