A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Két élőhelyhez kötött élet
Az Lazac életének első szakaszát folyóvízben tölti. Az ikrából kikelő lárvák a kavicsok között maradnak, később az ivadékok a sekély, oxigéndús patakokban és folyószakaszokon fejlődnek.
Néhány év után a fiatal hal ezüstös színezetet kap, és smoltként a tenger felé indul. A tengeri időszakban gyorsan növekszik, majd ivaréretten visszatér az édesvízbe.
Visszatérés a szülőfolyóba
A faj híres arról, hogy nagy távolságból is képes megtalálni azt a vízfolyást, ahol kikelt. A tájékozódásban a folyó jellegzetes szaga, a víz kémiai összetétele és más környezeti jelek is szerepet játszhatnak.
Az ívóhelyhez vezető út gyakran gyors sodrású folyószakaszokon és zuhatagokon át vezet. A gátak és a nem megfelelő halátjárók ezért egész állományok szaporodását akadályozhatják.
A kavicsfészek lakója
Íváskor a nőstény a farok mozgásával mélyedést alakít ki a kavicsos mederben. Ebbe rakja ikráit, amelyeket a közelben lévő hím tejsejtjei termékenyítenek meg.
A nőstény ezután kaviccsal részben betemeti a fészket. A fejlődő embriókat így a folyó sodrása oxigéndús vízzel látja el, miközben a kavicsréteg bizonyos fokú védelmet nyújt.
Nem minden egyed pusztul el ívás után
Az Lazac több csendes-óceáni lazacfajjal ellentétben túlélheti az ívást. Az ívás utáni, lesoványodott egyedeket kelta lazacnak nevezik, és egy részük visszajuthat a tengerbe.
Az ismételt ívás mégsem gyakori, mert a vándorlás és a szaporodás hatalmas energiaigénnyel jár. A visszatérő halak túlélését a folyó állapota, a ragadozók és a tengeri táplálékellátás is befolyásolja.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az Atlanti-óceán északi medencéjének partvidékei
Az atlanti lazac az északi Atlanti-óceán európai és észak-amerikai partvidékein, valamint a Balti-tengerhez kapcsolódó folyókban őshonos. Költő- és ivadéknevelő folyói Észak-Amerika északkeleti részén, Grönland környezetében, Izlandon és Európa atlanti, északi, valamint balti vízgyűjtőiben találhatók; a tengerben a nyílt Atlanti-óceán északi táplálkozóterületeire vándorol.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Leginkább alkonyatkor és éjjel aktív, de a vándorlás alatt nappal is mozog.
Hogyan él?
A tengeren többnyire rajokban táplálkozik, a folyókban íváskor különül el.
Hogyan mozog?
Anadrom hal: folyóban kel ki, a tengerben nő fel, majd visszatér ívóhelyére.
Mivel táplálkozik?
Fiatalon vízi gerincteleneket, felnőttként főleg halakat és rákokat fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény kavicsfészket ás, majd a lerakott ikrát a hím megtermékenyíti; utódgondozás nincs.
Ember közelében
Horgászat és halászat célpontja, de a vándorlását gátak és átereszek akadályozhatják.
Mi veszélyezteti?
A gátak és rosszul átjárható átereszek elzárják az ívóhelyeket. Élőhelyromlás, túlhalászat, felmelegedő vizek és tengeri túlélési gondok is veszélyeztetik.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Hogyan talál haza a lazac?
A fiatal lazac a folyóból a tengerbe kerülve több ezer kilométert is megtehet. Amikor később ivaréretten visszavándorol, nem egyszerűen a partvonalat követi, hanem a szagok és a víz tulajdonságai alapján keresi a megfelelő folyórendszert.
A kutatások szerint a folyó kémiai „szagképe” már az ivadék fejlődésekor rögzülhet. A tengeri tájékozódásban ehhez mágneses és csillagászati jelek is társulhatnak, ezért a visszatérés összetett navigációs folyamat.
A folyó tápanyagai a szárazföldre jutnak
A tengerben felnőtt lazac teste sok, a folyókban szűkösebben elérhető tápanyagot halmoz fel. Amikor az állat felúszik az ívóhelyre, ezt az anyagot a folyó felső szakaszaira szállítja.
Az elpusztult vagy a ragadozók által elejtett hal maradványait rovarok, madarak és emlősök is felhasználják. Emiatt a lazac vándorlása nemcsak egy halfaj szaporodási eseménye, hanem a folyóparti táplálékhálózat fontos része.
Miért számít minden halátjáró?
A lazac nem tud minden akadályt leküzdeni. Egy alacsonyabb duzzasztómű is arra kényszerítheti, hogy hosszasan keressen átjárót, miközben energiát veszít, vagy olyan helyen ívjon, ahol az utódok rosszabb eséllyel maradnak életben.
A jól megtervezett halátjáró a felfelé vándorló kifejlett halakat és a tenger felé úszó fiatalokat is segíti. Az átjárhatóság helyreállítása akkor működik igazán, ha a vízminőség, a kavicsos ívóhelyek és a folyó természetes vízjárása is megfelelő.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Miért nevezik anadrom halnak az Lazacot?
Az anadrom hal élete során rendszeresen vált a sós és az édesvízi környezet között. Az Lazac a folyóban kel ki és ott fejlődik fiatal ivadékként, majd a tengerbe vándorol táplálkozni és növekedni. Ivaréretten ismét édesvízbe úszik, rendszerint abba a folyóba, ahol maga is világra jött.
Mennyi ideig él az Lazac?
Az Lazac élettartama többnyire 3-7 év, de az egyes állományok és életutak között nagy különbség lehet. Egyes példányok már egy tengeri év után ívni indulnak, mások két vagy három évet is a tengerben töltenek. Az ívás és a vándorlás után sok egyed elpusztul, de néhány lazac túlélheti és megismételheti az ívást.
Mit eszik az Lazac?
A fiatal lazacok a folyóban főként vízi rovarlárvákat és más apró gerincteleneket fogyasztanak. A tengerbe jutva étrendjük változatosabbá válik, és nagyobb szerepet kapnak benne a halak, a kisebb rákok és más tengeri állatok. A táplálék összetétele a testmérettől, az évszaktól és az adott tengeri területtől is függ.
Mikor ívik az Lazac?
Az Lazac többnyire ősszel ívik, a mérsékelt égövben gyakran októberben és novemberben. A nőstény kavicsos, oxigéndús mederszakaszon mélyedést készít, majd abba rakja az ikrát. A hím a közelben termékenyíti meg az ikrákat, amelyeket a nőstény ezután kaviccsal részben befed. A pontos időzítést a vízhőmérséklet és a földrajzi hely is befolyásolja.
Visszatér minden lazac ugyanabba a folyóba?
A fajra erős szülőhelyhez való visszatérés jellemző, de ez nem jelenti azt, hogy minden példány ugyanazt a patakot vagy folyószakaszt találja meg. A fiatal korban megjegyzett vízszagok és más környezeti jelek segítik a tájékozódást. A vándorlást közben gátak, rossz vízminőség, áradások, ragadozók és az óceáni körülmények is megzavarhatják.
Miért veszélyesek a gátak az Lazacra?
A gátak megnehezítik vagy teljesen megakadályozzák, hogy a kifejlett lazacok feljussanak a kavicsos ívóhelyekre. Ugyanez az akadály a fiatal halak tenger felé tartó útját is veszélyesebbé teheti, különösen a turbinák és a lassú, felmelegedő tározók miatt. A halátjáró javíthat a helyzeten, de csak akkor, ha megfelelő helyen és a faj mindkét vándorlási irányára tekintettel épül.
Magyarországon él természetes körülmények között Lazac?
Magyarországon az Lazacnak nincs ismert, rendszeres természetes állománya. A faj az északi Atlanti-óceánhoz kapcsolódó folyókban őshonos, és életciklusa a tenger, valamint az oda vezető vízfolyások között zajlik. Magyar vizekben legfeljebb emberi betelepítéshez, tenyésztéshez vagy alkalmi megjelenéshez kapcsolódó adat fordulhat elő, ez azonban nem azonos az őshonos állománnyal.
Túléli-e az Lazac az ívást?
Igen, az Lazac egy része túlélheti az ívást, ellentétben több csendes-óceáni lazacfajjal, amelyek rendszerint egyszer szaporodnak. Az ívás után a halak nagyon legyengülnek, és a tenger felé visszaúszva különösen sérülékenyek. A túlélő példányokat kelta lazacnak nevezik. Az ismételt ívás azonban ritka, mert a hosszú vándorlás nagy energiaigényű és sok veszéllyel jár.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Hartley, William W. · Wikimedia Commons · Public domain