A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A pehelyréce az északi félteke egyik legnagyobb termetű récéje. A hím nászruhában többnyire fehér és fekete, zöldes tarkófolttal, a nőstény pedig barnás, finoman sávozott tollazatú.
Tengeri életmód
Életének nagy részét sós vízen, sziklás partok közelében tölti. Merülés közben szárnyait is használja, így a tengerfenékről fel tudja szedni a kagylókat és más zsákmányt.
Táplálkozása
Elsősorban állati eredetű táplálékot fogyaszt: kagylókat, csigákat, rákokat és tüskésbőrűeket. A kemény héjú zsákmányt egészben nyeli le, majd zúzógyomrában aprítja fel.
Szaporodása
A nőstény a talajon alakít ki sekély fészket, amelyet a saját testéről kitépett pehelytollakkal bélel. A fiókák a kelés után rövid időn belül elhagyják a fészket, és anyjukat követve a vízhez mennek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Északi-sarkvidéki partvidékek; télen délebbre húzódik
A pehelyréce az északi félteke partvidékein költ: Észak-Amerika északi részeitől Grönlandon, Izlandon és Észak-Európán át Szibéria keleti részéig. Télen többnyire a költőterülethez közeli tengereken marad, de rendszeresen eljut a közép-európai partvidékekig, Észak-Amerikában pedig délebbre is. A felsorolás a forrásokkal igazolható országokat és területeket tartalmazza; a tengeri elterjedés határai állományonként és évszakonként változnak.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; sokat pihen a vízen
Hogyan él?
Telepesen költ, vonuláskor nagy csapatokat alkot
Hogyan mozog?
Repül, úszik és szárnyával hajtva merül
Mivel táplálkozik?
Kagylók, csigák, rákok, tüskésbőrűek, férgek és halikra
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény vezeti és őrzi a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 50–71 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Pehelyréce (dunnalúd) hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Pehelyréce (dunnalúd) Somateria mollissima
Hang: Doug Hynes · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC1033167
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Ritka téli vendég; nagyobb nyílt vizeken, főként a Balatonon és a Dunán érdemes keresni.
Február · Telelés
Télen többnyire magányosan jelenik meg; a nagy termet, a háromszögletű fej és a hosszú, ék alakú csőr segít a felismerésben.
Március · Telelés
Még előfordulhat a nagyobb tavakon és folyókon, de rendszerint egyetlen példányt látni.
Április · Telelés
A ritka téli vendégek néha tavasz közepéig nálunk maradnak; vízen pihenő, bukórécék között úszó madarat keress.
Május · Nincs pontos havi adat
Magyarországon ilyenkor nem jellemző a rendszeres jelenléte, de késő tavaszi kóborló példány feltűnhet.
Június · Nincs pontos havi adat
Hazánkban nyáron nem rendszeres; esetleges megfigyeléskor különösen fontos a fénykép és a részletes leírás.
Július · Nincs pontos havi adat
Nyári előfordulása kivételes; a barna tojó vagy fiatal madár felismerésében a világos pofafolt és a nagy termet segít.
Augusztus · Nincs pontos havi adat
Ebben a hónapban nem számít rendszeres magyarországi fajnak; nyílt vízen felbukkanó nagy bukórécét érdemes alaposan megfigyelni.
Szeptember · Nincs pontos havi adat
Az őszi megjelenés még nem jellemző; a tengeri récékhez hasonló, nehéz testalkatú madarat keress.
Október · Telelés
Október végétől megkezdődhet a ritka téli vendégek érkezése; nagyobb tavakon és folyókon érdemes figyelni.
November · Telelés
Novembertől nő az észlelés esélye; gyakran magányosan bukkan fel bukórécék csapatai közelében.
December · Telelés
Ritka téli vendég, amely főként a Balatonon, a Dunán és alkalmanként a Tisza-tavon jelenik meg.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Pehelyréce (dunnalúd)
A pehelyréce tojója és fiatalja barnás, sűrűn sötéten sávozott; nagyobb termetű, feje ék alakú, csőre hosszú és ékesen előrenyúló. A felnőtt gácsér fekete-fehér, világos pofával és halványzöld tarkófolttal.
Kontyos réce
Aythya fuligula
A kontyos réce tojója kisebb és egységesebb barna, a feje kerekdedebb, csőre rövidebb; a gácsér fekete-fehér tollazatán jól látható a lelógó üstök.
Pehelyréce (dunnalúd)
A pehelyréce tojója és fiatalja sötétebb barna, erősen sávozott, teste zömök, csőre hosszú és ék alakú; a hím jellegzetesen nagy, fekete-fehér és zöldes tarkójú.
Jegesréce
Clangula hyemalis
A jegesréce kisebb és karcsúbb; a hímnek nagyon hosszú középső farktollai vannak, a tojó és a fiatal madár fején, nyakán és testén több fehér látható.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó egyedül kotlik, miközben a fészekbe a melléről tépett pehellyel bélelt növényi anyag kerül. A fészekalj többnyire 4–6, de 1–8 tojásból áll.
Fiókák a kikelés után
A pehelytollas fiókák fejletten kelnek ki, és a tojó röviddel a kikelés után a vízhez vezeti őket. Több család fiókái közös csapatba, úgynevezett bölcsődébe verődhetnek.
Fészekelhagyás
A fiókák nem maradnak hosszasan a fészekben: a tojó vezetésével hamar elhagyják, és a part menti sekély vízben kezdenek táplálkozni.
Repülés és önállósodás
A fiatalok fokozatosan tanulnak meg repülni, miközben a tojó és a közös fiókacsapat védelme mellett fejlődnek. Önállósodásuk és teljes repülőképességük nagyjából két hónap után alakul ki.
Miért különleges a pehelytolla?
A nőstény nem egyszerűen fészekanyagot gyűjt, hanem saját pehelytollait tépi ki a fészek béleléséhez. A pehelyréteg apró levegőréseket zár közre, ezért kiváló hőszigetelő, amikor a tojások hőmérsékletét a hideg partokon is állandóan kell tartani.
A fészekbélelés időzítése is figyelemre méltó: a nőstény rendszerint a harmadik tojás lerakása után kezdi használni a pehelyt. Ha elhagyja a fészket, a tollal részben betakarhatja a tojásokat, így azok kevésbé láthatók és lassabban hűlnek ki.
A bölcsődék védelmi szerepe
A kikelt fiókák hamar elhagyják a fészket, de még sokáig nem képesek önállóan repülni. Több család fiókái gyakran közös csoportba, úgynevezett bölcsődébe tömörülnek, amelyben akár több tucat fiatal madár is együtt mozoghat.
A nagyobb csoport megnehezíti a ragadozók dolgát, miközben az anyák felváltva figyelhetnek és vezethetik a fiatalokat a táplálékban gazdag, védettebb vizekre. Egyes nőstények más nőstények fiókáinak védelmében is részt vehetnek, ezért a bölcsőde több család összehangolt védekezését jelenti.
Merülés a kagylótelepekhez
A pehelyréce nem pusztán lebukik a víz alá: szárnyaival is evez, így a tengerfenéken aktívan tud haladni. Ék alakú csőre alkalmas arra, hogy a sziklákhoz tapadó kagylókat lefejtse, a kisebb zsákmányt pedig még a víz alatt is lenyelheti.
Télen a táplálékkeresés energiaigénye különösen nagy, ezért a madarak olyan part menti területeket választanak, ahol az árapály és a sziklás aljzat sok gerinctelent tesz elérhetővé. A kagylótelepek állapota, a halászeszközök és az olajszennyezés emiatt közvetlenül hatással lehet a pehelyrécék túlélésére.
Képgaléria


Kérdések és válaszok
Mi a dunnalúd elfogadott magyar neve?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatbázisa szerint a faj magyar neve pehelyréce; a dunnalúd régebbi vagy köznyelvi elnevezés.
Hol él a pehelyréce?
Az északi félteke tengeri partvidékein költ, télen pedig sok állománya délebbre húzódik.
Mivel táplálkozik?
Főként kagylókat, csigákat, rákokat, tüskésbőrűeket, tengeri férgeket és halikrát fogyaszt.
Milyen mélyre merül?
A merülési mélység állományonként és körülményenként változik; egységes, minden populációra érvényes adat nincs.
Hány tojást rak?
A fészekalj rendszerint 3–8 tojásból áll, és évente többnyire egy költése van.
Ki költi ki a tojásokat?
A tojásokat kizárólag a nőstény költi, általában 24–30 napig.
Mikor hagyják el a fiókák a fészket?
A fiókák a kelés után rövid időn belül elhagyják a fészket, és anyjukat követik a vízhez.
Magyarországon gyakori madár?
Nem; Magyarországon ritkán jelenik meg, és főként nagyobb vizeken figyelhető meg.





