Apácalúd (Branta leucopsis) vs. Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Apácalúd (Branta leucopsis) és Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Apácalúd (Branta leucopsis)
Branta leucopsis
Az apácalúd fekete-fehér tollazatú, arktikus költőterületekről Európába vonuló vadlúd. Három fő állománya Grönlandon, a Spitzbergákon és az orosz sarkvidéken költ, télen pedig főként Északnyugat-Európában gyülekezik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Anas acuta
A nyílfarkú réce északi féltekei vonuló vízimadár, amely Eurázsia és Észak-Amerika északi térségeiben költ, telelőterülete pedig délebbre húzódik. Magyarországon főként átvonuló és telelő faj, de kisebb számban költőként is előfordul.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Apácalúd (Branta leucopsis) | Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása |
|---|---|---|
| Tudományos név | Branta leucopsis | Anas acuta |
| Testhossz | 58–70 cm | 51–66 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; madárfaj | A hím középső faroktollai hegyesek és megnyúltak |
| Testtömeg | Hím 1,5–2,2 kg; tojó 1,3–1,9 kg | Hím: 700–1100 g; tojó: 500–900 g |
| Élettartam | Legfeljebb 24 év ismert | – |
| Elterjedés | Grönlandtól Oroszország sarkvidéki részeiig; télen Nyugat-Európában | Eurázsia és Észak-Amerika északi részei; délen telel |
| Élőhely | Sziklás tundra, tengerparti mocsár, sós rét és mezőgazdasági terület | Sekély tavak, mocsarak, lagúnák, folyóárterek és elöntött földek |
| Táplálkozás | Füvek, lágyszárú növények, hajtások, hínárok és mezőgazdasági növények | Magvak, vízinövények, gabona és vízi gerinctelenek |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív | Nappal aktív |
| Társas élet | Társas; vonuláskor és teleléskor nagy csapatokban él | Vonuláskor gyakran csapatokban |
| Szaporodási idő | Késő májustól júniusig költ; ősszel és tavasszal vonul | Tavasszal és ősszel vonul; részben telelő faj |
| Utódfejlődés ideje | a tojások kotlása 24–26 nap | kotlás 22–24 nap |
| Utódok száma | Általában 2–6 fióka kel ki | Általában 6–12 tojás |
| Utódgondozás | Mindkét szülő vezeti és védi a fiókákat | A tojó kotlik és vezeti a fiókákat |
| Pihenőhely | Sziklapárkányon, sziklás lejtőn vagy szigeten kialakított fészek | Fűvel bélelt, talajon kialakított rejtett fészek |
| Érzékelés | Jó látás és hallás segíti a csapaton belüli tájékozódást | Jó látás és fejlett térbeli tájékozódás |
| Hangadás | Éles, ugató vagy csattogó kiáltások | A hím sípoló hangja, a tojó rekedtes hápogása |
| Mozgás | Erős repülő; hosszú távú vonuló | Erős repülő; úszik és szárazföldön is ügyesen mozog |
| Ökológiai szerep | Legelésével hat a tundra- és parti növényzetre; fontos zsákmányfaj | Sekély vizek növényevő és gerinctelen-fogyasztó récéje |
| Magyarországi jelenlét | Ritka, kis számban átvonuló és telelő faj; főként október–március között | Rendszeres átvonuló és telelő, kisebb számban költő |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.