A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
Az örvös lúd a kisebb termetű ludak közé tartozik. Feje, nyaka és csőre fekete, nyakának két oldalán pedig fehér, félhold alakú folt látható. Háta palaszürke, teste hátsó része feltűnően fehér.
Sarkvidéki élet
A faj az Északi-sarkvidék tundráin költ, ahol nagyon rövid idő alatt kell felnevelnie fiókáit. Fészke rendszerint víz közelében, a talajon készül, gyakran laza telepekben.
Táplálkozása
Tápláléka elsősorban növényi eredetű. A költőterületeken sásokat és füveket legel, vonuláskor és télen pedig tengeri füveket, algákat és sós mocsári növényeket fogyaszt.
Magyarországi előfordulása
Hazánkban ritka kóborló és telelő faj. Többnyire nagy vadlúdcsapatokban, tavakon, halastavakon vagy más vizes élőhelyeken bukkan fel, főként késő ősszel és télen.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Arktikus költőterületek, tengerparti telelőhelyek
Az örvös lúd három fő alfajának költőterülete az arktikus Észak-Amerikától Grönlandon és Eurázsia északi részén át Kelet-Szibériáig húzódik. Télen a nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai tengerpartokon telel; Magyarországon csak ritka kóborló és telelő vendég.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, táplálkozását főként az árapály és a nappali fényviszonyok befolyásolják.
Hogyan él?
Vonuláskor nagy csapatokban él, a párok és családok a rajon belül is összetartanak.
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló; a sarkvidéki költőhelyek és a tengerparti telelőhelyek között mozog.
Mivel táplálkozik?
Főként tengeri füveket, algákat, sásokat és más növényi részeket fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A fiókákat mindkét szülő vezeti; a család a költőterületről együtt vonul el.
Ember közelében
Magyarországon ritka kóborló és telelő faj, ezért megfigyelésekor ne zavard a vadlúdcsapatot.
Mi veszélyezteti?
A költőhelyeken a viharok és a magas vízállás elpusztíthatják a fészkeket. A telelő tengerparti élőhelyek elvesztése és a zavarás szintén gondot okozhat.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Örvös lúd hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Örvös lúd Branta bernicla
Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC705885
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Ritka téli vendég; nagyobb vadlúdcsapatokban, halastavak és elöntések közelében érdemes keresni.
Február · Telelés
Ritka telelő; a fekete fej, nyak és mell, valamint a kis fehér nyakfolt segít a felismerésben.
Március · Átvonulás
Ritka tavaszi átvonuló; vegyes vadlúdcsapatokban, nyílt vizes élőhelyeken bukkanhat fel.
Április · Nem jellemző az előfordulása
Rendszeres hazai előfordulása nem jellemző, ezért ebben a hónapban csak kivételes kóborló példányra számíthatunk.
Május · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon ilyenkor nem rendszeres; ritka, kivételes előfordulása korábban már előfordult.
Június · Nem jellemző az előfordulása
A sarkvidéki költőterületeken tartózkodik; hazánkban ebben a hónapban nem várható rendszeresen.
Július · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres nyári előfordulása; a fajt ilyenkor főként a tundrai költőterületein találjuk.
Augusztus · Nem jellemző az előfordulása
A hazai megfigyelése ebben a hónapban rendkívüli; rendszeres jelenlétével nem számolhatunk.
Szeptember · Nem jellemző az előfordulása
Őszi vonulása előtt még a sarkvidéki területeken mozog, Magyarországon ritka kivételnek számítana.
Október · Nem jellemző az előfordulása
Hazánkban nem rendszeres; az első példányok inkább késő ősszel, novemberben jelenhetnek meg.
November · Átvonulás
Ritka őszi átvonuló és téli vendég; nagyobb libacsapatokban, tavaknál és elöntéseken kereshető.
December · Telelés
Ritka telelő; a rövid fekete csőr, a sötét test és a fehér faralji rész távolról is feltűnő lehet.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Örvös lúd
Az örvös lúd adult hímje és tojója egyaránt sötét fejű és nyakú, a nyak oldalán kis fehér folttal. A fiatal madárnak nincs kifejezett fehér nyakfoltja, teste barnásszürke és pikkelyezetten mintázott.
Apácalúd
Branta leucopsis
Az apácalúd adult madarának fehér az arca és a homloka, hasa világos, háta szürkés, fekete mellkassal. A fiatal madár arca kevésbé tiszta fehér, de a világos fej rajzolata így is feltűnő.
Örvös lúd
Az örvös lúd adult madara fekete fejű, nyakú és mellű, oldalán csak kis fehér nyakfolt látható. A fiatal madárnál ez a folt hiányozhat, és a tollazat összességében tompább, barnásabb.
Vörösnyakú lúd
Branta ruficollis
A vörösnyakú lúd adult madarának oldalán nagy, rozsdavörös pofafolt és mellfolt van, ezeket éles fehér szegély veszi körül. A fiatal madár vörös színei halványabbak, de a fehér-fekete mintázat és a kis csőr akkor is jellegzetes.
Örvös lúd
Az örvös lúd adultja kis termetű, kompakt testű, fekete fejű és nyakú, csőre rövid és fekete. A fiatal madárnál hiányzik a fehér nyakfolt, de a sötét fej és a fehér faralj megmarad.
Nagy lilik
Anser albifrons
A nagy lilik adult madarának homlokán széles fehér folt van, hasa fekete harántcsíkos, csőre rózsaszínes, csőrkörme sötét. A fiatal madárnál a homlokfolt és a hasi csíkok még hiányosak vagy halványabbak.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó a talajon, növényzettel és pehellyel bélelt fészekben kotlik. A hím a fészek közelében őrködik, miközben a tojó a teljes fészekaljon ül.
Fészekben fejlődés
A fiókák pehelytollasan, fejletten kelnek ki. Röviddel a kelés után képesek járni, úszni és táplálkozni, ezért náluk nincs hosszú, fészekben töltött fiókakor.
Fészekelhagyás
A fiókák a szülők vezetésével elhagyják a fészket, és a közeli táplálkozóhelyre vonulnak. A fészek elhagyása ennél a fajnál jóval megelőzi az első repülést.
Repülés
A fiatal örvös ludak ekkorra válnak röpképessé, miközben a család együtt marad. A fiatalok a következő tavaszig rendszerint a szülőkkel tartanak.
A fehér nyakörv története
Az örvös lúd fehér nyakfoltja nem összefüggő gyűrű, hanem két oldalsó, félhold alakú folt. Ez a jellegzetes minta az öreg madarakon feltűnő, a fiatalok nyakán azonban még hiányozhat.
A folt ezért az életkor becslésében is segít, de önmagában nem elegendő minden egyed biztos korának megállapításához. Távolról a sötét fej és a világos hátsó testfél együtt adja a legjobb felismerési képet.
Fészekhagyó fiókák a tundrán
Az örvös lúd fiókái nem töltenek hosszú időt a fészekben. Pehelytollasan kelnek ki, és egy-két napon belül gyalog követik szüleiket a közeli táplálkozóhelyekre.
Ez a gyors fejlődés a sarkvidéki nyár kényszere: a költés, a tollváltás és az őszi vonulás között csak rövid idő áll rendelkezésre. A fiatalok nagyjából 40-50 nap alatt válnak repülőképessé.
A tengeri füvek vándora
Az örvös lúd téli táplálékának egyik fontos eleme a tengerifű, különösen az árapály idején hozzáférhető állományokban. A madarak sekély vízben előrebukva vagy a parti iszapfelszínen legelve szedik fel a növényi részeket.
Ha egy tengerifűmező állapota romlik, a csapatok más táplálkozóhelyekre kényszerülnek. Emiatt a faj védelméhez a távoli telelőterületek part menti élőhelyeinek megőrzése is hozzátartozik.
Kérdések és válaszok
Mekkora madár az örvös lúd?
Az örvös lúd kisebb termetű a jól ismert nyári lúdnál. Testhossza általában 56-64 centiméter, tömege többnyire 1,3-1,6 kilogramm, szárnyfesztávolsága pedig nagyjából 110-120 centiméter. A pontos méret alfajtól, ivartól, évszaktól és a madár kondíciójától is függhet. Repülés közben kompakt, sötét fejű és rövid nyakú lúd benyomását kelti.
Hol költ az örvös lúd?
Az örvös lúd az északi sarkvidék partvidékein és tundráin költ. Költőterületei Észak-Amerika arktikus részein, Grönlandon, a Spitzbergákon és Észak-Eurázsiában találhatók. Fészkét többnyire víz közelében, alacsony növényzet között, a talajon építi. A különböző alfajok eltérő sarkvidéki területeket használnak, de valamennyiük életéhez szorosan kapcsolódik a tengerparti környezet.
Mit eszik az örvös lúd?
Az örvös lúd főként növényevő. A sarkvidéki költőhelyeken sásokat, füveket, zsombékos növényeket és más tundranövényeket legel. Vonuláskor és télen fontos tápláléka a tengerifű, emellett zöld algákat és sós mocsári növényeket is fogyaszt. Sekély vízben előrebukva, a parti iszapon járva vagy a víz visszahúzódása után szabaddá váló növényzetet legelve táplálkozik.
Mikor látható Magyarországon?
Magyarországon az örvös lúd ritka kóborló és telelő faj. Leginkább késő ősszel, télen és kora tavasszal bukkanhat fel, általában más vadludakhoz csatlakozva. A megfigyelési időszak évről évre változhat, de a legtöbb hazai adat november és április közepe közé esik. Nagyobb tavakon, halastavakon és rendszeres vadlúdgyülekezőhelyeken érdemes keresni, lehetőleg a csapatok szélén.
Hogyan különböztethető meg az apácalúdtól?
Az örvös lúd feje és nyaka teljesen sötét, oldalán két fehér, félhold alakú nyakfolt látható. Az apácalúd arca és homloka ezzel szemben nagy, összefüggő fehér mezőt alkot, teste pedig általában világosabb hatású. Távolról a fej mintázata a legfontosabb bélyeg. Fiatal örvös ludaknál a fehér nyakfolt még hiányozhat, ezért ilyenkor a sötét fej, a testméret és a hát színezete együtt segít.
Mennyi ideig kotlik az örvös lúd?
A kotlás általában 22-26 napig tart, leggyakrabban 23-24 napig. A nőstény rendszerint 3-5 tojást rak, és maga kotlik, miközben a hím a közelben őrködik. A fiókák fészekhagyók, ezért kikelésük után csak rövid ideig maradnak a fészek környékén. A család hamar elindul a táplálkozóhelyekre, ahol a fiókák már önállóan csipegetik fel a növényi táplálékot.
Repülnek-e a fiókák közvetlenül kikelés után?
Nem. Az örvös lúd fiókái pehelytollasan, járásra és úszásra készen kelnek ki, ezért a fészket akár egy-két nap után elhagyják, de repülni még nem tudnak. Mindkét szülő vezeti őket a táplálkozóhelyekre és védi a családot. A repülőképesség kialakulásáig nagyjából 40-50 nap telik el. Ezután a fiatalok továbbra is a családdal maradnak, és együtt készülnek a vonulásra.
Veszélyeztetett fajnak számít az örvös lúd?
Világszinten az örvös lúd a Nemzetközi Természetvédelmi Unió szerint a legkevésbé aggasztó kategóriába tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy minden állománya biztonságban van. A költőhelyeken a viharok, a magas vízállás és a ragadozók pusztíthatják a fészkeket. A telelőterületeken a tengerparti mocsarak és tengerifűmezők elvesztése, a zavarás és egyes állományoknál a vadászat okozhat gondot.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Алексей Логинов, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0





