A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A nagy patkósdenevér testhossza 56–71 milliméter, szárnyfesztávolsága 330–400 milliméter. Barna bundája fiatal korban szürkés lehet, hasi oldala világosabb.
Legfeltűnőbb bélyege az orra körüli, patkó alakú bőrfüggelék. Ez a szerkezet az echolokációs hangok kibocsátásában és irányításában is szerepet játszik.
Élőhelye
Meleg, változatos tájakon él, ahol erdők, legelők, sövények és vizes élőhelyek mozaikja található. Nyáron padlásokon, templomokban és más épületekben is kialakíthat szálláshelyet.
Télen többnyire barlangokba, bányákba és alagutakba húzódik. A nyári és téli szálláshelyek gyakran néhány tíz kilométerre vannak egymástól.
Táplálkozása
Főként nagyobb éjszakai rovarokra vadászik, például bogarakra és lepkékre. Zsákmányát repülés közben vagy a növényzet közelében, alacsony magasságban kapja el.
A faj táplálkozási területeinek fennmaradásához fontosak az erdőszegélyek, a gyepfoltok és a rovarokban gazdag vizes élőhelyek.
Szaporodása
A nőstények tavasszal szülőkolóniákba tömörülnek, és rendszerint egy kölyköt hoznak világra júniusban vagy júliusban. A fiatal denevér néhány hét alatt válik repülőképessé.
A kölykezőhelyek meleg, zavartalan padlások lehetnek. Az épületek lezárása, a tetőszerkezetek vegyszeres kezelése és a nyári zavarás komoly veszélyt jelenthet a kolóniákra.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak-Afrika, Európa és Ázsia
A faj természetes elterjedése Észak-Afrikától Dél- és Közép-Európán, a Kaukázuson és Délnyugat-Ázsián át a Himalája térségéig, Kínáig, Koreáig és Japánig húzódik. Az országlista a forrásokban jelzett országokra épül; a határok egyes térségekben regionálisak, és a kelet-ázsiai állományok rendszertani értelmezése változhat.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszakai
Hogyan él?
Szálláshelyein társas
Hogyan mozog?
Többnyire helyhez kötött
Mivel táplálkozik?
Bogarak, lepkék és más rovarok
Szaporodás és utódgondozás
Az anya neveli a kölyköt
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 56–71 mm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
A patkó alakú orr működése
A nagy patkósdenevér az orrfüggelékén keresztül bocsátja ki állandó frekvenciájú ultrahangjait. A patkó, a nyereg és a lándzsa alakú részek módosítják a hang terjedését, ezért a hangnyaláb irányítottabbá válik.
A visszaverődő jelekből a denevér a zsákmány távolságára, mozgására és méretére is következtet. Ez különösen hasznos a növényzet szintje közelében, ahol a levelek és ágak sok zavaró visszhangot keltenek.
Miért fontosak a régi padlások?
A kölykező nőstények meleg, huzattól védett helyeket keresnek, ezért a nagy padlások kedvező szülőkolóniákat biztosíthatnak. A tetőszerkezet hőmérséklete segíti a kölykök fejlődését, miközben a magas mennyezet elegendő helyet ad a repülés gyakorlásához.
Egy épület átalakítása során a denevérek bejáratai és a hőmérsékleti viszonyok is megváltozhatnak. A munkák időzítése és a nyílások megőrzése ezért természetvédelmi szempontból meghatározó.
A téli nyugalom ára
Télen a nagy patkósdenevér anyagcseréje lelassul, testhőmérséklete pedig a környezetéhez közelít. Így jelentősen csökkenti az energiafelhasználását, amikor kevés repülő rovar áll rendelkezésre.
A felébredés azonban tartalékait fogyasztja, ezért a barlangok és bányák ismételt megzavarása veszélyes lehet. A nyugodt telelőhelyek megőrzése különösen fontos a hosszú, hideg időszakban.
Kérdések és válaszok
Hol él a nagy patkósdenevér?
Észak-Afrikában, Európa nagy részén, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Kelet-Ázsiában fordul elő.
Mivel táplálkozik?
Főként bogarakat, lepkéket és más nagyobb éjszakai rovarokat fogyaszt.
Hol tölti a telet?
Leggyakrabban barlangokban, bányákban és alagutakban telel.
Mikor születnek a kölykei?
A kölykök többnyire júniusban vagy júliusban születnek.
Hány kölyke van egy évben?
A nőstény rendszerint évente egy kölyköt hoz világra.
Vándorló denevérfaj?
Többnyire helyhez kötött, a nyári és téli szálláshelyek között általában néhány tíz kilométert mozog.
Védett Magyarországon?
Igen, fokozottan védett faj és Natura 2000-jelölőfaj.
Miért veszélyes a padlások lezárása?
A lezárás megszüntetheti a kölykezőkolóniák bejutását a nyári szálláshelyre.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?

