Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Vörös vari

Varecia rubra

A vörös vari Madagaszkár északkeleti részének ritka, lombkoronában élő makiféléje. Főként gyümölcsöt fogyaszt, és a természetben kritikusan veszélyeztetett.

Vörös vari (Varecia rubra)
Vörös vari · Varecia rubra

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névVarecia rubra
TesthosszFej-test hossza: 50-55 cm
Farok / egyéb méret60-65 cm
Testtömeg3,3-3,6 kg
ÉlettartamVadban: kb. 15-20 év; fogságban: akár 35 év
ElterjedésMadagaszkár északkeleti része, főként a Masoala-félsziget
ÉlőhelyNedves alföldi és hegyvidéki elsődleges erdők, többnyire 1200 m-ig
TáplálkozásFőként gyümölcs; virág, nektár és levél is szerepel az étrendben
Aktív időszakNappali
Társas életVáltozó méretű csoportokban és kisebb társulásokban él
Szaporodási időA szaporodás fő időszaka május-július
Vemhességi idő99-106 nap, átlagosan kb. 102 nap
Utódok számaAlmonként 1-6 kölyök, leggyakrabban 2-3
UtódgondozásA kölyköket fészekben hagyják; közösségi utódgondozás is előfordul
PihenőhelyFák lombkoronájában épített, rejtett fészkek
ÉrzékelésElőre néző szemek és fejlett szaglás segíti a tájékozódást
HangadásHangos, rekedtes kiáltásokkal jelez és védi a területét
MozgásFőként a lombkoronában mozog, a talajra ritkán ereszkedik
Ökológiai szerepFontos magterjesztő és Madagaszkár egyik jelentős beporzó állata
Magyarországi jelenlétMagyarországon állatkertekben látható, természetes élőhelye Madagaszkár

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Külseje

A vörös vari sűrű, rozsdavörös bundájáról ismerhető fel. Arca, hasa, keze, lába és farka fekete, a tarkóján pedig világos folt látható.

Fej-test hossza 50-55 centiméter, farka 60-65 centiméteres. A nőstények általában valamivel nagyobbak a hímeknél.

Élőhelye

Madagaszkár északkeleti részén, főként a Masoala-félsziget nedves erdeiben él. Többnyire a magas fák koronájában tartózkodik.

Elterjedési területe kicsi és feldarabolódott, ezért az összefüggő erdők megőrzése különösen fontos számára.

Táplálkozása

Étrendjének legnagyobb részét a gyümölcsök adják, de virágot, nektárt és leveleket is fogyaszt. Táplálékát rendszerint a fákon keresi.

A nagyobb magvakat is lenyelheti, majd ürülékével más helyeken juttatja vissza az erdő talajára.

Szaporodása

A nőstény 99-106 napos vemhesség után általában két-három kölyköt hoz világra, de az alom akár hat kölyökből is állhat.

A kölykök nem kapaszkodnak folyamatosan az anyjukba: a nőstény rejtett fészekben hagyja őket, amíg táplálkozik.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Madagaszkár északkeleti része, főként a Masoala-félsziget

A vörös vari természetes elterjedése Madagaszkár északkeleti részére korlátozódik, főként a Masoala-félszigetre és a környező erdőkre. A faj nem vonul, és más országokban nincs rendszeres természetes előfordulása.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, ideje nagy részét a fák lombkoronájában tölti.

Hogyan él?

A csoportok mérete változó; a nőstények fontos szerepet játszanak a közösségben.

Hogyan mozog?

Ügyesen mozog a lombkoronában, és ritkán ereszkedik a talajra.

Mivel táplálkozik?

Főként gyümölcsöt eszik, emellett virágot, nektárt és leveleket fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstények a kölyköket fészekben hagyják, miközben táplálkoznak; a csoport tagjai is gondozhatják őket.

Ember közelében

A vadonban ritkán kerül kapcsolatba emberrel; megfigyelése főként a lombkoronában lehetséges.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyét az erdők kivágása és feldarabolódása veszélyezteti. Vadásszák is, és az illegális állatkereskedelem szintén gondot jelent.

Élőhelyek sérülése

Mekkora hozzád képest?

Állat: 53 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

01 Egy érdekes részlet

Az erdő egyik fontos beporzója

A vörös vari táplálkozás közben virágokhoz hajol, és a virágpor megtapadhat az arcát övező hosszú szőrszálakon. Amikor másik virághoz vagy fához mászik, ezt a virágport magával viszi.

Ez különösen a nagy, lombkoronában nyíló virágoknál lehet jelentős. A faj ezért nem csupán gyümölcsevő emlős, hanem az erdei növények szaporodásában is részt vevő állat.

02 Egy érdekes részlet

A kölykök biztonságos parkolóhelye

A nőstény vörös vari több kölyköt is világra hozhat, ezért a szaporodás nagy energiabefektetést jelent számára. A kölyköket rejtett fészekben hagyja, miközben a környéken táplálékot keres.

Ezt a viselkedést gyakran parkolásnak nevezik. A csoport más tagjai is részt vehetnek a kölykök felügyeletében, így az anya hosszabb időre elhagyhatja a fészket.

03 Egy érdekes részlet

Változó csoportok az esőerdőben

A vörös varik társas rendszere nem minden időszakban egyforma. Bőséges táplálék idején nagyobb közösségek is összeállhatnak, a szárazabb időszakban viszont kisebb csoportokra válhatnak szét.

A faj hangos kiáltásokat használ a terület védelmében és a társak közötti kapcsolattartásban. A hangjelzések a sűrű lombkoronában akkor is segítenek, amikor az állatok nem látják egymást.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a vörös vari?

A vörös vari Madagaszkár északkeleti részének endemikus faja, vagyis természetes körülmények között csak ezen a szigeten fordul elő. Legfontosabb élőhelyei a Masoala-félsziget nedves, magas fákkal borított erdei. Főként a lombkoronában mozog, és csak ritkán ereszkedik a talajra. Elterjedési területe ma már kicsi és feldarabolódott.

Mivel táplálkozik a vörös vari?

A vörös vari étrendjének legnagyobb részét a gyümölcsök adják, de virágokat, nektárt és leveleket is fogyaszt. A táplálékot többnyire a fák koronájában keresi, ahol hosszú farka segíti az egyensúlyozást. A gyümölcsök magvait gyakran egészben nyeli le, ezért ürülékével olyan helyekre is eljuttathatja őket, ahol új növények fejlődhetnek.

Mekkora a vörös vari?

A vörös vari fej-test hossza általában 50-55 centiméter, a farka pedig 60-65 centiméteres. Testtömege többnyire 3,3-3,6 kilogramm között alakul. A nőstények rendszerint kissé nagyobbak a hímeknél. A hosszú, dúsan szőrözött farok nem kapaszkodásra szolgál, hanem főként a lombkoronában való mozgás közben segíti az egyensúlyozást.

Hány kölyke születik?

A vörös vari nősténye egy alomban általában két-három kölyköt nevel, de az alom mérete egy és hat között is változhat. A vemhesség körülbelül 99-106 napig tart. A kölykök fészekben születnek, és az anya nem viszi őket állandóan magával. Ez a szaporodási mód lehetővé teszi, hogy a nőstény rendszeresen táplálékot keressen.

Miért hagyja a kölykeit fészekben?

A vörös vari kölykei a születésük után rejtett fészekben maradnak, miközben az anya táplálékot keres. Ezt a viselkedést parkolásnak nevezik. A fészek védi a kicsiket a leeséstől és a környezet veszélyeitől, a csoport többi tagja pedig időnként felügyelheti őket. Így az anya több kölyköt is elláthat anélkül, hogy mindenhová magával vinné őket.

Meddig él a vörös vari?

A vadon élő vörös varik várható élettartama nagyjából 15-20 év. Fogságban megfelelő tartás, állatorvosi ellátás és kiegyensúlyozott táplálás mellett akár 35 évig is élhetnek. A két adatot nem szabad ugyanúgy értelmezni: a természetben a táplálékhiány, a betegségek, a sérülések és az élőhely romlása is csökkentheti a túlélési esélyeket.

Veszélyeztetett faj a vörös vari?

Igen. A vörös vari a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint kritikusan veszélyeztetett. Legnagyobb gondot az erdők kivágása és feldarabolása jelenti, mert a faj kis területen, összefüggő lombkoronában él. A vadászat és az illegális állatkereskedelem szintén veszélyezteti. A védett erdők önmagukban nem mindig elegendők, ha a körülöttük lévő élőhelyek tovább pusztulnak.

Miért fontos a vörös vari az erdőben?

A vörös vari fontos szerepet tölt be a trópusi erdők működésében. Gyümölcsevőként sokféle növény magját lenyeli és ürülékével új helyekre juttatja, ezért hozzájárul az erdő természetes megújulásához. Virágok látogatásakor virágport is szállíthat a bundáján. A faj állománya ezért nemcsak egy különleges emlős eltűnését jelzi, hanem az élőhely romlására is figyelmeztet.

Ez is érdekelhet

Fotó: Adrian Pingstone · Wikimedia Commons · Public domain

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.