A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A vörös vércse karcsú, hosszú szárnyú és hosszú farkú sólyomféle. A hím feje és farka szürkés, háta vörösesbarna, a tojó és a fiatal madár barnább, erősebben sávozott.
A farok végén széles fekete sáv látható. Sárga lábai és kampós csőre a zsákmány megragadását szolgálják.
Élőhelye és elterjedése
Nyílt mezőkön, gyepeken, legelőkön, erdőszéleken és mezőgazdasági területeken él. Városokban tornyokon, épületeken és más magas szerkezeteken is költ.
Elterjedési területe Európa, Afrika és Ázsia nagy része. A faj több állománya egész évben helyben marad, mások rövidebb vagy hosszabb vonulást végeznek.
Táplálkozása és vadászata
Legfontosabb zsákmányai a pockok és más kisebb rágcsálók, de rovarokat, gyíkokat, békákat és kisebb madarakat is fogyaszt. Az étrend az évszaktól, az élőhelytől és a zsákmányállatok gyakoriságától függ.
Jellegzetes módszere a szitálás: a madár gyors szárnycsapásokkal egy helyben marad a levegőben, miközben a talajt figyeli. Innen rövid zuhanással vagy siklórepüléssel csap le.
Költése és fiókái
A vörös vércse saját fészket általában nem épít. Elhagyott varjú- vagy szarkafészkeket, természetes üregeket, sziklapárkányokat és épületrészeket is használ.
A tojó rendszerint 3–8 tojást rak, a kotlás körülbelül 27–29 napig tart. A fiókák nagyjából egy hónap után repülnek ki, de a szülők ezt követően is táplálják őket.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Afrika és Ázsia nagy része
A vörös vércse természetes elterjedése Európa, Afrika és Ázsia nagy részére terjed ki, de az egyes alfajok elterjedése eltérő. A felsorolás a rendszeres természetes előfordulás főbb országait tartalmazza; a határterületek és az alfajok pontos országlistája adatbázisonként változhat.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Többnyire párban vagy magányosan vadászik
Hogyan mozog?
Szitálás, siklórepülés és gyors zuhanás
Mivel táplálkozik?
Rágcsálók, rovarok, gyíkok, békák és kisebb madarak
Szaporodás és utódgondozás
A tojó főként kotlik, mindkét szülő etet
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 32–35 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Vörös vércse hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Vörös vércse Falco tinnunculus
Hang: Marie-Lan Taÿ Pamart · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC468403
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Jelen van
Nyílt mezőkön, gyepeken és városszéleken, gyakran kiálló helyről vagy szitálva vadászik.
Február · Jelen van
Enyhébb időben már párban is látható; a hím gyakran a költőhely környékén időzik.
Március · Jelen van
A párok elfoglalják a varjúfélék régi fészkeit, üregeket vagy költőládákat.
Április · Költési időszak
Költőhelyen figyeld: a tojó többnyire a fészken ül, a hím pedig zsákmányt hord neki.
Május · Költési időszak
A fiókák kelése után a szülők sűrűn hordják az eleséget, főleg pockot és nagyobb rovarokat.
Június · Költési időszak
A fiókák a költőhely közelében hangosan kérnek eleséget; a szülők gyakran szitálva keresnek zsákmányt.
Július · Költési időszak
A fiatalok elhagyják a fészket, de még sokáig annak környékén maradnak és kérik az etetést.
Augusztus · Jelen van
A családok nyílt területeken vadásznak; a fiatalok tollazata barnásabb és erősebben sávozott.
Szeptember · Jelen van
A hazai állomány egy része elvonulhat, de Magyarországon ilyenkor is rendszeresen megfigyelhető.
Október · Jelen van
Mezők, legelők és városi peremterületek felett szitáló vagy oszlopon ülő példányokat keress.
November · Jelen van
A telelő példányok főként nyílt tájakon vadásznak, gyakran utak és mezőgazdasági területek mentén.
December · Jelen van
Télen is látható; a széllel szemben szitálva vagy kiálló ágon ülve figyeli a pockokat.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Vörös vércse
A vörös vércse hímjének rozsdavörös a háta és szürkés a feje, a farka pedig fekete végszalagú. A tojó és a fiatal madár barnás, erősen mintázott; a szárnyai szélesebbek, és vadászat közben gyakran szitál.
Kék vércse
Falco vespertinus
A kék vércse kifejlett hímje palakék, vörös a csőre és a lába, valamint vörös a láb tollas része is. A tojó szürkés hátú, narancsos alsótestű, a fiatalok pedig hasonlóan szürkésbarnák, de a faj kisebb és karcsúbb benyomást kelt.
Vörös vércse
A vörös vércse farka viszonylag hosszú, a szárnya szélesebb, és gyakran egy helyben szitál. A hím feje szürkés, háta rozsdavörös, a fiatalok és a tojók barnásan sávozottak.
Kabasólyom
Falco subbuteo
A kabasólyom karcsúbb, hosszú és hegyes szárnyú, repülése gyorsabb és légiesebb. Sötét bajuszsávja, erősen csíkozott alsóteste és feltűnő rozsdavörös tollas lábszára van; szitálás helyett többnyire repülő rovarokat és madarakat üldöz.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj általában 3–8 tojásból áll. A tojó kotlik a legtöbbet, a hím rövid időre válthatja, miközben főként ő hordja a táplálékot.
Fészekben fejlődés
A fiókák kezdetben a fészekben maradnak, a tojó darabolja nekik az eleséget, később mindkét szülő etet. A fiókák tollazata fokozatosan sűrűsödik, és egyre többet mozognak a fészek bejáratánál.
Fészekelhagyás
A fiatalok elhagyják a fészket, de eleinte annak közvetlen környékén maradnak. Ágakon, párkányokon vagy a talajon várják a szülőktől érkező eleséget.
Repülés
Az első repülések rövidek és bizonytalanok; a fiatalok még hetekig a költőhely közelében maradnak, miközben gyakorolják a leszállást, a zsákmány megközelítését és később a szitálást.
Miért tud egy helyben lebegni?
A szitálás során a vörös vércse a széllel szemben tartja magát, és gyors szárnycsapásokkal ellensúlyozza a légáramlást. Farkával és szárnyaival folyamatosan apró korrekciókat végez, ezért maradhat közel ugyanazon a ponton a talaj fölött.
A fejét közben viszonylag stabilan tartja, így a talaj képe kevésbé mozdul el a látómezejében. Ez pontosabbá teszi a pockok és más apró zsákmányállatok észlelését, különösen alacsony növényzetű, nyílt területeken.
Fészek nélkül is sikeresen költ
A sólyomfélék között gyakori, hogy a vörös vércse nem épít saját fészket. Az elhagyott varjú- és szarkafészkek, sziklapárkányok vagy épületüregek átvétele energiát takarít meg, és rövidíti a költőhely elfoglalásához szükséges időt.
A fészkelőhelyek száma ezért erősen befolyásolja a helyi állomány nagyságát. Mesterséges fészekalapokkal és költőládákkal olyan mezőgazdasági vagy városi területeken is segíthető a megtelepedése, ahol elegendő táplálék áll rendelkezésre.
A pocokállományok hatása
A vörös vércse táplálékában sok helyen meghatározóak a pockok, amelyek állománya évről évre változhat. Amikor sok a pocok, a vércsék könnyebben találnak táplálékot, és a költési eredmény is kedvezőbb lehet.
Gyenge rágcsálóévben a madarak több rovart, gyíkot, békát vagy kisebb madarat zsákmányolhatnak, illetve nagyobb területet járhatnak be. Ez a rugalmas étrend segíti a fajt, de a költés sikerét ilyenkor továbbra is korlátozhatja a táplálék mennyisége.
Képgaléria



Kérdések és válaszok
Mekkora a vörös vércse?
Testhossza általában 32–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 71–80 centiméter.
Mit eszik a vörös vércse?
Főként pockokat és más rágcsálókat, valamint rovarokat, gyíkokat, békákat és kisebb madarakat.
Mit jelent a vörös vércse szitálása?
Gyors szárnycsapásokkal egy helyben marad a levegőben, és innen figyeli a talajt.
Épít saját fészket?
Általában nem; más madarak elhagyott fészkeit, üregeket, párkányokat és költőládákat használ.
Hány tojást rak?
A fészekalj többnyire 3–8 tojásból áll.
Mennyi ideig kotlik?
A kotlás jellemzően 27–29 napig tart.
Mikor repülnek ki a fiókák?
Nagyjából egy hónapos korukban, de a kirepülés után még a szülőktől függenek.
Vonuló madár a vörös vércse?
Egyes állományai helyben maradnak, mások részlegesen vagy nagyobb távolságra vonulnak.
Hol találkozhatsz vele Magyarországon?
Mezőgazdasági területeken, gyepeken, erdőszéleken és városi épületek környékén is.
Védett Magyarországon?
Igen, Magyarországon védett madárfaj.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?




