Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Csukabálna

Balaenoptera acutorostrata

A csukabálna a barázdásbálna-félék egyik kisebb termetű tagja, amely a világ óceánjainak mérsékelt és hidegebb vizeiben él. Többnyire magányosan mozog, és krillel, kisebb halakkal, valamint tintahalakkal táplálkozik.

Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)
Csukabálna · Balaenoptera acutorostrata

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névBalaenoptera acutorostrata
TesthosszJellemzően 7-10 m; nőstényei nagyobbak lehetnek.
Farok / egyéb méret–
TesttömegKb. 6000-9000 kg; a nőstények tömege nagyobb lehet.
ÉlettartamKb. 40-50 év; dokumentált maximuma 57,5 év.
ElterjedésAz Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán mérsékelt és hideg vizei.
ÉlőhelyPartközeli tengerek, öblök, fjordok, torkolatok és nyílt tengeri területek.
TáplálkozásKrill, kisebb rajhalak, tintahalak és más apró tengeri állatok.
Aktív időszakNappal és éjjel is aktív.
Társas életTöbbnyire magányos vagy 2-4 példányból álló csoportokban mozog.
Szaporodási időSok állománya nyáron magasabb, télen alacsonyabb földrajzi szélességekre vándorol.
Vemhességi idő10-11 hónap
Utódok számaÁltalában egy borjú születik.
UtódgondozásA borjú körülbelül 5-6 hónapig szopik.
PihenőhelyNincs állandó búvóhelye; a tengeri vízrétegben mozog.
ÉrzékelésLátása, hallása és rezgések érzékelése segíti a tájékozódását.
HangadásAlacsony frekvenciájú hangokat használ; hangadásai állományonként eltérhetnek.
MozgásGyors úszó, szezonálisan vándorolhat.
Ökológiai szerepSziláival kiszűri a rajokban élő zsákmányt; fontos tengeri ragadozó.
Magyarországi jelenlétMagyarország tengerektől távoli szárazföldi ország, természetes előfordulása nem jellemző.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

A legkisebb barázdásbálnák egyike

A csukabálna a barázdásbálna-félék kisebb termetű képviselője. Karcsú, sötét háta és világos hasa van, a mellúszóin pedig az északi féltekén jellegzetes fehér sáv látható.

Feje hegyes, hátúszója magas és sarló alakú. A szájában több száz rövid szilalemez sorakozik, amelyekkel kiszűri a tengervízből a táplálékot.

Óvatos, de kíváncsi vándor

A csukabálna többnyire egyedül úszik, vagy néhány példányból álló laza csoportban jelenik meg. Ha sok a zsákmány, akár több tucat vagy több száz állat is összegyűlhet ugyanazon a táplálkozóhelyen.

Állományai között vannak vándorlók és olyanok is, amelyek egy kisebb tengeri térségben maradnak. Gyakran közel merészkedik a hajókhoz, ezért a megfigyelők számára látványos faj.

Változatos tengeri étrend

A zsákmány összetétele attól függ, melyik tengerben él. Az északi féltekén sok kisebb halat és tintahalat fogyaszt, míg más térségekben a krill kerül előtérbe.

Táplálkozáskor nagy korty tengervizet nyel, majd a nyelvével és a torkának izmaival kipréseli a vizet a szilák között. A bent maradó apró állatokat lenyeli.

Egy borjú, hosszú gondoskodás

A vemhesség 10-11 hónapig tart, és rendszerint egyetlen borjú születik. A borjú már születésekor több száz kilogrammot nyomhat, ezért gyors növekedésre van szüksége.

Az anya nagy zsírtartalmú tejjel táplálja, és körülbelül fél évig gondozza. A nőstények általában csak egy vagy két év elteltével hoznak újabb utódot.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán mérsékelt és hideg vizei.

A csukabálna világszerte előfordul az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán mérsékelt, szubpoláris és helyenként trópusi vizeiben. Sok északi állománya nyáron hidegebb táplálkozóterületekre, télen pedig délebbi vizekbe húzódik, de egyes állományok kevésbé vándorolnak. A felsorolt országkódok a rendszeres tengeri előfordulás fontos térségeit jelzik, nem a faj teljes, pontos parti elterjedési listáját.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Többnyire nappal és éjjel is táplálkozik; merülései rövidek, de a táplálékhelyeken hosszabban is alámerülhet.

Hogyan él?

Általában magányos vagy 2-4 példányból álló laza csoportokban él. Bőséges tápláléknál nagyobb gyülekezések is kialakulhatnak.

Hogyan mozog?

Sok állománya évszakosan vándorol a hidegebb táplálkozó- és a melegebb szaporodóterületek között.

Mivel táplálkozik?

Krillel, kisebb rajhalakkal, tintahalakkal és más apró tengeri állatokkal táplálkozik; sziláival szűri ki zsákmányát.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény egy borjút hoz világra, amelyet körülbelül 5-6 hónapig szoptat.

Ember közelében

Gyakran megközelíti a hajókat, de a hajóforgalom, a halászeszközök és a víz alatti zaj veszélyt jelenthet rá.

Mi veszélyezteti?

Hálókba és más halászeszközökbe gabalyodhat, a hajók pedig elüthetik. A víz alatti zaj zavarhatja a táplálkozását és a tájékozódását. Egyes térségekben ma is vadásszák.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 800 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

01 Egy érdekes részlet

Miért fehér a csukabálna mellúszója?

Az északi féltekén élő csukabálnák mellúszóján világos sáv húzódik. Ez a bélyeg különösen hasznos a tengeren, mert a sötét testű bálna rövid időre bukkan fel, és a megfigyelő gyakran csak a hátat vagy a mellúszót látja.

A fehér sáv szélessége és alakja egyedenként is változhat, ezért önmagában nem elég minden közeli rokon elkülönítésére. Az állat mérete, hegyes feje, magas hátúszója és testének mintázata együtt ad biztosabb támpontot.

02 Egy érdekes részlet

Hatalmas gyülekezetek egy apró zsákmány miatt

A csukabálna rendszerint magányos, ezért meglepő lehet, amikor sok példány jelenik meg egy helyen. Ilyenkor nem feltétlenül tartós társas kapcsolat alakul ki: az állatokat ugyanaz a sűrű krill- vagy halraj vonzza.

A táplálékfolt fölött a bálnák egymástól bizonyos távolságban merülnek, majd újra a felszínre emelkednek. Ez a laza együttmozgás hatékonyabbá teszi a táplálkozást, miközben minden állat önállóan szűri ki a zsákmányt.

03 Egy érdekes részlet

A vándorlás nem minden állománynál egyforma

Sok csukabálna nyáron a magasabb szélességeken táplálkozik, télen pedig melegebb vizek felé húzódik. A mozgás iránya és távolsága azonban óceánonként, állományonként, sőt az állat kora és neme szerint is eltérhet.

Egyes csoportok rendszeresen vándorolnak, mások egész évben ugyanazon térségben maradnak. Ezért egyetlen általános útvonal nem írja le pontosan a faj teljes mozgását, és a helyi megfigyelési adatok különösen fontosak.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a csukabálna?

A kifejlett csukabálnák többnyire 7-10 méter hosszúak. A nőstények általában nagyobbak a hímeknél, és tömegük rendszerint 6000-9000 kilogramm közé esik. Az értékek állományonként és földrajzi térségenként eltérhetnek, ezért a megadott tartomány jellemző méretet mutat, nem rekordot. Az északi féltekén élő állatok között is van számottevő egyedi különbség.

Hol él a csukabálna?

A csukabálna az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánban is előfordul, főként mérsékelt és hidegebb vizekben. Megjelenhet partközeli tengerekben, öblökben, fjordokban és torkolatokban, de a nyílt tengeren is rendszeres. Sok állománya évszakosan vándorol, ezért ugyanazon területen csak az év egy részében figyelhető meg.

Mit eszik a csukabálna?

Tápláléka tengerenként változik. Krillt, kisebb rajhalakat, tintahalat és más apró tengeri állatokat fogyaszt. Az északi féltekén gyakori zsákmánya lehet például a hering, a tőkehal rokonságába tartozó hal vagy a homoki angolna. A bálna nagy korty vizet vesz a szájába, majd szilalemezein keresztül kipréseli a vizet, miközben a zsákmány bent marad.

Magányosan él vagy csoportokban?

A csukabálna többnyire magányosan vagy két-négy példányból álló laza csoportokban mozog. A tagok ilyenkor nem feltétlenül alkotnak tartós családi közösséget. Ha egy területen különösen sok a krill vagy a kisebb hal, sok állat gyűlhet össze ugyanazon a táplálkozóhelyen. Ezek a nagyobb gyülekezések inkább a bőséges táplálékhoz kötődnek, mint állandó társas élethez.

Meddig vemhes a csukabálna?

A vemhesség általában 10-11 hónapig tart. A nőstény rendszerint egyetlen borjút hoz világra, amely már születésekor több száz kilogrammot nyomhat. A borjú nagy zsírtartalmú anyatejet kap, és körülbelül öt-hat hónapig szopik. A nőstények nem minden évben ellenek, a következő utód megszületése között gyakran egy vagy két év telik el.

Milyen gyorsan úszik a csukabálna?

A csukabálna gyors úszó, és rövid időre ki is ugorhat a vízből. A felszínen gyakran csak néhány lélegzetvételnyi ideig látható, majd újra alámerül. Táplálkozáskor oldalirányú kitörésekkel vagy nagy kortyokkal közelíti meg a zsákmányrajokat. Merüléseinek hossza a helyzettől függ, ezért nincs egyetlen, minden példányra jellemző időtartam.

Veszélyes lehet az emberre?

A csukabálna nem tekinthető emberre veszélyes állatnak, és általában elkerüli a közvetlen érintkezést. Kíváncsisága miatt azonban néha hajók közelébe úszik, ami a bálna számára kockázatos. A hajócsavarok, a nagy sebességű vízi járművek, a halászeszközök és a víz alatti zaj sérülést vagy tájékozódási zavart okozhatnak. Megfigyeléskor mindig biztonságos távolságot kell tartani.

Veszélyeztetett faj a csukabálna?

A csukabálna globális természetvédelmi besorolása jelenleg nem a veszélyeztetett kategóriát jelzi, de ez nem jelenti azt, hogy minden állománya biztonságban van. Egyes térségekben halászeszközökbe gabalyodik, hajók üthetik el, a víz alatti zaj pedig zavarhatja. Bizonyos országokban ma is folyik vadászata. A helyi állományok állapota és a veszélyek erőssége jelentősen eltérhet.

Előfordul Magyarországon a csukabálna?

Magyarország szárazföldi ország, ezért a csukabálna nem tartozik a hazai természetes állatvilághoz. Természetes élőhelye az óceánok és a kapcsolódó tengerek vize. Magyarországon legfeljebb múzeumi anyagként, oktatási bemutatón vagy állatkereskedelmi és médiatartalomban találkozhatsz a nevével. A faj természetes megfigyeléséhez tengeri élőhelyre kell utazni.

Ez is érdekelhet

Fotó: Federico Muñoz · GBIF · CC0 1.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.