A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Karcsú óriás a nyílt tengeren
A közönséges barázdásbálna hosszú, áramvonalas testű sziláscet. A kék bálna után a második legnagyobb bálnafaj, felnőtt példányai rendszerint 20-27 méteresek.
Hátoldala többnyire sötétszürke, hasa világosabb. Jellegzetes bélyege az aszimmetrikus fej- és állkapocsszín: a jobb alsó állkapocs gyakran világos, a bal oldal sötétebb.
Rohanó szűrögető
A barázdásbálna a száját kitátva nagy mennyiségű vizet és zsákmányt nyel be. A szájüregét kitöltő rugalmas torokredők lehetővé teszik, hogy táplálkozás közben látványosan kitáguljon.
Ezután összezárja a száját, a nyelvével kipréseli a vizet, a szilalemezek pedig fennakadó szűrőként visszatartják a krillt, a halakat és a tintahalat.
Vándorlás az óceánok között
A faj szinte minden óceánban előfordul, és sok állománya évszakosan vándorol. Nyáron rendszerint a hidegebb, zsákmányban gazdag vizekben táplálkozik, télen pedig melegebb térségek felé húzódik.
A vándorlási útvonalak állományonként eltérnek, és a faj nem mindenhol követi ugyanazt a mintát. A Földközi-tengerben például egész évben is jelen lehetnek helyi csoportok.
Felismerés a vízfelszínen
Felszínre emelkedésekor a lapos, V alakú fej és a magas, hátrafelé hajló hátúszó egyszerre vagy egymáshoz közel jelenik meg. A hátúszó helyzete és formája segít elkülöníteni a hozzá hasonló barázdáscetek egy részétől.
A közönséges barázdásbálna ritkán emeli ki a farokúszóját a merülés előtt. Fújása után több gyorsabb légvétel következhet, majd hosszabb, akár több perces merülésbe kezd.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Világszerte az óceánokban
A faj valamennyi óceánban előfordul, és természetes elterjedése a sarkvidéki térségek peremétől a melegebb tengerekig terjed. Sok állománya évszakosan vándorol a hideg táplálkozóhelyek és a melegebb szaporodási területek között; az országkódok a forrásokban jelzett tengeri előfordulásokat és part menti kapcsolatokat foglalják össze.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Leginkább nappal és éjjel is aktív; táplálkozása főként a zsákmányban gazdag időszakokhoz igazodik.
Hogyan él?
Többnyire magányosan vagy kisebb, laza csoportokban él. Táplálkozáskor nagyobb csapatok is összeállhatnak.
Hogyan mozog?
Gyors úszó, amely évszakosan a hidegebb táplálkozóhelyek és a melegebb szaporodási területek között vándorol.
Mivel táplálkozik?
Krillt, kisebb rajhalakat és tintahalakat szűr ki a vízből a szilákkal bélelt szájával.
Szaporodás és utódgondozás
A borjú körülbelül 6-7 hónapig szopik, és ezalatt az anya tejével gyorsan növekszik.
Ember közelében
Hajókkal ütközhet, halászeszközökbe gabalyodhat, a víz alatti zaj pedig zavarhatja a tájékozódását.
Mi veszélyezteti?
A hajóforgalom miatt ütközésveszélynek van kitéve, a halászeszközökbe pedig belegabalyodhat. A zsákmányállatok fogyása, a víz alatti zaj és az éghajlatváltozás szintén nehezítheti a fennmaradását.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Miért világos a jobb állkapcsa?
A közönséges barázdásbálna egyik legérdekesebb külső bélyege a fej aszimmetrikus színezete. A jobb alsó állkapocs és a hozzá kapcsolódó szilalemezek gyakran világosabbak, míg a bal oldal sötétebb.
Ez a különbség nem egyszerű fényhatás, hanem valódi pigmentációs sajátosság. A kutatók szerint a színminta a faj azonosításában is hasznos, különösen akkor, amikor az állat csak rövid időre bukkan fel a felszínen.
Oldalára fordulva táplálkozik
A barázdásbálna nem mindig egyenesen, szimmetrikusan haladva szűri ki a táplálékát. Megfigyelések szerint gyakran a jobb oldalára dől, amikor halrajokba vagy krillfelhőkbe rohan bele.
Ez a mozdulat segítheti, hogy a világosabb jobb állkapocs és a hozzá tartozó szilalemezek hatékonyan tereljék a zsákmányt a szájüregbe. A kitáguló torokredők közben hatalmas víztömeget engednek be.
A leggyorsabb nagy bálnák egyike
A közönséges barázdásbálna karcsú teste nemcsak látványos, hanem nagy sebességű úszásra is alkalmassá teszi. A többi nagy sziláscethez képest különösen gyors, ezért a hajókkal való ütközéseknek is fokozottan ki lehet téve.
A gyors haladás a táplálkozásban és a vándorlásban egyaránt előnyös, de sok energiát igényel. Emiatt a fajnak rendszeresen el kell jutnia olyan óceáni területekre, ahol nagy sűrűségben talál krillt vagy kisebb rajhalakat.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a közönséges barázdásbálna?
A kifejlett közönséges barázdásbálnák általában 20-27 méter hosszúak. Az északi féltekén élő példányok rendszerint valamivel kisebbek, mint a déli félteke állatai. Tömegük többnyire 40-80 tonna között van, de az érték állományonként, ivaronként és az állat korától függően változik. A nőstények átlagosan kissé nagyobbra nőhetnek a hímeknél.
Hol él ez a bálnafaj?
A közönséges barázdásbálna a világ óceánjaiban fordul elő, a sarkvidéki vizek közelétől a melegebb tengerekig. Leggyakrabban nyílt tengeren és mélyebb part menti vizekben találkozni vele. Sok állománya vándorol: a hidegebb térségekben nyáron táplálkozik, télen pedig melegebb vidékekre húzódik. A Földközi-tengerben helyi, egész évben jelen lévő csoportjai is vannak.
Mit eszik a közönséges barázdásbálna?
Főként krillt, kisebb rajhalakat és tintahalat fogyaszt. Táplálkozáskor nagy sebességgel a zsákmányrajba úszik, miközben hatalmasra tátja a száját, és vizet is lenyel. A torokredők kitágulnak, majd az állat a nyelvével kipréseli a vizet. A szilalemezek fennakadó szűrőként visszatartják a táplálékot, amelyet ezután lenyel.
Milyen gyorsan úszik?
A közönséges barázdásbálna a nagy bálnák között különösen gyors úszónak számít. Karcsú teste, erős farokúszója és áramvonalas alakja lehetővé teszi, hogy hosszabb távon is nagy sebességgel haladjon. A pontos tempó függ attól, hogy vándorol, menekül, táplálkozik vagy éppen a felszínen pihen. Gyorsasága ugyanakkor növeli a hajókkal történő ütközés kockázatát.
Meddig élhet?
A közönséges barázdásbálna hosszú életű emlős. A források jellemzően 80-90 éves élettartamot adnak meg, és a legnagyobb becsült érték körülbelül 90 év. Az egyes példányok életkora nem mindig állapítható meg pontosan, ezért ezeket az adatokat közelítő értékként kell kezelni. A természetes elhullás mellett az emberi eredetű veszélyek is jelentősen befolyásolhatják az élettartamot.
Mennyi ideig vemhes a nőstény?
A vemhesség általában 11-12 hónapig tart. A nőstény többnyire egy borjút hoz világra, rendszerint melegebb szaporodási területen. Az újszülött már nagy méretű, körülbelül 5-6 méter hosszú és nagyjából két tonna tömegű lehet. A borjú az anyatejjel táplálkozik, közben gyorsan növekszik, és körülbelül fél év elteltével fokozatosan áttérhet a sziláscetként megszerzett táplálkozásra.
Veszélyes az emberre?
A közönséges barázdásbálna nem zsákmányolja az embert, és általában elkerüli a közvetlen kapcsolatot. Mérete miatt azonban egy hajó közelsége mind az állatra, mind a hajón tartózkodókra veszélyes lehet, különösen rossz látási viszonyok között. Megfigyelésekor tarts biztonságos távolságot, ne próbáld megközelíteni vagy követni, és ne zavarj egy felszínre emelkedő vagy táplálkozó példányt.
Mi veszélyezteti leginkább?
A fajra több, egymással összefüggő veszély leselkedik. A hajókkal való ütközés, a halászeszközökbe gabalyodás és a víz alatti zaj közvetlenül sérülést vagy pusztulást okozhat, illetve zavarhatja a kommunikációt és a tájékozódást. A túlhalászat miatt csökkenő zsákmánykínálat, az éghajlatváltozás és a tengeri szennyezés szintén ronthatja az élőhelyek állapotát.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Lori Mazzuca, Lori Mazzuca Fine Art Photography · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.5