Bütykös hattyú (Cygnus olor) vs. Pehelyréce (dunnalúd) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Bütykös hattyú (Cygnus olor) és Pehelyréce (dunnalúd)

Bütykös hattyú (Cygnus olor)
Cygnus olor
A bütykös hattyú Eurázsia nagy termetű, többnyire állandó vízimadara, amely sekély tavakon, folyókon és mocsarakban él. Hosszú nyakával főként vízinövényeket ér el, párja mellett pedig határozottan védi költőterületét.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Pehelyréce (dunnalúd)
Somateria mollissima
A pehelyréce, régebbi nevén dunnalúd, nagy termetű tengeri réce az északi félteke sarkvidéki és mérsékelt övi partvidékein. Kagylókkal és más tengeri gerinctelenekkel táplálkozik, fészkét pedig a nőstény saját pehelytollaival béleli.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Bütykös hattyú (Cygnus olor) | Pehelyréce (dunnalúd) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Cygnus olor | Somateria mollissima |
| Testhossz | 125–160 cm | 50–71 cm |
| Farok / egyéb méret | – | – |
| Testtömeg | 7–14 kg | 1,5–2,8 kg |
| Élettartam | Akár 29 év; tipikusan 10 év a költőkor után | Vadon akár 20 év |
| Elterjedés | Európa és Ázsia; betelepített állományok több kontinensen | Északi-sarkvidéki partvidékek; télen délebbre húzódik |
| Élőhely | Tavak, folyók, mocsarak, tengerparti öblök és városi vizek | Tengerek, sziklás partok, tundraszigetek és tengeröblök |
| Táplálkozás | Főként vízinövények, kisebb arányban vízi állatok | Kagylók, csigák, rákok, tüskésbőrűek, férgek és halikra |
| Aktív időszak | Többnyire nappali | Nappal aktív; sokat pihen a vízen |
| Társas élet | Párban és családi csoportokban; költéskor területvédő | Telepesen költ, vonuláskor nagy csapatokat alkot |
| Szaporodási idő | Többnyire állandó; hidegben rövid távon elmozdulhat | Részben vonuló; a vonulás állományonként eltér |
| Utódfejlődés ideje | költési idő 34–41 nap | kotlás 24–30 nap |
| Utódok száma | Általában 2–7 tojás; a fiókák fészekhagyók | 3–8 tojás; rendszerint egy költés |
| Utódgondozás | Mindkét szülő őrzi és vezeti a fiókákat | A nőstény vezeti és őrzi a fiókákat |
| Pihenőhely | Növényzetből épített, vízparti vagy sekélyvízi fészek | Növényzettel, kövekkel vagy uszadékkal takart talajfészek |
| Érzékelés | Jó látás és hallás; a csőr érzékeny tapintású | Jól fejlett látás, hallás és víz alatti tájékozódás |
| Hangadás | Halk rekedtes hangok, sziszegés, szuszogás; szárnyhang | A hím halk, búgó; a nőstény mélyebb hangokat ad |
| Mozgás | Úszik, bukdácsolva táplálkozik, futva száll fel, erősen repül | Repül, úszik és szárnyával hajtva merül |
| Ökológiai szerep | Vízinövényeket fogyaszt és élőhelyet alakít; betelepített helyeken konfliktust okozhat | Tengeri gerinctelenek fogyasztója és ragadozók zsákmánya |
| Magyarországi jelenlét | Rendszeresen előforduló, őshonos faj | Ritka előforduló, védett faj |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
