A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Kinézete
A szibériai repülőmókus teste karcsú, bundája nyáron sárgásszürkétől szürkésbarnáig, télen ezüstösszürkéig változhat. Hasa világos, szeme nagy és sötét, lapos, dúsan szőrözött farka pedig a levegőben kormányzásra is alkalmas.
A siklás mestere
Mellső és hátsó lábai között patagium, vagyis siklóhártya feszül. Ezt a végtagok kinyújtásával vitorlaszerű felületté alakítja, így a magasabb ágakról indulva a szomszédos fához siklik.
Élőhelye
Elsősorban idős, vegyes állományú erdőkben él, ahol nyír, éger, nyár és fenyőfélék is előfordulnak. Az odvas fák pihenő- és szaporodóhelyet adnak, a megfelelően tagolt lombkorona pedig biztosítja a siklóútvonalakat.
Táplálkozása és védelme
Étrendjét az évszakok alakítják: rügyeket, barkákat, leveleket, magvakat, gombákat és időnként állati eredetű táplálékot fogyaszt. A faj világszerte nem veszélyeztetett, de Európa több részén visszaszorul az idős erdők és az odvas fák eltűnése miatt.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak-Eurázsia tajgaövezete
Az elterjedési terület országonként és régiónként mozaikos; a faj egyes nyugati állományai erősen visszaszorultak.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszakai
Hogyan él?
Többnyire magányos; fészekhelyek átfedhetnek
Hogyan mozog?
Mászik, ugrik és siklik; valódi repülésre nem képes
Mivel táplálkozik?
Rügyek, barkák, levelek, magvak, gombák
Szaporodás és utódgondozás
Az anya gondozza a fejletlen kölyköket
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 13–21 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Miért tud siklani?
A repülőmókus siklása nem szárnycsapásokkal történő repülés, hanem irányított zuhanás. Az állat a patagium kifeszítésével növeli a test felületét, a farkával és a testtartásával pedig módosítja az irányt.
Leszállás előtt a testét felfelé fordítja, hogy csökkentse a sebességét, majd a fa törzsén vagy egy vastagabb ágon kapaszkodik meg. Ez a mozgásforma energiát takarít meg, és lehetővé teszi, hogy a lombkoronában ritkábban kelljen leereszkednie a talajra.
Az erdő szerkezete a kulcs
A fajnak nem pusztán sok fára van szüksége, hanem megfelelően elhelyezkedő fákra, odvakra és változatos korú állományra. A tarvágások és az egykorú, homogén erdők egyszerre csökkentik a búvóhelyek számát és szakítják meg a siklásra alkalmas útvonalakat.
Ezért egy erdőrészlet védelme önmagában sem mindig elég: a környező fák kapcsolata is számít. A finnországi kutatások szerint az élőhelyek feldarabolódása különösen a faj elterjedési területének nyugati peremén jelent komoly természetvédelmi problémát.
Miért nehéz kutatni?
Az éjszakai és lombkoronaszinthez kötődő életmód miatt a közvetlen megfigyelés kevés adatot ad. A kutatók ezért odúmonitoringot, kameracsapdákat, nyomkövetést és nem invazív mintavételt is alkalmaznak.
A szaporodásra és a társas viselkedésre vonatkozó adatok több régióban hiányosak vagy egymásnak ellentmondanak, részben azért, mert a különböző alfajok és élőhelyek eltérő mintázatot mutathatnak. Emiatt egyes, gyakran idézett számokat csak óvatosan lehet az egész fajra kiterjeszteni.
Képgaléria

Kérdések és válaszok
Valóban repül a szibériai repülőmókus?
Nem. Siklik: a végtagjai között kifeszülő patagium segítségével vitorlázik a fák között.
Mekkora a szibériai repülőmókus?
Testhossza általában 13–21 centiméter, farka 9–14 centiméter hosszú.
Hol él?
Észak-Eurázsia erdőségeiben, Finnországtól és a Baltikumtól Szibérián át Kelet-Ázsiáig.
Magyarországon is előfordul?
Nincs igazolt őshonos magyarországi előfordulása.
Mit eszik?
Főként rügyeket, barkákat, leveleket, hajtásokat, magvakat és gombákat fogyaszt.
Aktív télen is?
Igen. Nem alszik téli álmot, hanem rövidebb aktív időszakokban táplálkozik.
Hol pihen és neveli a kölykeit?
Leggyakrabban faodúkban és ágak, illetve törzsek találkozásánál kialakított üregekben.
Hány kölyke születik?
Általában 2–3 kölyök, de a források szerint 1–6 utód is előfordulhat.
Mi veszélyezteti leginkább?
Az idős erdők kivágása, az odvas fák eltűnése és az élőhelyek feldarabolódása.
Milyen a természetvédelmi státusza?
Világszinten a Természetvédelmi Világszövetség listáján nem veszélyeztetett kategóriájú, de több országban veszélyeztetett vagy fokozottan védett.





