A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A sivatag ugróbajnoka
A sivatagi kengurupatkány nagy hátsó lábain közlekedik, ezért mozgása valóban egy apró kenguruéra emlékeztet. Teste halványbarna vagy szürkés, alsó oldala világos, bozontos farka végén pedig feltűnő fehér szőrpamacs látható.
A faj a kengurupatkányok között nagy termetűnek számít. A hímek valamivel hosszabbak és nehezebbek a nőstényeknél.
Élet a homok alatt
Üregeit szélfútta homokban ássa, ahol a járatokhoz több bejárat, fészekkamra és táplálékraktár is tartozhat. A föld alatti rendszer menedéket ad a nappali hőség és a ragadozók elől.
Az üregek bejáratait időnként betemeti vagy áthelyezi, ha a környéken elfogy a táplálék.
Víz nélkül is boldogul
A sivatagi kengurupatkány főként száraz leveleket és magvakat fogyaszt. Ha talál vizet, megissza, de hosszú ideig képes folyékony víz nélkül élni, mert nedvességének nagy részét táplálékából nyeri.
A pofazacskóiban egyszerre több magot is elszállít az üregébe, ahol később felhasználható készletet halmoz fel.
Éjszakai menekülőművész
Leginkább sötétedés után mozog, amikor a talaj és a levegő hőmérséklete kedvezőbb. Nyílt terepen nagy ugrásokkal halad, és a hosszú farka közben kormánylapátként segíti az egyensúlyozást.
Veszély esetén homokot rúghat a közeledő állatra, sőt a hátsó lábával a talajt is dobolhatja.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az USA délnyugati része és Északnyugat-Mexikó
A faj az Egyesült Államok délnyugati sivatagaiban él, Kalifornia, Nevada, Utah és Arizona területén. Északnyugat-Mexikóban Sonora és Északkelet-Baja California természetes elterjedési területéhez tartozik; Magyarországon nem őshonos.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként éjszaka aktív, de nappal is áshat és javíthatja az üregeit.
Hogyan él?
Magányosan él, a felnőttek területüket védik a fajtársaikkal szemben.
Hogyan mozog?
Erős hátsó lábain ugrál, nyílt terepen gyorsan halad és akár 100 méteres körben keres táplálékot.
Mivel táplálkozik?
Főleg száraz növényi részeket, leveleket és magvakat eszik; a magokat pofazacskóiban szállítja.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény az üregben neveli kölykeit, és körülbelül három hétig szoptatja őket.
Ember közelében
Rejtőzködő sivatagi rágcsáló, amellyel az ember leginkább éjszakai élőhelyein találkozhat.
Mi veszélyezteti?
Helyenként az utakon és a dűnéken közlekedő terepjárók veszélyeztetik. Az élőhelyek átalakítása és a homokos területek bolygatása szintén árthat neki.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Hogyan takarékoskodik a vízzel?
A sivatagi kengurupatkány számára a folyékony víz ritka erőforrás, ezért egész életmódja a vízveszteség csökkentésére épül. Száraz növényi tápláléka anyagcseréje során is keletkezik valamennyi víz, a veséje pedig nagyon tömény vizeletet állít elő.
A bundáját nem vízzel tisztítja: homokfürdővel távolítja el a szennyeződéseket és a felesleges zsírt. Ez a viselkedés egyszerre segít a tisztálkodásban és a sivatagi környezethez való alkalmazkodásban.
A magraktárak szerepe
A faj pofazacskói nem emésztésre szolgálnak, hanem szállításra. A kengurupatkány a talált magokat az üregébe viszi, majd a föld alatti kamrákban halmozza fel őket, így a táplálék akkor is elérhető marad, amikor a felszínen kevés a növény.
Az üregben tárolt készlet a sivatagi élet kiszámíthatatlanságát ellensúlyozza. A raktárak miatt az állatnak nem kell minden éjszaka hosszú távolságokra eltávolodnia a biztonságos búvóhelyétől.
Homokkal védekezik
Ha ismeretlen tárgy kerül elé, a sivatagi kengurupatkány gyakran homokot rúg felé. Ezzel feltehetően azt próbálja felmérni, hogy élő veszélyről van-e szó, miközben távolságot tart a számára gyanús tárgytól.
Ragadozó közeledésekor nagy ugrásokkal menekül, és erős hátsó lábaival akár közvetlenül is védekezhet. A gyors reakció, a jó hallás és a nyílt terepen végzett ugrómozgás együtt növeli túlélési esélyeit.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Hol él a sivatagi kengurupatkány?
A faj az Egyesült Államok délnyugati részének sivatagaiban, valamint Északnyugat-Mexikóban fordul elő. Leginkább szélfútta homokdűnéken, homokos sivatagi síkságokon és ritkás cserjés élőhelyeken él. A laza talaj különösen fontos számára, mert ebbe tudja beásni többrészes üregrendszerét. Előfordulási magassága a Death Valley mély fekvésű területeitől Nevada magasabb sivatagaiig terjed.
Tényleg nem iszik vizet?
A sivatagi kengurupatkány hosszú időn át képes folyékony víz nélkül élni, de ez nem jelenti azt, hogy soha nem iszik. Ha vízhez jut, fogyaszthat belőle, mindennapi vízszükségletét azonban többnyire száraz növényi táplálékból fedezi. Anyagcseréje során a magvakból is felszabadul nedvesség, veséje pedig nagyon tömény vizelettel takarékoskodik a szervezet vízkészletével.
Mit eszik a sivatagi kengurupatkány?
Elsősorban száraz növényi részeket és magvakat fogyaszt. Táplálékában szerepelhetnek cserjék levelei, fűfélék magjai és más sivatagi növények termései. A zamatos, vízdús növényeket általában nem részesíti előnyben, mert a száraz magvak jól tárolhatók és energiaforrásként is értékesek. A talált magokat pofazacskóiban az üregébe szállítja, ahol későbbi fogyasztásra elraktározza.
Miért nevezik kengurupatkánynak?
A név az állat jellegzetes testfelépítésére és mozgására utal. A sivatagi kengurupatkánynak rövid mellső lábai, nagyon erős hátsó lábai és hosszú, egyensúlyozásra alkalmas farka van. Többnyire két hátsó lábán ugrál, ezért mozgása távolról egy apró kenguruéra emlékeztet. A patkány elnevezés a rágcsáló életmódjára utal, nem közeli rokonságot jelent a városi patkányokkal.
Mekkora a sivatagi kengurupatkány?
A sivatagi kengurupatkány teljes hossza a hímeknél átlagosan körülbelül 34,2, a nőstényeknél 33,1 centiméter. Ebből a farok nagyjából 20,1, illetve 19,5 centimétert tesz ki, tehát a farok a test jelentős része. A hímek tömege 91-148 gramm, a nőstényeké 83-141 gramm között mozog. Ezek közölt ivari tartományok, nem rekordértékek.
Magányosan él vagy csoportokban?
A felnőtt sivatagi kengurupatkányok többnyire magányosan élnek, és a saját üregükhöz, illetve táplálkozási területükhöz ragaszkodnak. A fajtársakkal szemben területvédők és agresszívek lehetnek. Egy-egy környéken több üreg is kialakulhat egymás közelében, ezek azonban nem jelentik azt, hogy az állatok közös csoportban élnének. A nőstény csak a kölykei nevelése idején tartósan együtt él utódaival.
Mikor szaporodik a faj?
A szaporodás főként január és július között zajlik, de az időzítést a helyi időjárás és a táplálék mennyisége is befolyásolhatja. A vemhesség 29-32 napig tart, egy alomban általában 1-6 kölyök fejlődik. A nőstény évente egy vagy két almot nevelhet. A kölykök az üreg védelmében maradnak, körülbelül három hétig szopnak, és ezután fokozatosan válnak önállóvá.
Veszélyeztetett állat a sivatagi kengurupatkány?
A sivatagi kengurupatkány globális természetvédelmi besorolása jelenleg nem fenyegetett, de ez nem jelenti azt, hogy minden helyi állománya biztonságban van. Egyes homokos élőhelyeken az utak, a terepjárózás és a rekreációs célú dűnejárás közvetlenül elpusztíthatja az üregeket és az állatokat. Az élőhelyek átalakítása szintén kedvezőtlen lehet, miközben a faj bizonyos bolygatott területeket még képes használni.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: California Department of Fish and Wildlife from Sacramento, CA, USA · Wikimedia Commons · CC BY 2.0





