Kendermagos réce

A név a hím finoman mintázott tollazatára utal. A mell és az oldal tollai apró, sötétebb szegélyeket viselnek, ezért a madár közelről kendermagos hatású. Távolabbról inkább szürkésnek látszik, és könnyű volna összetéveszteni egy kevésbé jellegzetes tőkés récével. A fehér szárnytükör és a fekete farcsík segít a biztosabb azonosításban.

Leginkább tavasszal és ősszel, a vonulási időszakokban érdemes keresni. Tavasszal főleg márciusban és áprilisban, ősszel pedig szeptember és november között jelenik meg nagyobb számban. A Hortobágy, a Kis-Balaton, a Fertő és a nagyobb halastavak különösen jó megfigyelőhelyek. Enyhe teleken kisebb csapatok nálunk is maradhatnak.

Igen, rendszeres, de kisszámú fészkelő. Elsősorban növényzettel benőtt, sekély természetes vizeken, szikes tavakon és halastavakon költ. Fészkét többnyire a víz közelében, sűrű fű vagy bokros növényzet takarásában alakítja ki. A hazai költőállomány nem egyenletesen oszlik el, hanem néhány kedvező vizes élőhely körül összpontosul.

Táplálékának zömét vízinövények levelei, hajtásai, gyökerei és magvai adják. Gyakran úgy keres, hogy a vízben előrebukik, és csak a teste hátsó része marad a felszínen. A költési időszakban több állati eredetű táplálékot is fogyaszt, például csigákat, rovarokat és más vízi gerincteleneket, főleg a fiókák mellett.

A tojó kendermagos réce barnás, de általában kevésbé narancsos árnyalatú, mint a tőkés réce tojója. Csőre többnyire egyszínűbb és sötétebb, a hasa világosabb, repüléskor pedig a fehér szárnytükör jól látható. A tőkés réce tojójának csőre rendszerint narancssárgás-fekete. Biztos azonosításhoz több bélyeget együtt figyelj.

A fészek rendszerint a víz közelében, sűrű fűben, magas parti növényzetben vagy bokros takarásban van. A kendermagos réce nem feltétlenül közvetlenül a part szélén fészkel, a biztonságos rejtekhely fontosabb. A tojó növényi anyagokból készít fészket, majd saját pehelytollaival béleli ki. A rejtett elhelyezés védi a tojásokat a szem elől.

A kotlás általában 24-27 napig tart, és a tojásokon a tojó ül. A fészekalj többnyire 7-12 tojásból áll, de a pontos szám élőhelyenként és fészkenként változhat. A hím a kotlás megkezdése után már nem vesz részt a tojások melegítésében. A fiókák fejletten kelnek ki, ezért hamar elhagyják a fészket.

A kendermagos réce fiókái nagyjából hét-nyolc hetes korukban kezdenek jól repülni. Addig a vízen és a parti növényzetben mozognak, és a tojó vezeti őket a táplálkozóhelyek között. A fészek elhagyása tehát jóval korábban történik, mint az első repülés. Ez a récékre jellemző fészekhagyó fejlődési mód.

Igen, a kendermagos réce Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint. A védelme szempontjából a sekély, növényzettel borított vizes élőhelyek megőrzése a legfontosabb. A költési időszakban a fészkek körüli zavarás, a vízszint gyors változása és a parti növényzet eltávolítása is ronthatja a költés sikerét.