A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A nyílfarkú réce karcsú testű, elegáns megjelenésű réce. A nászruhás hím barna fejét fehér nyakcsík köti össze a világos mellével, hátán pedig finom szürkés mintázat látható.
Legfeltűnőbb bélyege a két megnyúlt, hegyes középső faroktoll. A tojó tollazata barnásan mintázott, ami jól álcázza a fészek közelében.
Élőhelye
Nyílt, sekély vizű élőhelyeken érzi jól magát: tavakon, mocsarakban, lagúnákban, folyóártereken és elöntött mezőgazdasági területeken. Költéskor gyakran a víztől távolabb, füves területen készíti el fészkét.
A faj jól használja az időszakosan vízzel borított területeket is. Ez különösen vonuláskor fontos, amikor a táplálék mennyisége és a zavartalanság határozza meg a pihenőhely értékét.
Táplálkozása
A nyílfarkú réce étrendje évszakonként változik. Sekély vízben előrenyújtott nyakkal keresgél, és vízinövények magvait, növényi részeket, rovarokat, puhatestűeket, férgeket és más vízi gerincteleneket fogyaszt.
Ősszel és télen gyakran látogat elöntött szántókat és gabonaföldeket is. A táplálkozóhelyek közötti mozgásban fontos szerepe van a jó repülőképességnek.
Szaporodása
A fészek rendszerint sekély talajmélyedésben készül, száraz növényi anyagból és pehelytollakból. A tojó többnyire egyedül kotlik, miközben a hím a költési időszak elején még a közelben tartózkodhat.
A fiókák fészekhagyók: kikelésük után rövid időn belül követik anyjukat, és maguk keresik a táplálékot. A tojó a veszélyes időszakban vezeti és óvja őket, amíg röpképessé nem válnak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia és Észak-Amerika északi részei; délen telel
A nyílfarkú réce Holarktisz-szerte elterjedt: Eurázsia és Észak-Amerika északi térségeiben költ, délebbre pedig vonuláskor és télen jelenik meg. A telelőterületek Nyugat-Európától és Észak-Afrikától a Szaharától délre fekvő Afrikán, Dél-Ázsián, Közép-Amerikán és a Karib-térségen át húzódnak; az országlista a forrásokban jelzett rendszeres természetes előfordulásokat tartalmazza, de a térkép nem pontos állományhatár.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív
Hogyan él?
Vonuláskor gyakran csapatokban
Hogyan mozog?
Erős repülő; úszik és szárazföldön is ügyesen mozog
Mivel táplálkozik?
Magvak, vízinövények, gabona és vízi gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és vezeti a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 51–66 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása Anas acuta
Hang: Jens Loose · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC630615
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Sekély tavakon, halastavakon és elöntött földeken keresd; kisebb csapatokban telelhet.
Február · Átvonulás
A hónap végén már megindulhat a tavaszi vonulás, főleg nyílt sekély vizeken és mocsarakon figyelhető meg.
Március · Átvonulás
A tavaszi vonulás fő időszaka; a gácsér hosszú, hegyes farka és fehér mellcsíkja messziről is feltűnő.
Április · Költési időszak
A vonulók egy része továbbhalad, a hazai költőhelyeken pedig párokat és sekély vizek közelében mozgó tojókat lehet látni.
Május · Költési időszak
A tojó rejtett, talajon kialakított fészekben kotlik; a gácsérok gyakran már kisebb csapatokban mozognak.
Június · Költési időszak
A fiókás tojókat növényzettel szegélyezett sekély vizeken keresd; a fiókák kikelésük után hamar elhagyják a fészket.
Július · Költési időszak
A költés késői szakaszában a fiókás családok sekély vizeken táplálkoznak, a kifejlett madarak pedig vedlés miatt rejtőzködőbbek lehetnek.
Augusztus · Átvonulás
A hónap végén megjelenhetnek az őszi vonulók; elöntött földeken és lecsapolt halastavakon is érdemes keresni.
Szeptember · Átvonulás
Ősszel gyakran csapatokban vonul, és a nyílt vízfelület mellett a környező tarlókon is táplálkozhat.
Október · Átvonulás
Az őszi átvonulás egyik jellemző időszaka; a hosszú nyakú, karcsú récék között a gácsérok hegyes farka különösen feltűnő.
November · Átvonulás
A vonuló és telelő példányok sekély tavakon, mocsarakban és folyóártereken jelenhetnek meg.
December · Telelés
Kisebb csapatokban telelhet; nyílt, sekély vizeken és a közeli mezőgazdasági területeken keressük.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
A nyílfarkú réce gácsérja karcsúbb, hosszabb nyakú, fehér melléből keskeny csík húzódik fel a barna fej oldalán, középső farktollai pedig megnyúltak. A tojó karcsúbb, nyaka hosszabb, csőre vékony és egyszínű szürke; a fiatal madarakon is feltűnő a nyúlánk testalkat.
Tőkés réce
Anas platyrhynchos
A tőkés réce gácsérjának feje fényes zöld, fehér nyakgyűrűje van, farka nem hegyes. A tojó csőre szélesebb, többnyire sárgás vagy narancsos, sötét középsávval.
Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
A nyílfarkú réce gácsérja barna fejű, fehér mellű és hosszú, tűhegyes középső farktollakat visel. A tojó karcsú, hosszú nyakú, szürke csőrű és zöldes szárnytükrű; a fiatalok testalkata szintén nyúlánk.
Kendermagos réce
Anas strepera
A kendermagos réce gácsérja szürkébb összhatású, fekete faroktájékkal és fehér szárnyfolttal; nincs barna feje és hosszú hegyes farka. Tojója zömökebb, csőre sötétebb szélű, szárnytükre fehérrel szegélyezett.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó egyedül kotlik a talajon, fűvel és pehellyel bélelt, rejtett fészekben; a fészekalj általában 6–12 tojásból áll.
Fészekben fejlődés
A fiókák pehelytollasan, fejletten kelnek ki, és röviddel a kelés után már képesek járni és követni a tojót.
Fészekelhagyás
A fiókák nem maradnak hosszabb ideig a fészekben: a tojó a közeli vízhez vezeti őket, ahol önállóan kezdenek táplálkozni.
Repülés
A fiókák fokozatosan növesztik ki repülőtollaikat, és nagyjából hathetes korukra válnak röpképessé; addig a tojó vezeti és védi őket.
Miért költ a nyílfarkú réce gyakran a víztől távolabb?
Sok récefaj közvetlenül a vízpart közelében fészkel, a nyílfarkú réce viszont gyakran szárazabb, füves területen rejti el a fészkét. Ennek egyik előnye, hogy a part mentén mozgó ragadozók nehezebben találnak rá, miközben a fiókák kikelésük után rövid idő alatt elvezethetők a vízhez.
A stratégia kockázata, hogy a tojónak a fészek és a táplálkozóhely között kell közlekednie. A fészek ezért rendszerint növényzetben rejtőzik, a tojó pedig távozáskor pehelytollakkal takarja a tojásokat. A módszer a nyílt, füves költőterületeken jelenthet előnyt, ahol kevés a part menti sűrű növényzet.
A hosszú faroktoll nem csak dísz
A hím nyílfarkú réce megnyúlt középső faroktollai a nászruha látványos részei, de a farok alakja a vízen és a levegőben is szerepet kap. A karcsú test és a hosszú nyak együtt hatékony repülést tesz lehetővé, ami fontos a nagy távolságú vonulás során.
A hímek jellegzetes megjelenése a párválasztásban is számíthat, miközben a tojó rejtőszínű tollazata a költés idején nyújt védelmet. Ez jól mutatja a nemek közötti eltérő életmódbeli feladatokat: a hím feltűnőbb, a tojásokon ülő tojó pedig inkább beleolvad a környezetbe.
Hogyan követik a vonulási útvonalakat?
A nyílfarkú récék vonulása nem egyetlen, minden egyedre azonos útvonalat jelent. A költőterületről induló madarak a vízállást, a táplálékkínálatot és az időjárást követve több pihenőhelyet is használhatnak, ezért a vonulási rendszer rugalmasan változik.
A különböző állományok eltérő telelőterületekre jutnak: egyes európai madarak Nyugat-Európában vagy Afrikában, mások a Földközi-tenger térségében tölthetik a telet. A vizes élőhelyek kiszáradása vagy átalakítása így nem egyetlen terület, hanem több, egymáshoz kapcsolódó állomás elvesztését okozhatja.
Képgaléria

Kérdések és válaszok
Mi a barna réce helyes magyar neve?
Az Anas acuta elfogadott magyar neve nyílfarkú réce. A barna réce megnevezés ennél a fajnál pontatlan.
Hol költ a nyílfarkú réce?
Eurázsia és Észak-Amerika északi, szubarktikus és mérsékelt övi vizes élőhelyein költ.
Mikor látható Magyarországon?
Főként tavaszi és őszi vonuláskor, valamint télen figyelhető meg; kisebb számban költ is.
Mit eszik a nyílfarkú réce?
Növényi magvakat és részeket, gabonát, valamint vízi gerincteleneket fogyaszt.
Mekkora a nyílfarkú réce fészekalja?
Általában 6–12 tojásból áll, a kotlás pedig körülbelül 22–24 napig tart.
A hím is kotlik?
A kotlást rendszerint a tojó végzi. A hím a kotlás megkezdése után többnyire elhagyja a tojót.
Mikor válnak röpképessé a fiókák?
A fiókák nagyjából 6–7 hetes korukban válnak röpképessé.
Milyen hangot ad a nyílfarkú réce?
A hím jellegzetes, sípoló hangot hallat, a tojó hangja rekedtesebb hápogás.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?




