Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Pehelyréce (dunnalúd)

Somateria mollissima

A pehelyréce, régebbi nevén dunnalúd, nagy termetű tengeri réce az északi félteke sarkvidéki és mérsékelt övi partvidékein. Kagylókkal és más tengeri gerinctelenekkel táplálkozik, fészkét pedig a nőstény saját pehelytollaival béleli.

Dunnalúd (Somateria mollissima)
Pehelyréce (dunnalúd) · Somateria mollissima

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névSomateria mollissima
Testhossz50–71 cm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg1,5–2,8 kg
ÉlettartamVadon akár 20 év
ElterjedésÉszaki-sarkvidéki partvidékek; télen délebbre húzódik
ÉlőhelyTengerek, sziklás partok, tundraszigetek és tengeröblök
TáplálkozásKagylók, csigák, rákok, tüskésbőrűek, férgek és halikra
Aktív időszakNappal aktív; sokat pihen a vízen
Társas életTelepesen költ, vonuláskor nagy csapatokat alkot
Szaporodási időRészben vonuló; a vonulás állományonként eltér
Költési / kelési időkotlás 24–30 nap
Utódok száma3–8 tojás; rendszerint egy költés
UtódgondozásA nőstény vezeti és őrzi a fiókákat
PihenőhelyNövényzettel, kövekkel vagy uszadékkal takart talajfészek
ÉrzékelésJól fejlett látás, hallás és víz alatti tájékozódás
HangadásA hím halk, búgó; a nőstény mélyebb hangokat ad
MozgásRepül, úszik és szárnyával hajtva merül
Ökológiai szerepTengeri gerinctelenek fogyasztója és ragadozók zsákmánya
Magyarországi jelenlétRitka előforduló, védett faj

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A pehelyréce az északi félteke egyik legnagyobb termetű récéje. A hím nászruhában többnyire fehér és fekete, zöldes tarkófolttal, a nőstény pedig barnás, finoman sávozott tollazatú.

Tengeri életmód

Életének nagy részét sós vízen, sziklás partok közelében tölti. Merülés közben szárnyait is használja, így a tengerfenékről fel tudja szedni a kagylókat és más zsákmányt.

Táplálkozása

Elsősorban állati eredetű táplálékot fogyaszt: kagylókat, csigákat, rákokat és tüskésbőrűeket. A kemény héjú zsákmányt egészben nyeli le, majd zúzógyomrában aprítja fel.

Szaporodása

A nőstény a talajon alakít ki sekély fészket, amelyet a saját testéről kitépett pehelytollakkal bélel. A fiókák a kelés után rövid időn belül elhagyják a fészket, és anyjukat követve a vízhez mennek.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Északi-sarkvidéki partvidékek; télen délebbre húzódik

A pehelyréce az északi félteke partvidékein költ: Észak-Amerika északi részeitől Grönlandon, Izlandon és Észak-Európán át Szibéria keleti részéig. Télen többnyire a költőterülethez közeli tengereken marad, de rendszeresen eljut a közép-európai partvidékekig, Észak-Amerikában pedig délebbre is. A felsorolás a forrásokkal igazolható országokat és területeket tartalmazza; a tengeri elterjedés határai állományonként és évszakonként változnak.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív; sokat pihen a vízen

Hogyan él?

Telepesen költ, vonuláskor nagy csapatokat alkot

Hogyan mozog?

Repül, úszik és szárnyával hajtva merül

Mivel táplálkozik?

Kagylók, csigák, rákok, tüskésbőrűek, férgek és halikra

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény vezeti és őrzi a fiókákat

Mekkora hozzád képest?

Állat: 60.5 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 50–71 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.

Hallgasd meg!

Pehelyréce (dunnalúd) hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Pehelyréce (dunnalúd) Somateria mollissima

Hang: Doug Hynes · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC1033167

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Telelés

Novembertől nő az észlelés esélye; gyakran magányosan bukkan fel bukórécék csapatai közelében.

Hol keresd? Tengerek, sziklás partok, tundraszigetek és tengeröblök
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Pehelyréce (dunnalúd)

A pehelyréce tojója és fiatalja barnás, sűrűn sötéten sávozott; nagyobb termetű, feje ék alakú, csőre hosszú és ékesen előrenyúló. A felnőtt gácsér fekete-fehér, világos pofával és halványzöld tarkófolttal.

Kontyos réce

Aythya fuligula

A kontyos réce tojója kisebb és egységesebb barna, a feje kerekdedebb, csőre rövidebb; a gácsér fekete-fehér tollazatán jól látható a lelógó üstök.

A nagyobb termetű, háromszögletű fejű, hosszú csőrű madár inkább pehelyréce; az üstök és a kisebb test kontyos récére utal.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojások lerakása után, rendszerint a 2–3. tojástól számítva 24–30 nap

Tojás és kotlás

A tojó egyedül kotlik, miközben a fészekbe a melléről tépett pehellyel bélelt növényi anyag kerül. A fészekalj többnyire 4–6, de 1–8 tojásból áll.

01 Egy érdekes részlet

Miért különleges a pehelytolla?

A nőstény nem egyszerűen fészekanyagot gyűjt, hanem saját pehelytollait tépi ki a fészek béleléséhez. A pehelyréteg apró levegőréseket zár közre, ezért kiváló hőszigetelő, amikor a tojások hőmérsékletét a hideg partokon is állandóan kell tartani.

A fészekbélelés időzítése is figyelemre méltó: a nőstény rendszerint a harmadik tojás lerakása után kezdi használni a pehelyt. Ha elhagyja a fészket, a tollal részben betakarhatja a tojásokat, így azok kevésbé láthatók és lassabban hűlnek ki.

02 Egy érdekes részlet

A bölcsődék védelmi szerepe

A kikelt fiókák hamar elhagyják a fészket, de még sokáig nem képesek önállóan repülni. Több család fiókái gyakran közös csoportba, úgynevezett bölcsődébe tömörülnek, amelyben akár több tucat fiatal madár is együtt mozoghat.

A nagyobb csoport megnehezíti a ragadozók dolgát, miközben az anyák felváltva figyelhetnek és vezethetik a fiatalokat a táplálékban gazdag, védettebb vizekre. Egyes nőstények más nőstények fiókáinak védelmében is részt vehetnek, ezért a bölcsőde több család összehangolt védekezését jelenti.

03 Egy érdekes részlet

Merülés a kagylótelepekhez

A pehelyréce nem pusztán lebukik a víz alá: szárnyaival is evez, így a tengerfenéken aktívan tud haladni. Ék alakú csőre alkalmas arra, hogy a sziklákhoz tapadó kagylókat lefejtse, a kisebb zsákmányt pedig még a víz alatt is lenyelheti.

Télen a táplálékkeresés energiaigénye különösen nagy, ezért a madarak olyan part menti területeket választanak, ahol az árapály és a sziklás aljzat sok gerinctelent tesz elérhetővé. A kagylótelepek állapota, a halászeszközök és az olajszennyezés emiatt közvetlenül hatással lehet a pehelyrécék túlélésére.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mi a dunnalúd elfogadott magyar neve?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatbázisa szerint a faj magyar neve pehelyréce; a dunnalúd régebbi vagy köznyelvi elnevezés.

Hol él a pehelyréce?

Az északi félteke tengeri partvidékein költ, télen pedig sok állománya délebbre húzódik.

Mivel táplálkozik?

Főként kagylókat, csigákat, rákokat, tüskésbőrűeket, tengeri férgeket és halikrát fogyaszt.

Milyen mélyre merül?

A merülési mélység állományonként és körülményenként változik; egységes, minden populációra érvényes adat nincs.

Hány tojást rak?

A fészekalj rendszerint 3–8 tojásból áll, és évente többnyire egy költése van.

Ki költi ki a tojásokat?

A tojásokat kizárólag a nőstény költi, általában 24–30 napig.

Mikor hagyják el a fiókák a fészket?

A fiókák a kelés után rövid időn belül elhagyják a fészket, és anyjukat követik a vízhez.

Magyarországon gyakori madár?

Nem; Magyarországon ritkán jelenik meg, és főként nagyobb vizeken figyelhető meg.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.