A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Jellegzetes külseje
Az atlanti tőkehal zömök testű, nagy fejű hal. Felső állkapcsa kissé előrébb áll, állán jól látható bajuszszál ül, oldalán pedig világos oldalvonal húzódik.
Hátoldala a környezettől függően barnás, olívazöldes vagy szürkés lehet, oldalán gyakran sötét foltok jelennek meg. Három hátúszója és két farok alatti úszója van.
A tengerfenék vadásza
Leggyakrabban a kontinentális talapzat feneke közelében tartózkodik, de táplálkozáskor a fenéktől távolabb is felúszik. Zsákmánya életkorával változik: a fiatal halak apró rákokat, a nagyobbak halakat és nagyobb fenéklakó állatokat is esznek.
A faj alkalmazkodó ragadozó, ezért többféle tengeri élőhelyen megél. Egyes állományai rendszeresen vándorolnak a táplálkozó- és ívóterületek között.
Lebegő ikrák a hideg tengerekben
Az atlanti tőkehal nem épít fészket, és a szülők az ikrákat sem őrzik. A nőstények nagy mennyiségű, olajos cseppet tartalmazó ikrát raknak, amelyek a vízben lebegve sodródnak.
Az ívás több részletben történhet, és az időzítés állományonként eltér. A kikelt lárvák először apró planktonos szervezetekkel táplálkoznak, majd néhány hónap alatt egyre inkább a tengerfenékhez kötődnek.
Fontos, de sérülékeny halászati faj
Az atlanti tőkehal évszázadok óta jelentős halászati faj. Nagy mérete és tömeges előfordulása miatt sok part menti közösség megélhetésében is fontos szerepet játszott.
A túl intenzív halászat különösen a nagy, idősebb egyedeket érinti, amelyek sok ikrát termelnek. Emiatt az állományok védelmében a fogási korlátozások, a tudományos állományfelmérések és a területi védelem egyaránt fontos.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az északi Atlanti-óceán és az Északi-sarkvidék tengerei.
Az atlanti tőkehal az északi Atlanti-óceán két oldalán, Grönland körül, Izlandnál és az európai partvidéken él. Költöző állományai a Barents-tengerig, délen pedig a Vizcayai-öbölig fordulnak elő; a Földközi-tengerben jelzett előfordulások egy része betelepítéshez vagy bizonytalan adatokhoz kapcsolódhat.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként a tengerfenék közelében él, de táplálkozáskor és íváskor a vízoszlopba is felúszik.
Hogyan él?
Fiatalon és vonuláskor rajokban mozoghat; az ívási időszakban nagy csoportokba gyűlik.
Hogyan mozog?
Egyes állományai nagy távolságokat tesznek meg a táplálkozó- és ívóhelyek között.
Mivel táplálkozik?
Fiatalon főleg planktonos rákokat fogyaszt, később halakat, rákokat, puhatestűeket és férgeket.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény sok, lebegő ikrát rak, utódait nem őrzi és nem gondozza.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre, de nagy állományok halászati célpontjai, ezért a túlhalászás komoly kockázat.
Mi veszélyezteti?
Legfontosabb veszélye a túlhalászás, amely csökkenti az állományok létszámát és a nagy, szaporodó egyedek számát. Az óceánok melegedése és az élőhelyek változása szintén ronthatja egyes állományok helyzetét.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
A tőkehal nem mindig marad a fenék közelében
A neve alapján könnyű lenne kizárólag fenéklakó halként elképzelni, de az atlanti tőkehal ennél mozgékonyabb. Táplálkozáskor a vízoszlop magasabb rétegeibe is felúszik, különösen akkor, ha ott találja a rajokban mozgó zsákmányt.
Íváskor szintén megváltozhat a mozgása. Egyes állományok hosszú vándorlást tesznek a part menti ívóhelyek és a távolabbi táplálkozóterületek között, míg más állományok sokkal helyhez kötöttebbek.
Sokmillió ikra, mégis kevés túlélő
Egy nagy nőstény több millió ikrát is lerakhat, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanennyi utód éri meg a kifejlett kort. Az ikrák és a lárvák a tengeri áramlásokkal sodródnak, és sokukat más állatok fogyasztják el.
A kelés után a lárvák apró planktonos táplálékot keresnek. Néhány hónap elteltével fokozatosan a fenék közelébe húzódnak, ahol már a fiatal tőkehalakra jellemző vadászati életmódot kezdik követni.
A méret az élőhelyről is árulkodhat
Az atlanti tőkehal növekedése nem minden tengerterületen azonos. Az állományok eltérő hőmérsékletű és táplálékellátottságú vizekben élnek, ezért az ivarérettség ideje és a kifejlett méret is változhat.
A partközeli egyedek gyakran kisebbek, mint a nyíltabb tengeri területeken élők. A halászati nyomás szintén átalakíthatja az állomány korösszetételét, mert a nagyobb és idősebb halakat rendszerint könnyebb és értékesebb zsákmányként fogják ki.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Hol él természetes körülmények között az atlanti tőkehal?
Az atlanti tőkehal az Atlanti-óceán északi részén, valamint az Északi-sarkvidékhez kapcsolódó tengerekben él. Előfordul Észak-Amerika partjainál Kanadától az Egyesült Államok északi részéig, Grönland körül, Izland térségében, továbbá Európa partjai mentén a Vizcayai-öböltől a Barents-tengerig. A Balti-tengerben is vannak állományai.
Mekkora lehet egy atlanti tőkehal?
A faj jellemző testhossza nagyjából 50 - 100 centiméter, de a kedvező körülmények között élő egyedek ennél jóval nagyobbra nőhetnek. A FishBase dokumentált adata szerint a legnagyobb közölt hosszúság 200 centiméter, a legnagyobb közölt testtömeg pedig 96 kilogramm. Ezek felső értékek, nem az átlagos kifejlett méretet jelzik.
Mit eszik az atlanti tőkehal?
Tápláléka az életkorával és a testméretével változik. A fiatal egyedek főként apró planktonos rákokat és más kis vízi szervezeteket fogyasztanak. A nagyobb tőkehalak rákokat, puhatestűeket, férgeket és halakat is zsákmányolnak, köztük heringet, makrélát, kapelánt, fiatal tőkehalakat, sőt alkalmanként saját fajuk kisebb egyedeit is.
Mikor ívik az atlanti tőkehal?
Az ívás időszaka állományonként eltér, és a források december és június közötti időszakot adnak meg. Az északi állományoknál gyakori a téli vagy kora tavaszi ívás, míg más területeken későbbre is tolódhat. A nőstény nem egyetlen alkalommal rakja le az összes ikrát, hanem több részletben, egy két-három hónapos ívási időszak során.
Gondozza a szülőhal az ikrákat?
Nem. Az atlanti tőkehal szabadon lebegő ikrákat rak, amelyeket a vízmozgás sodor magával, ezért nincs fészekőrzés vagy utódgondozás. A kikelő lárvák önállóan kezdenek táplálkozni apró planktonos szervezetekkel. A túlélésüket erősen befolyásolja, hogy az ívás után milyen áramlások, táplálékviszonyok és ragadozói nyomás jellemzi a környezetüket.
Veszélyes lehet az emberre?
Az atlanti tőkehal általában nem veszélyes az emberre. Nagy ragadozó hal, de nem tekinthető emberre támadó fajnak. A vele való találkozás többnyire halászati vagy akvakultúrás környezetben történik. A sérülések kockázatát inkább a hal éles úszósugarai, a mozgatása közben használt eszközök vagy a fedélzeti körülmények jelenthetik, nem maga a faj támadó viselkedése.
Élhet atlanti tőkehal Magyarországon?
Magyarországon nincs természetes tengeri élőhelye, ezért vadon élő, rendszeres állománya nem alakul ki. Kereskedelmi forgalomban fagyasztott vagy feldolgozott hal formájában gyakran találkozhatsz vele, állatkertekben és akváriumokban pedig csak különleges tengeri bemutatók részeként jelenhet meg. Magyarországi természetes előfordulására a faj tengeri elterjedése alapján nem számíthatunk.
Miért csökkent sok helyen az atlanti tőkehal állománya?
A legfontosabb ok a túlhalászás, különösen akkor, ha a fogás tartósan meghaladja az állomány természetes utánpótlását. A nagy, idősebb egyedek eltűnése a szaporodási teljesítményt is ronthatja, mert ezek a nőstények sok ikrát raknak. A tengervíz melegedése, a táplálékhálózat változásai és az élőhelyi feltételek romlása egyes térségekben tovább nehezítheti az állományok helyreállását.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Wikimedia Commons · Wikimedia Commons · Public domain


