Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Jávorantilop

Tragelaphus oryx

A jávorantilop Afrika egyik legnagyobb antilopja, amely szavannákon, füves pusztákon és nyílt erdőségekben él. Korábbi szakirodalomban gyakran Taurotragus oryx néven szerepel, a jelenlegi emlőstani adatbázisok viszont többnyire a Tragelaphus oryx nevet használják.

Egy jávorantilop áll a zöld fűben, szép szarvai és izmos teste van.
Jávorantilop · Tragelaphus oryx

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névTragelaphus oryx
Testhossz200–340 cm testhossz
Farok / egyéb méret50–75 cm
TesttömegHím: 400–942 kg; nőstény: 390–600 kg
ÉlettartamLegfeljebb körülbelül 25 év fogságban
ElterjedésKelet- és Dél-Afrika
ÉlőhelySzavanna, füves puszta, bozótos, nyílt erdőség
TáplálkozásFűfélék, levelek, hajtások, termések és lágyszárúak
Aktív időszakNappal aktív; nagy melegben pihenhet
Társas életVáltozó méretű, rugalmas szerkezetű csordákban él
Szaporodási időMozgását a táplálék és a víz szezonális elérhetősége befolyásolja
Vemhességi időKörülbelül 8,5–9 hónap
Utódok számaÁltalában egy borjú
UtódgondozásA borjú kezdetben rejtőzik, az anya rendszeresen felkeresi
PihenőhelySűrű bozótos és magas fű adhat fedezéket
ÉrzékelésJó látás és hallás; szagjeleket is használ
Hangadás–
MozgásJól fut, és akadályokat is átugorhat
Ökológiai szerepLegelőként alakítja a növényzetet, zsákmányállatként táplálékot ad
Magyarországi jelenlétNincs természetes magyarországi előfordulása

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A jávorantilop zömök testű, hosszú lábú antilop. Marmagassága körülbelül 125–183 centiméter, a nagyobb bikák tömege a 900 kilogrammot is meghaladhatja.

Szőrzete többnyire barnás vagy fakó sárgásbarna. Oldalán fehér függőleges csíkok, torkán pedig jellegzetes bőrlebeny látható.

Szarvai és testalkata

A hímek és a nőstények is viselnek csavarodó szarvakat, amelyek a bikákon vastagabbak. A szarvak védelmi és rangsorvitákban is szerepet kaphatnak.

A nagy váll, a nyaki bőrlebeny és az erős lábak segítik a faj alkalmazkodását a meleg, nyílt élőhelyekhez.

Élőhelye és tápláléka

A faj Kelet- és Dél-Afrika füves területein, szavannáin, bozótosaiban és nyílt erdőségeiben fordul elő. A sűrű, zárt erdőket, a mocsarakat és a valódi sivatagokat többnyire kerüli.

Tápláléka változatos: füvet, leveleket, hajtásokat, virágokat, terméseket és más lágyszárú növényi részeket fogyaszt.

Csordaélet és szaporodás

A csordák mérete élőhelytől és évszaktól függően változik. A nőstények, a borjak és a fiatal hímek gyakran együtt mozognak, míg az idősebb bikák időnként magányosan élnek.

A nőstény egyetlen borjút hoz világra mintegy kilenc hónap vemhesség után. A borjú eleinte rejtőzködik, majd később csatlakozik a csordához.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kelet- és Dél-Afrika

A jávorantilop természetes elterjedése Kelet- és Dél-Afrikára terjed ki, Angolától és a Kongói Demokratikus Köztársaságtól Tanzánián és Etiópián át Dél-Afrikáig. Egyes országokban állománya csak helyenként vagy szezonálisan maradt fenn, ezért a térképes országlista nem jelzi az előfordulás folyamatosságát és helyi gyakoriságát.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív; nagy melegben pihenhet

Hogyan él?

Változó méretű, rugalmas szerkezetű csordákban él

Hogyan mozog?

Jól fut, és akadályokat is átugorhat

Mivel táplálkozik?

Fűfélék, levelek, hajtások, termések és lágyszárúak

Szaporodás és utódgondozás

A borjú kezdetben rejtőzik, az anya rendszeresen felkeresi

01 Egy érdekes részlet

Miért változik ennyire a csordák mérete?

A jávorantilop társas rendszere rugalmas: a kisebb csoportok időnként nagyobb, több tucat vagy akár több száz egyedből álló összetömörülésekké alakulhatnak. Ez főként akkor fordul elő, amikor bőséges a táplálék vagy kedvezőbb területre vándorolnak.

Az egyedek csoportok között is mozoghatnak, így a csorda nem állandó egység. A nagyobb létszám javítja a ragadozók észlelésének esélyét, miközben a rugalmas szerkezet lehetővé teszi a táplálékforrások követését.

02 Egy érdekes részlet

Hogyan bírja a forró afrikai klímát?

A jávorantilop hőháztartása több módon segíti a túlélést. Testhőmérséklete forró időben emelkedhet, így csökkentheti a párologtatásból származó vízveszteséget, a nyaki bőrlebeny pedig részt vehet a hőleadásban.

Ez az alkalmazkodás különösen fontos a száraz évszakban, amikor a vízlelőhelyek távolabb kerülhetnek egymástól. A faj ilyenkor a táplálék nedvességtartalmát is hasznosítja, de a vízhez való hozzáférés továbbra is befolyásolja mozgását.

03 Egy érdekes részlet

A szarv nem csak fegyver

A jávorantilop szarva a hímek közötti erőpróbákban is szerepet kap, de a táplálékszerzésben szintén hasznos lehet. Az állat a szarvával ágakat húzhat le vagy törhet le, így olyan levelekhez is hozzáférhet, amelyek közvetlenül nem érhetők el.

Étrendje ezért az évszakokkal együtt változik. Az esős időszakban több friss fű és lágyszárú áll rendelkezésre, a szárazabb hónapokban pedig nagyobb jelentőségük lehet a leveleknek, hajtásoknak és terméseknek.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a jávorantilop?

A testhossza körülbelül 200–340 centiméter, marmagassága 125–183 centiméter lehet.

Mindkét nemnek van szarva?

Igen. A hímek és a nőstények is szarvasak, de a bikák szarva általában vastagabb.

Hol él a jávorantilop?

Kelet- és Dél-Afrika szavannáin, füves pusztáin, bozótosaiban és nyílt erdőségeiben.

Mit eszik?

Füvet, leveleket, hajtásokat, terméseket, virágokat és más lágyszárú növényi részeket.

Mennyi ideig vemhes a nőstény?

A vemhesség körülbelül 8,5–9 hónapig tart.

Hány borjú születik egyszerre?

Általában egy borjú születik.

Veszélyeztetett faj a jávorantilop?

A faj globális természetvédelmi besorolása jelenleg nem fenyegetett, de élőhelyvesztés és vadászat veszélyeztetheti egyes állományait.

Él jávorantilop Magyarországon vadon?

Nem. Magyarország nem része a faj természetes elterjedési területének.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.