Dunai Galóca vs. Lazac – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Dunai Galóca és Lazac

Dunai Galóca
Hucho hucho
A Dunai Galóca a Duna vízrendszerének nagy termetű, édesvízi ragadozó hala. Hideg, gyors folyású, oxigéndús vizekben él, állományait a folyószabályozás, a duzzasztások, a szennyezés és a túlhalászat is veszélyezteti.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Lazac
Salmo salar
Az Lazac folyókban születik, majd a tengerben nő fel, és gyakran ugyanabba a folyóba tér vissza ívni. Hosszú vándorlását a vízjárás, a folyók átjárhatósága és a tengeri túlélés is befolyásolja.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Dunai Galóca | Lazac |
|---|---|---|
| Tudományos név | Hucho hucho | Salmo salar |
| Testhossz | Legfeljebb 150 cm; ritka nagy példányok 1,5 m körüliek | Jellemzően 60-90 cm |
| Farok / egyéb méret | – | – |
| Testtömeg | Legfeljebb 52 kg-os hitelesített adat | Jellemzően 3,6-5,4 kg; akár kb. 13,6 kg |
| Élettartam | Legfeljebb 20 év | Kb. 3-7 év |
| Elterjedés | A Duna vízgyűjtőjének hideg, gyors folyású folyói | Az Atlanti-óceán északi medencéjének partvidékei |
| Élőhely | Oxigéndús, kavicsos medrű folyók mélyebb részei | Hideg folyók, torkolatok és az északi Atlanti-óceán |
| Táplálkozás | Fiatalon gerinctelenek; felnőttként főként halak | Ivadékként gerinctelenek; felnőttként főleg halak és rákok |
| Aktív időszak | Többnyire magányos, területtartó ragadozó | Leginkább alkonyatkor és éjjel aktív |
| Társas élet | Főként magányos; íváskor párzási kapcsolatban él | A tengeren gyakran rajokban táplálkozik |
| Szaporodási idő | Ívás általában március és május között | Ősszel ívik, rendszerint októberben és novemberben |
| Utódfejlődés ideje | ikrából fejlődik | Az ikrák többnyire 3-4 hónap alatt kelnek ki |
| Utódok száma | Egy nőstény 2000–6000 ikrát rakhat | Egy nőstény több ezer ikrát rakhat kavicsfészekbe |
| Utódgondozás | Mindkét ivar kaviccsal fedi és rövid ideig őrzi az ívóhelyet | Az ikrák lerakása és megtermékenyítése után nincs utódgondozás |
| Pihenőhely | Mély folyómedri gödrök, kövezések és árnyékos partok | A lárvák és ivadékok kavicsos mederben és sekély folyószakaszokon élnek |
| Érzékelés | Jól fejlett látás és oldalvonalérzékelés segíti a zsákmányszerzést | Fejlett szaglása segíti a szülőfolyó felismerését |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Rövid távon felfelé vándorol az ívóhelyekhez | A folyó és a tenger között vándorol; erős visszatérési hajlama van |
| Ökológiai szerep | Csúcsragadozóként a folyami halközösség fontos tagja | Tápanyagot szállít a tengerből a folyók felső szakaszaira |
| Magyarországi jelenlét | Ritka, fokozottan védett faj; a Duna, Dráva és Tisza vízrendszerében fordul elő | Magyarországon nem őshonos, természetes rendszeres előfordulása nem ismert |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
