A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A fütyülő réce közepes termetű bukóréce. A gácsér nászruhájában rozsdásbarna feje, krémszínű homlokfoltja, szürkén mintázott teste és feltűnő fehér szárnyfoltja alapján ismerhető fel.
Élőhelye
Költőhelyein sekély édesvizű tavakat, mocsarakat és láperdők, tundrafoltok közötti vizes élőhelyeket választ. Vonuláskor és télen torkolatok, lagúnák, parti mocsarak, halastavak és elöntött mezők környékén is megjelenik.
Táplálkozása
Főként növényi táplálékot fogyaszt: vízinövényeket, füveket, sásokat, magvakat és gyökereket keres. A víz felszínén bukdácsolva is táplálkozik, de a ludakhoz hasonlóan gyakran a szárazföldön legel.
Magyarországi előfordulása
Hazánkban elsősorban a vonulási időszakokban figyelhető meg, legnagyobb számban ősszel és tavasszal. Édesvizű és szikes tavakon, víztározókon, halastavakon, valamint nagyobb vizes élőhelyeken gyülekezik; rendszeres fészkelő fajnak nem számít.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia északi része; telelés délebbre
A fütyülő réce Európa és Ázsia északi részén költ, telelőterülete pedig Nyugat- és Dél-Európát, Észak-Afrikát, a Közel-Keletet, Dél-Ázsiát és Kelet-Ázsiát is magában foglalja. A countries lista az igazolt természetes előfordulási országokat és területeket foglalja össze; az alkalmi kóborlási adatokat nem tartalmazza, a térképes felsorolás ezért nem pontos elterjedési poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és éjjel is táplálkozhat
Hogyan él?
Vonuláskor és teleléskor gyakran nagy csapatokban él
Hogyan mozog?
Úszik, repül, gázol és szárazföldön legel
Mivel táplálkozik?
Vízi- és szárazföldi növények, nyáron gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és vezeti a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 45–51 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Télen sekély tavakon, halastavakon és árasztásokon keressük, gyakran nagy, vegyes réc csapatokban.
Február · Átvonulás
A hónap második felétől már megindulhat a tavaszi vonulás; a nyílt vízen pihenő csapatokat figyeljük.
Március · Átvonulás
Tavasszal nagyobb számban vonul át; a gácsérok füttyét és a repülő madarak feltűnő fehér szárnyfoltját érdemes keresni.
Április · Átvonulás
A tavaszi vonulás végén még előfordulhat sekély tavakon és elöntött területeken, de költőfajként nem jellemző Magyarországon.
Május · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon ebben az időszakban általában nem található; költőterületei északabbra húzódnak.
Június · Nem jellemző az előfordulása
A hazai vizes élőhelyeken nyáron általában nem jelenik meg rendszeresen.
Július · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon a nyári jelenléte nem jellemző, ezért elsősorban más récefajokat érdemes keresni.
Augusztus · Nem jellemző az előfordulása
Az őszi vonulás rendszerint később kezdődik; augusztusban még többnyire nem található nálunk.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi vonulás kezdetén megjelenhet halastavakon, mocsarakon és árasztásokon, gyakran növekvő csapatokban.
Október · Átvonulás
Ősszel nagy számban vonul át; a vízen úszó madarakon a fehér szárnyfolt, a gácsérokon pedig a vörösbarna fej segít.
November · Telelés
A vonulás után egyre több példány marad telelni, főként növényzetben gazdag sekély vizeken.
December · Telelés
Téli csapatokban figyelhető meg, gyakran más úszórécékkel együtt; a part menti füves területeken legelhet is.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Fütyülő réce
A fütyülő réce gácsérjának feje vörösbarna, homloka krémsárga, teste szürke, vállán pedig feltűnő fehér szárnyfolt látható. A tojó és a fiatal madár barnás, de általában egyszínűbb benyomást kelt, csőre kékesszürke, fekete heggyel.
Tőkés réce
Anas platyrhynchos
A tőkés réce gácsérjának feje fényes zöld, csőre sárga, melle gesztenyebarna, szárnytükre kékeslila. A tojó tollazata erősebben foltos és mintázott, csőre többnyire narancssárgás, sötét foltokkal.
Fütyülő réce
A fütyülő réce zömökebb, kerekebb fejű, a gácsér feje vörösbarna, homloka világos, teste szürke, szárnyán széles fehér folttal. A tojó többnyire melegebb barnás árnyalatú, és fehér hasa legeléskor jól látható.
Nyílfarkú réce
Anas acuta
A nyílfarkú réce gácsérja karcsú, hosszú nyakú, feje barna, mellén fehér csík húzódik felfelé, középső faroktollai pedig hosszúak és hegyesek. A tojó is karcsúbb, hosszabb nyakú, farka hegyesebb.
Fütyülő réce
A fütyülő réce nagyobb termetű, gácsérján jól látszik a vörösbarna fej, a világos homlok és a széles fehér szárnyfolt. A tojó és a fiatal madár is nagyobb, kevésbé kontrasztosan mintázott.
Csörgő réce
Anas crecca
A csörgő réce jóval kisebb és kompaktabb. A gácsér feje gesztenyebarna, szemén zöld sávval, oldalán világos vízszintes csíkkal; szárnytükre zöld, fehér szegéllyel. A tojó erősebben pettyezett barna.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó általában 8–9 tojást rak a növényzettel és pehelytollal bélelt, rejtett talajfészekbe, majd egyedül kotlik.
Fészekben fejlődés
A fiókák pehelytollasan kelnek ki, és hamar járóképessé válnak. Ennél a fajnál nincs hosszú fészekben töltött időszak.
Fészekelhagyás
A fiókák röviddel a kikelés után elhagyják a talajfészket, és a tojó a közeli vízhez vezeti őket. Táplálékukat már maguk keresik.
Repülés
A fiókák eddigre válnak röpképessé; addig a tojó vezeti és védi a csapatot, miközben a fiatalok fokozatosan önállósodnak.
A fütty, amelyről felismerhető
A fütyülő réce neve a gácsér jellegzetes, tiszta hangú füttyére utal. A hang főként vonuláskor és télen feltűnő, amikor a madarak nyílt vízen vagy parti réteken tartózkodnak.
A hangadás a párválasztásban és a csapaton belüli kapcsolattartásban is szerepet kaphat. A nászhoz közeledve a gácsérok fej- és szárnymozdulatokkal kísérik a füttyöt, miközben több hím is versenghet egy tojó figyelméért.
Vízből a gyepre
Sok récefajjal ellentétben a fütyülő réce rendszeresen legel a szárazföldön. A rövid füvet és más zsenge növényi részeket csipegetve, gyakran libaszerű mozdulatokkal halad a part menti réteken vagy elöntött mezőkön.
A vízben sem merül mélyre: fejét és nyakát előrebuktatva éri el a felszín alatti növényeket. Előfordul, hogy hattyúk, szárcsák vagy más nagyobb vízimadarak által felszínre hozott növényi részekből is részesül.
A tojó egyedül neveli a fiókákat
A fészek sekély talajmélyedésben készül, rendszerint sűrű növényzet takarásában és víz közelében. A tojó füvekkel és saját pehelytollaival béleli, majd egyedül költi ki a tojásokat.
A fiókák fészekhagyók: kikelésük után rövid időn belül követik anyjukat a vízhez, és maguk szerzik táplálékukat. A nyári időszakban a fiatalok és a tojók számára különösen fontosak a rovarok és más apró gerinctelenek, amelyek a növekedéshez szükséges fehérjét biztosítják.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol költ a fütyülő réce?
Európa és Ázsia északi részén, sekély tavak, mocsarak és más északi vizes élőhelyek közelében költ.
Mikor látható Magyarországon?
Leginkább az őszi és tavaszi vonulás idején, kisebb számban pedig enyhe teleken is megfigyelhető.
Mit eszik?
Főként vízi- és szárazföldi növényeket, füveket, sásokat, magvakat és gyökereket fogyaszt; a költési időszakban gerincteleneket is eszik.
Honnan kapta a nevét?
A gácsér jellegzetes, messzire hallatszó füttyentő hangjáról kapta magyar nevét.
A fütyülő réce fészkel Magyarországon?
Magyarországon nem rendszeres fészkelő faj; nálunk főként vonuláskor és teleléskor jelenik meg.
Mekkora a fészekalja?
A fészekalj rendszerint 8–9 tojásból áll, de 6–12 tojás is előfordulhat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?