A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Miért szőrös?
A hím a költési időszakban oldalán és combján vékony, erekkel átszőtt bőrfüggelékeket növeszt. Ezek nem valódi szőrök, hanem átmeneti képletek, amelyek megnövelhetik a bőr légzőfelületét, miközben a béka hosszabb ideig a víz alatt őrzi a petéket.
A béka különleges fegyvere
A hátsó lábujjak végén rejtett, csontos karmok találhatók. Veszélyben a béka izomösszehúzódással előretolhatja ezeket a bőrön át, így a csontos vég felsértheti a támadót, de a gondatlan emberi kézben tartás a békának és az embernek is sérülést okozhat.
Patakok lakója
A faj Közép-Afrika erdős vidékein, gyors folyású patakok és folyók közelében él. A szárazföldön keresi táplálékát, szaporodáskor azonban a vízhez kötődik, mert petéi és ebihalai patakvízben fejlődnek.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a petéket víz alatti sziklára vagy más szilárd felszínre rögzített csomóban rakja le. A hím a közelben marad, és a gyors sodrású vízben is őrzi a petéket, amíg az ebihalak ki nem kelnek és önállóan el nem úsznak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Nigériától a Kongó-medencéig, Közép-Afrikában
A guineai szőrösbéka Közép-Afrikában, Nigériától a Kongó-medencéig fordul elő. Rendszeres előfordulását Nigériából, Kamerunból, Egyenlítői-Guineából, Gabonból, a Kongói Köztársaságból és a Kongói Demokratikus Köztársaságból igazolták; Angolából közölt jelenléte bizonytalan.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszaka aktív, nappal a patakok és erdei avar közelében rejtőzik.
Hogyan él?
A szaporodási időszakban a hím a víz alatti petecsomót őrzi.
Hogyan mozog?
Az erdei talajon és sziklák között mozog, szaporodni gyors patakokba tér vissza.
Mivel táplálkozik?
Rovarokat, pókokat és más kisebb gerincteleneket fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A hím a víz alá rögzített petecsomó mellett marad, és őrzi azt.
Ember közelében
Nem háziállatnak való. Megfogva a hátsó lábain található csontos karmok felsérthetik a bőrt.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyén az erdőirtás és az erdők feldarabolása veszélyezteti. Egyes területeken táplálékként is vadásszák.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
A bőrfüggelékek működése
A hím Astylosternus robustus költéskor kialakuló „szőre” sűrűn erezett bőrfüggelékekből áll. Ezek a test oldalán és a combokon növelik a vízzel érintkező bőrfelületet, így segíthetik a bőrön keresztüli gázcserét.
Ez különösen akkor lehet hasznos, amikor a hím a petecsomó mellett, gyors folyású vízben marad. A jelenség jól mutatja, hogy a kétéltűeknél a bőr nem csupán külső borítás, hanem a légzésben is fontos szerv.
Hogyan lesz a csontból karom?
A faj hátsó lábán található karmok nem különálló, keratinból álló képződmények, mint egy macska karma. A karomként működő csontos vég normál helyzetben a bőr alatt rejtőzik, veszélyben azonban a béka izmai előretolhatják.
A folyamat során a csont átjut a bőrön, és hegyes fegyverként szolgálhat. A kutatások szerint ez védekezésben és a hímek közötti küzdelmekben is szerepet kaphat, de a karom visszahúzódásának pontos módját nem figyelték meg teljes részletességgel.
A gyors patakokhoz igazodva
A Astylosternus robustus szaporodása szorosan összefügg a gyors folyású erdei vizekkel. A peték szilárd felszínhez tapadnak, az ebihalak pedig olyan környezetben fejlődnek, ahol a sodrás folyamatosan átmozgatja a vizet.
A hím őrző viselkedése és a költési időben megjelenő bőrfüggelékek ugyanahhoz a kihíváshoz kapcsolódhatnak: a peték védelméhez a víz alatt. Ezért a faj fennmaradásához egyszerre fontos az erdő és a tiszta, természetes vízfolyás.
Kérdések és válaszok
Valóban szőre van a guineai szőrösbékának?
Nem. A hím költési időben megjelenő „szőre” vékony, erekkel átszőtt bőrfüggelékekből áll, amelyek az oldalán és a combján nőnek. Ezek nem emlősszőrök, hanem átmeneti bőrképletek. Valószínűleg növelik a bőr légzőfelületét, ami segíthet a hímnek hosszabb ideig víz alatt maradni, miközben a petecsomót őrzi.
Miért marad a hím a peték mellett?
A nőstény a petéket víz alatti sziklára vagy más szilárd felszínre rögzíti, majd a hím a közelben marad. A gyors patakokban a petecsomót veszélyeztetheti a sodrás, a kiszáradás vagy más vízi állatok. A hím őrző viselkedése ezért növelheti a fejlődő utódok esélyét, bár a védelem pontos hatékonyságáról kevés részletes adat áll rendelkezésre.
Hogyan használja a béka a karmait?
A hátsó lábujjak végén rejtett, csontos karmok vannak. Veszélyben a béka izomösszehúzódással előretolhatja őket úgy, hogy a hegyes csont áthatol a bőrön. Ez védekezésre szolgálhat, és a hímek közötti küzdelmekben is szerepet kaphat. Megfogni ezért nem biztonságos, mert a karom az ember bőrét is felsértheti.
Hol él a Astylosternus robustus?
Közép-Afrika erdős vidékein fordul elő, Nigériától a Kongó-medencéig. Ismert előfordulási országai közé tartozik Nigéria, Kamerun, Egyenlítői-Guinea, Gabon, a Kongói Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság. Angolából is jelezték, de ott a jelenlétét bizonytalannak tekintik. Élőhelye a gyors folyású patakok és folyók környéke.
Mit eszik ez a béka?
A Astylosternus robustus ragadozó kétéltű, amely főként kisebb gerincteleneket zsákmányol. Táplálékában rovarok, pókok és más, az erdei avarban vagy a patakparton mozgó állatok szerepelhetnek. A pontos zsákmánylista kevéssé ismert, ezért nem érdemes egyetlen táplálékcsoportra szűkíteni az étrendjét. A zsákmányt gyors nyelvmozdulattal ragadhatja meg.
Veszélyes állat a Astylosternus robustus?
Nem támadja az embert, és a természetben inkább menekülni próbál. Veszély esetén azonban a hátsó lábán található csontos karmokat előretolhatja, amelyek sérülést okozhatnak. Ezért nem szabad kézbe venni vagy szorosan lefogni. A békának a megfogás stresszt és bőrsérülést is okozhat, így a legjobb békén hagyni és távolról megfigyelni.
Mekkora lehet a Astylosternus robustus?
A kifejlett példányok testhossza nagyjából 10 - 13 centiméter. Ez a test hossza, nem a lábak vagy a karmok kinyújtott mérete. A faj a nagyobb termetű békék közé tartozik, de a pontos méret ivartól, életkortól és az egyedi állapottól is függhet. A hímek általában robusztus felépítésűek, különösen a szaporodási időszakban.
Veszélyeztetett fajnak számít?
A jelenlegi összesítések a guineai szőrösbékát a nem fenyegetett kategóriába sorolják, de ez nem jelenti azt, hogy minden állománya biztonságban van. Élőhelyén az erdőirtás, az erdők feldarabolása és a patakok állapotának romlása veszélyt jelenthet. Egyes területeken táplálékként is vadásszák. A helyi állományok állapotáról még mindig hiányosak az adatok.
