Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Dugong

Dugong dugon

A dugong sekély, meleg tengerek tengeri füveivel táplálkozó növényevő emlős. Lassan szaporodik, ezért a halászhálók, a hajóforgalom és a tengeri füves élőhelyek pusztulása különösen súlyosan érinti.

Egy dugong az óceán fenekén, tengerifű között táplálkozik.
Dugong · Dugong dugon

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névDugong dugon
Testhossz2,4–4 méter
Farok / egyéb méretVízszintes, villás farokúszó
Testtömeg230–400 kilogramm
ÉlettartamAkár 70 év a vadonban
ElterjedésKelet-Afrikától Vanuatuig, trópusi partvidékeken
ÉlőhelySekély tengerek tengeri fűvel borított részei
TáplálkozásFőként tengeri füvek, ritkábban algák
Aktív időszakNappal és éjjel is aktív
Társas életTöbbnyire magányos vagy kis csoportokban él
Szaporodási időEgész évben szaporodhat
Vemhességi idő13–15 hónap
Utódok számaÁltalában egy borjú
UtódgondozásA borjú 14–18 hónapig szopik
PihenőhelySekély öblök és tengeri fűmezők
ÉrzékelésTapintóserték, jó hallás, gyengébb látás
HangadásFüttyök, csiripelő és kattogó hangok
MozgásHatékony úszó, táplálék után nagy távolságokra is elmozdul
Ökológiai szerepLegelése furatokat hagy a tengeri fűmezőkben
Magyarországi jelenlétMagyarországon vadon nem fordul elő

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Testfelépítése

A dugong zömök, áramvonalas tengeri emlős, rövid mellső úszókkal és vízszintes, villás farokúszóval. Teste általában 2,4–4 méter hosszú, tömege 230–400 kilogramm.

Felső ajkát érzékeny serték borítják, ezekkel kutatja át a tengerfenéket. Az ormányszerű száj és az erős ajkak segítik a tengeri füvek kitépését.

Táplálkozása

A dugong fő tápláléka a sekély vízben növő tengeri fű. Előnyben részesíti a fiatal, könnyebben emészthető hajtásokat, amelyeket gyakran gyökerestül tép ki.

Legelés közben jellegzetes barázdákat hagy a tengerfenéken. Ha kevés a tengeri fű, algákat is fogyaszthat, de ez nem minden állománynál jellemző.

Szaporodása és utódnevelése

A nőstény általában egy borjút hoz világra 13–15 hónapos vemhesség után. A borjú röviddel születése után úszni tud, és már fiatalon próbál tengeri füvet fogyasztani.

Az anya 14–18 hónapig vagy még tovább szoptatja, és hosszú ideig együtt marad vele. Ez a lassú szaporodási ütem megnehezíti a megfogyatkozott állományok helyreállását.

Élőhelye és védelme

A dugong trópusi és szubtrópusi partvidékeken él, ahol sekély, tiszta vízben kiterjedt tengeri fűmezők találhatók. Elterjedési területe Kelet-Afrikától az Indiai- és a Csendes-óceán nyugati részéig húzódik.

A fajt sérülékenynek tekintik. Legfontosabb veszélyei a kopoltyúhálók, a hajóütközések, a part menti fejlesztések, a szennyezés és a tengeri füves élőhelyek pusztulása.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kelet-Afrikától Vanuatuig, trópusi partvidékeken

A dugong természetes elterjedése Kelet-Afrika partvidékétől az Indiai-óceánon és Délkelet-Ázsián át Ausztrália északi partjaiig, valamint a Csendes-óceán nyugati szigeteiig terjed. A felsorolt országok és területek hivatalos dugong-eloszlási listákon szerepelnek, de egyes térségekben a faj állománya erősen lecsökkent, helyenként pedig valószínűleg eltűnt; a lista nem jelent minden partvidéken rendszeres, nagy egyedszámú jelenlétet.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal és éjjel is aktív

Hogyan él?

Többnyire magányos vagy kis csoportokban él

Hogyan mozog?

Hatékony úszó, táplálék után nagy távolságokra is elmozdul

Mivel táplálkozik?

Főként tengeri füvek, ritkábban algák

Szaporodás és utódgondozás

A borjú 14–18 hónapig szopik

01 Egy érdekes részlet

Miért hagy barázdákat a tengerfenéken?

A dugong a rugalmas felső ajkával megragadja a tengeri fű hajtásait, majd gyakran az egész növényt kihúzza az üledékből. A táplálkozási nyomok ezért hosszú, jól felismerhető barázdákat alkotnak a tengerfenéken.

Ez a legelés átrendezi az üledék felső rétegét, és különböző korú növényfoltokat hozhat létre. Hatása azonban helyfüggő: a mérsékelt fogyasztás elősegítheti a megújulást, a túlzott legelés vagy a tengeri fűmező károsodása viszont élőhelyvesztéshez vezethet.

02 Egy érdekes részlet

Miért különösen lassú az állományok helyreállása?

A dugong nőstényei hosszú vemhesség után általában egyetlen borjút nevelnek, és két szaporodás között több év is eltelhet. A borjú hosszú ideig függ az anyjától, ezért egy szaporodó nőstény elvesztése az adott állomány jövőjére is hatással van.

A tengeri emlősök között ez az életmenet kevés utódot, hosszú fejlődést és lassú népességnövekedést jelent. Emiatt a halászhálókban elpusztuló néhány felnőtt nőstény is aránytalanul nagy természetvédelmi veszteséget okozhat.

03 Egy érdekes részlet

Hogyan érzékeli a táplálékát zavaros vízben?

A dugong látása a víz alatti tájékozódásban kevésbé fontos, mint a felső ajkán és testén található érzékeny serték. Ezek az apró tapintószőrök segítik a növények és az üledék érzékelését akkor is, amikor a víz zavaros.

Hallása fejlett, ezért a víz alatti hangok a társak észlelésében is szerepet játszhatnak. A kommunikációról még nincs teljes képünk, mert a dugongok nehezen figyelhetők meg természetes környezetükben, a hangfelvételek pedig többnyire rövid megfigyelésekből származnak.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a dugong?

Kelet-Afrikától Dél- és Délkelet-Ázsián át Ausztrália és Vanuatu partvidékéig fordul elő.

Mit eszik a dugong?

Főként tengeri füveket fogyaszt, de helyenként algákat is ehet.

Mekkora egy dugong?

Testhossza általában 2,4–4 méter, tömege 230–400 kilogramm.

Hány borja születik egyszerre?

Általában egy borjú születik.

Meddig vemhes a dugong?

A vemhesség körülbelül 13–15 hónapig tart.

Meddig marad a borjú az anyjával?

A borjú legalább 14–18 hónapig szopik, és ennél tovább is követheti az anyját.

Veszélyeztetett állat a dugong?

Igen, az IUCN globális értékelése szerint sérülékeny faj.

Mi fenyegeti leginkább?

A halászhálók, a hajóforgalom, az élőhelypusztulás, a szennyezés és a vadászat.

Él dugong Magyarországon?

Magyarországon vadon nem fordul elő, mert kizárólag tengeri élőhelyekhez kötődik.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.