Apácalúd (Branta leucopsis) vs. Kendermagos réce – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Apácalúd (Branta leucopsis) és Kendermagos réce
Apácalúd (Branta leucopsis)
Branta leucopsis
Az apácalúd fekete-fehér tollazatú, arktikus költőterületekről Európába vonuló vadlúd. Három fő állománya Grönlandon, a Spitzbergákon és az orosz sarkvidéken költ, télen pedig főként Északnyugat-Európában gyülekezik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kendermagos réce
Mareca strepera
A kendermagos réce szürkés tollazatú úszóréce, amely Magyarországon rendszeres, kisszámú fészkelő és gyakori átvonuló. Sekély, növényzettel benőtt vizeken keresi táplálékát, télen kisebb számban marad nálunk.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Apácalúd (Branta leucopsis) | Kendermagos réce |
|---|---|---|
| Tudományos név | Branta leucopsis | Mareca strepera |
| Testhossz | 58–70 cm | 46-56 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; madárfaj | – |
| Testtömeg | Hím 1,5–2,2 kg; tojó 1,3–1,9 kg | Hímek: 650-1000 g; nőstények: 550-850 g |
| Élettartam | Legfeljebb 24 év ismert | Kb. 5-10 év |
| Elterjedés | Grönlandtól Oroszország sarkvidéki részeiig; télen Nyugat-Európában | Eurázsia, Észak-Amerika és Észak-Afrika mérsékelt öve |
| Élőhely | Sziklás tundra, tengerparti mocsár, sós rét és mezőgazdasági terület | Sekély tavak, mocsarak, halastavak és növényzettel szegélyezett vizek |
| Táplálkozás | Füvek, lágyszárú növények, hajtások, hínárok és mezőgazdasági növények | Főleg vízinövények, magvak; költéskor több gerinctelen |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív | Nappal és alkonyatkor aktív |
| Társas élet | Társas; vonuláskor és teleléskor nagy csapatokban él | Költéskor párban, vonuláskor csapatokban |
| Szaporodási idő | Késő májustól júniusig költ; ősszel és tavasszal vonul | Magyarországon március-november között vonul, kisszámban költ és telel |
| Utódfejlődés ideje | a tojások kotlása 24–26 nap | Kotlás: 24-27 nap |
| Utódok száma | Általában 2–6 fióka kel ki | Általában 7-12 tojás |
| Utódgondozás | Mindkét szülő vezeti és védi a fiókákat | A tojó kotlik és vezeti a fiókákat |
| Pihenőhely | Sziklapárkányon, sziklás lejtőn vagy szigeten kialakított fészek | Sűrű fűben, bokros növényzetben, víz közelében fészkel |
| Érzékelés | Jó látás és hallás segíti a csapaton belüli tájékozódást | Jó látás és hallás segíti a táplálékkeresést és a veszélyészlelést |
| Hangadás | Éles, ugató vagy csattogó kiáltások | A hím halkabb, rekedtes hangokat ad; a tojó érdesebben hápog |
| Mozgás | Erős repülő; hosszú távú vonuló | Úszik, bukdácsolva táplálkozik és jól repül |
| Ökológiai szerep | Legelésével hat a tundra- és parti növényzetre; fontos zsákmányfaj | Sekély vizek növényevő récéje, amely magvakat is terjeszthet |
| Magyarországi jelenlét | Ritka, kis számban átvonuló és telelő faj; főként október–március között | Védett faj; természetvédelmi értéke 50 000 Ft |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.