Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Jávorszarvas

Alces alces

A jávorszarvas az északi félteke erdeinek és vizes élőhelyeinek legnagyobb szarvasféléje. Többnyire magányosan él, lombbal, hajtásokkal, ágakkal és vízinövényekkel táplálkozik.

Egy jávorszarvas áll a fák között, impozáns agancsával és figyelmes tekintetével.
Jávorszarvas · Alces alces

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névAlces alces
TesthosszTesthossza körülbelül 2,4–3,2 m
Farok / egyéb méretFarka nagyon rövid, szinte alig látható
TesttömegBikák 400–700 kg, tehenek általában kisebbek
ÉlettartamVadon rendszerint körülbelül 15–20 év
ElterjedésÉszak-Amerika, Európa és Ázsia északi részei
ÉlőhelyBoreális erdők, folyóvölgyek, lápok és tavak környéke
TáplálkozásLevelek, hajtások, ágak, kéreg és vízinövények
Aktív időszakFőként hajnalban és alkonyatkor aktív
Társas életTöbbnyire magányos; anya és borja együtt marad
Szaporodási időÜzekedés szeptember–októberben, ellés május–júniusban
Vemhességi időÁtlagosan körülbelül 231 nap
Utódok számaÁltalában egy, gyakran két borjú
UtódgondozásA borjút csak a tehén gondozza, nagyjából egy évig
PihenőhelySűrű erdők, fiatalosok, mocsaras és parti növényzet
ÉrzékelésJó hallás és szaglás; látása kevésbé éles
HangadásBőgő, nyöszörgő és morgó hangok a párzási időszakban
MozgásHosszú lábain jól gázol hóban és vízben; úszik is
Ökológiai szerepBöngészésével alakítja az erdő és a vizes élőhely növényzetét
Magyarországi jelenlétÁllandó magyarországi állománya nem igazolt

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A jávorszarvas a szarvasfélék legnagyobb ma élő képviselője. Hosszú lábai, magas marja, púpos vállrésze és megnyúlt feje könnyen felismerhetővé teszi.

A lapátszerű agancsot csak a bika viseli. A bikák ősszel használják az agancsot a vetélytársakkal folytatott küzdelmekben, majd a párzási időszak után ledobják.

Élőhelye

Főként a tajga és a boreális erdők lakója, de folyópartokon, tavak mellett, lápokon és fiatal erdőállományokban is megtelepszik.

Azokat a területeket kedveli, ahol egyszerre talál sűrű takarást, fiatal cserjéket és vízinövényekben gazdag táplálkozóhelyet.

Táplálkozása

Növényevő böngésző: nyáron leveleket, zsenge hajtásokat, lágyszárúakat és vízinövényeket fogyaszt. Gyakran gázol be sekély vízbe, hogy a meder növényeit is elérje.

Télen étrendjében az ágak, rügyek és a fás szárú növények kérge kerül előtérbe. A táplálék összetétele ezért évszakonként jelentősen változik.

Szaporodása

Az üzekedés szeptemberben és októberben zajlik. A bikák hangadással, szagjelzésekkel és agancsukat összecsapva versengenek a tehenekért.

A vemhesség körülbelül nyolc hónapig tart, a borjak többnyire májusban vagy júniusban születnek. A tehén erősen védi utódját, amely körülbelül egyéves koráig maradhat vele.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Észak-Amerika, Európa és Ázsia északi részei

A faj természetes elterjedése Észak-Amerika északi részét, Európa északi, keleti, valamint részben középső térségeit, továbbá Oroszország északi és keleti területeit, Mongóliát és Kína északkeleti részét foglalja magában. Magyarországról történeti vagy bizonytalan megfigyelési adatok ismertek, de jelenlegi rendszeres, állandó természetes előfordulása nem igazolt; a térképes országlista ezért nem jelent pontos állománytérképet.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként hajnalban és alkonyatkor aktív

Hogyan él?

Többnyire magányos; anya és borja együtt marad

Hogyan mozog?

Hosszú lábain jól gázol hóban és vízben; úszik is

Mivel táplálkozik?

Levelek, hajtások, ágak, kéreg és vízinövények

Szaporodás és utódgondozás

A borjút csak a tehén gondozza, nagyjából egy évig

Mekkora hozzád képest?

Állat: 280 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: Testhossza körülbelül 2,4–3,2 m. Az ábra a tartomány közepét mutatja.

01 Egy érdekes részlet

Miért fontosak a sekély vizek?

A jávorszarvas tavasszal és nyáron rendszeresen keresi a sekély tavakat, mocsarakat és folyópartokat. Itt vízinövényekhez, zsenge hajtásokhoz és ásványi anyagokban gazdag táplálékhoz jut.

A víz közben a túlmelegedés ellen is védelmet nyújt. A jávorszarvas jól úszik, és hosszú lábai segítségével a mélyebb hóban vagy vízben is képes mozogni.

02 Egy érdekes részlet

Az erdő „kertésze”

A jávorszarvas nem csupán elfogyasztja a növényeket, hanem alakítja is élőhelyét. A cserjék és fiatal fák intenzív böngészésével megváltoztatja a növényzet magasságát és fajösszetételét.

Ez a hatás helyenként kedvezhet bizonyos növényeknek, máshol viszont akadályozhatja az erdő újulását. Emiatt a fajt gyakran ökoszisztéma-mérnöknek is tekintik, bár hatása az állománysűrűségtől és az élőhely állapotától függ.

03 Egy érdekes részlet

A borjú gyors fejlődése

Az újszülött borjú rövid időn belül fel tud állni, követni kezdi az anyját, és néhány nap után növényi táplálékot is kóstol. A tej azonban az első hónapokban továbbra is fontos energiaforrás marad.

A tehén rejtett, nyugodt helyen ellik, majd veszély esetén aktívan védi borját. A borjú vörösesbarna szőrzete fokozatosan sötétedik, miközben egyre önállóbban mozog és táplálkozik.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a jávorszarvas?

A kifejlett bikák marmagassága körülbelül 1,8–2,1 méter lehet, testtömegük pedig több száz kilogramm.

Van agancsa a nőstény jávorszarvasnak?

Nincs. Az agancsot ennél a fajnál csak a bikák növesztik.

Mit eszik a jávorszarvas?

Leveleket, zsenge hajtásokat, ágakat, kérget, cserjéket és vízinövényeket fogyaszt.

Hol él a jávorszarvas?

Észak-Amerika, Európa és Ázsia északi részeinek boreális erdeiben és vizes élőhelyein él.

Magányos állat a jávorszarvas?

Többnyire igen. A tehenek borjukkal maradnak együtt, a bikák és tehenek pedig az üzekedés idején kerülnek közelebb egymáshoz.

Mikor születnek a borjak?

Leggyakrabban májusban vagy júniusban, a körülbelül 231 napos vemhesség után.

Tud úszni a jávorszarvas?

Igen, jól úszik, és vízinövényekért sekélyebb vízbe rendszeresen be is gázol.

Veszélyes lehet az emberre?

Igen, különösen a borját védő tehén és az üzekedő bika. Vadon mindig nagy távolságból figyeld.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.