Dél-amerikai manátusz vs. Dugong (Dugong dugon) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Dél-amerikai manátusz és Dugong (Dugong dugon)

Dél-amerikai manátusz
Trichechus inunguis
A Dél-amerikai manátusz az Amazonas-medence édesvizeiben élő, növényevő szirén. A manátifélék legkisebb faja, amelyet úszóin a körmök hiánya és gyakori világos mellfoltja különböztet meg.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Dugong (Dugong dugon)
Dugong dugon
A dugong sekély, meleg tengerek tengeri füveivel táplálkozó növényevő emlős. Lassan szaporodik, ezért a halászhálók, a hajóforgalom és a tengeri füves élőhelyek pusztulása különösen súlyosan érinti.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Dél-amerikai manátusz | Dugong (Dugong dugon) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Trichechus inunguis | Dugong dugon |
| Testhossz | Jellemzően legfeljebb kb. 280 cm | 2,4–4 méter |
| Farok / egyéb méret | Lapított, lapátszerű farok | Vízszintes, villás farokúszó |
| Testtömeg | Kb. 480 kg átlagos felnőtt testtömeg | 230–400 kilogramm |
| Élettartam | Vad állományban kb. 30 év; fogságban akár 40 év | Akár 70 év a vadonban |
| Elterjedés | Az Amazonas-medence Brazíliában, Kolumbiában, Ecuadorban és Peruban | Kelet-Afrikától Vanuatuig, trópusi partvidékeken |
| Élőhely | Folyók, mellékágak, tavak és elárasztott erdők édesvizei | Sekély tengerek tengeri fűvel borított részei |
| Táplálkozás | Vízinövények és más vízi növényi részek | Főként tengeri füvek, ritkábban algák |
| Aktív időszak | Nappal és éjjel is aktív lehet | Nappal és éjjel is aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos; néha kisebb csoportokban táplálkozik | Többnyire magányos vagy kis csoportokban él |
| Szaporodási idő | A vízszint évszakos változásaihoz igazodik | Egész évben szaporodhat |
| Utódfejlődés ideje | Kb. 328 nap | 13–15 hónap |
| Utódok száma | Általában egy borjú | Általában egy borjú |
| Utódgondozás | Az anya hosszú ideig gondozza és szoptatja a borjút | A borjú 14–18 hónapig szopik |
| Pihenőhely | Sűrű növényzetű folyópartok és elárasztott erdők | Sekély öblök és tengeri fűmezők |
| Érzékelés | Ajkán sűrű érzékelő sörték segítik a táplálék felvételét | Tapintóserték, jó hallás, gyengébb látás |
| Hangadás | Víz alatti hangokkal tarthat kapcsolatot | Füttyök, csiripelő és kattogó hangok |
| Mozgás | A folyók és tavak között, az áradásokhoz igazodva mozog | Hatékony úszó, táplálék után nagy távolságokra is elmozdul |
| Ökológiai szerep | Nagy mennyiségű vízi növény elfogyasztásával alakítja a vízi növényzetet | Legelése furatokat hagy a tengeri fűmezőkben |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon nem őshonos, természetes előfordulása nincs | Magyarországon vadon nem fordul elő |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
