Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Nyílfarkú réce jellemzői, táplálkozása és szaporodása

Anas acuta

A nyílfarkú réce északi féltekei vonuló vízimadár, amely Eurázsia és Észak-Amerika északi térségeiben költ, telelőterülete pedig délebbre húzódik. Magyarországon főként átvonuló és telelő faj, de kisebb számban költőként is előfordul.

Barna réce (Anas acuta)
Nyílfarkú réce jellemzői, táplálkozása és szaporodása · Anas acuta

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névAnas acuta
Testhossz51–66 cm
Farok / egyéb méretA hím középső faroktollai hegyesek és megnyúltak
TesttömegHím: 700–1100 g; tojó: 500–900 g
Élettartam–
ElterjedésEurázsia és Észak-Amerika északi részei; délen telel
ÉlőhelySekély tavak, mocsarak, lagúnák, folyóárterek és elöntött földek
TáplálkozásMagvak, vízinövények, gabona és vízi gerinctelenek
Aktív időszakNappal aktív
Társas életVonuláskor gyakran csapatokban
Szaporodási időTavasszal és ősszel vonul; részben telelő faj
Költési / kelési időkotlás 22–24 nap
Utódok számaÁltalában 6–12 tojás
UtódgondozásA tojó kotlik és vezeti a fiókákat
PihenőhelyFűvel bélelt, talajon kialakított rejtett fészek
ÉrzékelésJó látás és fejlett térbeli tájékozódás
HangadásA hím sípoló hangja, a tojó rekedtes hápogása
MozgásErős repülő; úszik és szárazföldön is ügyesen mozog
Ökológiai szerepSekély vizek növényevő és gerinctelen-fogyasztó récéje
Magyarországi jelenlétRendszeres átvonuló és telelő, kisebb számban költő

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A nyílfarkú réce karcsú testű, elegáns megjelenésű réce. A nászruhás hím barna fejét fehér nyakcsík köti össze a világos mellével, hátán pedig finom szürkés mintázat látható.

Legfeltűnőbb bélyege a két megnyúlt, hegyes középső faroktoll. A tojó tollazata barnásan mintázott, ami jól álcázza a fészek közelében.

Élőhelye

Nyílt, sekély vizű élőhelyeken érzi jól magát: tavakon, mocsarakban, lagúnákban, folyóártereken és elöntött mezőgazdasági területeken. Költéskor gyakran a víztől távolabb, füves területen készíti el fészkét.

A faj jól használja az időszakosan vízzel borított területeket is. Ez különösen vonuláskor fontos, amikor a táplálék mennyisége és a zavartalanság határozza meg a pihenőhely értékét.

Táplálkozása

A nyílfarkú réce étrendje évszakonként változik. Sekély vízben előrenyújtott nyakkal keresgél, és vízinövények magvait, növényi részeket, rovarokat, puhatestűeket, férgeket és más vízi gerincteleneket fogyaszt.

Ősszel és télen gyakran látogat elöntött szántókat és gabonaföldeket is. A táplálkozóhelyek közötti mozgásban fontos szerepe van a jó repülőképességnek.

Szaporodása

A fészek rendszerint sekély talajmélyedésben készül, száraz növényi anyagból és pehelytollakból. A tojó többnyire egyedül kotlik, miközben a hím a költési időszak elején még a közelben tartózkodhat.

A fiókák fészekhagyók: kikelésük után rövid időn belül követik anyjukat, és maguk keresik a táplálékot. A tojó a veszélyes időszakban vezeti és óvja őket, amíg röpképessé nem válnak.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Eurázsia és Észak-Amerika északi részei; délen telel

A nyílfarkú réce Holarktisz-szerte elterjedt: Eurázsia és Észak-Amerika északi térségeiben költ, délebbre pedig vonuláskor és télen jelenik meg. A telelőterületek Nyugat-Európától és Észak-Afrikától a Szaharától délre fekvő Afrikán, Dél-Ázsián, Közép-Amerikán és a Karib-térségen át húzódnak; az országlista a forrásokban jelzett rendszeres természetes előfordulásokat tartalmazza, de a térkép nem pontos állományhatár.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív

Hogyan él?

Vonuláskor gyakran csapatokban

Hogyan mozog?

Erős repülő; úszik és szárazföldön is ügyesen mozog

Mivel táplálkozik?

Magvak, vízinövények, gabona és vízi gerinctelenek

Szaporodás és utódgondozás

A tojó kotlik és vezeti a fiókákat

Mekkora hozzád képest?

Állat: 58.5 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 51–66 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.

Hallgasd meg!

Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása Anas acuta

Hang: Jens Loose · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC630615

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Átvonulás

A vonuló és telelő példányok sekély tavakon, mocsarakban és folyóártereken jelenhetnek meg.

Hol keresd? Sekély tavak, mocsarak, lagúnák, folyóárterek és elöntött földek
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása

A nyílfarkú réce gácsérja karcsúbb, hosszabb nyakú, fehér melléből keskeny csík húzódik fel a barna fej oldalán, középső farktollai pedig megnyúltak. A tojó karcsúbb, nyaka hosszabb, csőre vékony és egyszínű szürke; a fiatal madarakon is feltűnő a nyúlánk testalkat.

Tőkés réce

Anas platyrhynchos

A tőkés réce gácsérjának feje fényes zöld, fehér nyakgyűrűje van, farka nem hegyes. A tojó csőre szélesebb, többnyire sárgás vagy narancsos, sötét középsávval.

Tojónál először a csőrt és a testalkatot nézd: a nyílfarkú réce csőre vékony, szürke, teste pedig jóval nyúlánkabb.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojások lerakása után 22–24 nap

Tojás és kotlás

A tojó egyedül kotlik a talajon, fűvel és pehellyel bélelt, rejtett fészekben; a fészekalj általában 6–12 tojásból áll.

01 Egy érdekes részlet

Miért költ a nyílfarkú réce gyakran a víztől távolabb?

Sok récefaj közvetlenül a vízpart közelében fészkel, a nyílfarkú réce viszont gyakran szárazabb, füves területen rejti el a fészkét. Ennek egyik előnye, hogy a part mentén mozgó ragadozók nehezebben találnak rá, miközben a fiókák kikelésük után rövid idő alatt elvezethetők a vízhez.

A stratégia kockázata, hogy a tojónak a fészek és a táplálkozóhely között kell közlekednie. A fészek ezért rendszerint növényzetben rejtőzik, a tojó pedig távozáskor pehelytollakkal takarja a tojásokat. A módszer a nyílt, füves költőterületeken jelenthet előnyt, ahol kevés a part menti sűrű növényzet.

02 Egy érdekes részlet

A hosszú faroktoll nem csak dísz

A hím nyílfarkú réce megnyúlt középső faroktollai a nászruha látványos részei, de a farok alakja a vízen és a levegőben is szerepet kap. A karcsú test és a hosszú nyak együtt hatékony repülést tesz lehetővé, ami fontos a nagy távolságú vonulás során.

A hímek jellegzetes megjelenése a párválasztásban is számíthat, miközben a tojó rejtőszínű tollazata a költés idején nyújt védelmet. Ez jól mutatja a nemek közötti eltérő életmódbeli feladatokat: a hím feltűnőbb, a tojásokon ülő tojó pedig inkább beleolvad a környezetbe.

03 Egy érdekes részlet

Hogyan követik a vonulási útvonalakat?

A nyílfarkú récék vonulása nem egyetlen, minden egyedre azonos útvonalat jelent. A költőterületről induló madarak a vízállást, a táplálékkínálatot és az időjárást követve több pihenőhelyet is használhatnak, ezért a vonulási rendszer rugalmasan változik.

A különböző állományok eltérő telelőterületekre jutnak: egyes európai madarak Nyugat-Európában vagy Afrikában, mások a Földközi-tenger térségében tölthetik a telet. A vizes élőhelyek kiszáradása vagy átalakítása így nem egyetlen terület, hanem több, egymáshoz kapcsolódó állomás elvesztését okozhatja.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mi a barna réce helyes magyar neve?

Az Anas acuta elfogadott magyar neve nyílfarkú réce. A barna réce megnevezés ennél a fajnál pontatlan.

Hol költ a nyílfarkú réce?

Eurázsia és Észak-Amerika északi, szubarktikus és mérsékelt övi vizes élőhelyein költ.

Mikor látható Magyarországon?

Főként tavaszi és őszi vonuláskor, valamint télen figyelhető meg; kisebb számban költ is.

Mit eszik a nyílfarkú réce?

Növényi magvakat és részeket, gabonát, valamint vízi gerincteleneket fogyaszt.

Mekkora a nyílfarkú réce fészekalja?

Általában 6–12 tojásból áll, a kotlás pedig körülbelül 22–24 napig tart.

A hím is kotlik?

A kotlást rendszerint a tojó végzi. A hím a kotlás megkezdése után többnyire elhagyja a tojót.

Mikor válnak röpképessé a fiókák?

A fiókák nagyjából 6–7 hetes korukban válnak röpképessé.

Milyen hangot ad a nyílfarkú réce?

A hím jellegzetes, sípoló hangot hallat, a tojó hangja rekedtesebb hápogás.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.