Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Menyhal

Lota lota

A menyhal (Lota lota) az északi félteke hideg édesvizeinek jellegzetes, fenéklakó ragadozóhala. Télen aktívabb, ívása pedig gyakran a jég alatt, nagyon hideg vízben zajlik.

Menyhal (Lota lota)
Menyhal · Lota lota

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névLota lota
TesthosszLegfeljebb 152 cm; gyakori hossza körülbelül 40 cm
Farok / egyéb méretKülön farokúszója lekerekített; külön farokhossz-adat nincs
TesttömegLegfeljebb 34 kg
ÉlettartamLegfeljebb körülbelül 20 év
ElterjedésEurázsia és Észak-Amerika hideg édesvizei
ÉlőhelyMély tavak, hűvös folyók, köves és gyökérzónás mederrészek
TáplálkozásHalak, rákok, puhatestűek, rovarlárvák és más fenéklakók
Aktív időszakAlkonyatkor és éjszaka aktívabb
Társas életTöbbnyire magányos; íváskor csoportosan gyülekezik
Szaporodási időLegaktívabb a hideg évszakban
Utódfejlődés idejekülső megtermékenyítésű halfaj
Utódok számaKörülbelül 45 600–1 444 122 ikra
UtódgondozásNincs szülői gondozás
PihenőhelyKövek, gyökerek, mederüregek és partfalüregek között bújik meg
ÉrzékelésKis szem; bajuszszála és oldalvonala segíti a tájékozódást
Hangadás–
MozgásÍváskor folyón fel- vagy lefelé vándorolhat
Ökológiai szerepHidegkedvelő fenékragadozó, a táplálékhálózat középszintű fogyasztója
Magyarországi jelenlétŐshonos; folyókban és egyes állóvizekben is előfordul

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Külseje könnyen felismerhető

A menyhal teste elöl hengeresebb, hátul oldalról lapított. Barnászöld vagy barnás alapszínét szabálytalan márványozottság tarkítja, szája alatt pedig egyetlen jellegzetes bajuszszál található.

Két hátúszója közül a második, valamint a farokalatti úszó feltűnően hosszú. Hasúszói szokatlanul elöl, a toroktájékon helyezkednek el.

A hideg vizet keresi

A menyhal hidegkedvelő halfaj, amely folyók mélyebb szakaszain, tavak fenekén és kövek vagy gyökerek között él. A víz felmelegedésével aktivitása csökkenhet, ezért nyáron gyakran hűvösebb mederrészekbe húzódik.

Elterjedési területe az északi féltekén húzódik Európától Szibérián át Észak-Amerikáig. A faj édesvízi, de egyes sósabb, brakkvizes rendszerekben is megjelenhet.

Éjszakai ragadozó

Főként alkonyatkor és éjszaka vadászik. Táplálékát a fenéken keresi, és halak mellett rákokat, puhatestűeket, rovarlárvákat, férgeket és más kisebb vízi állatokat is elfogyaszt.

A bajuszszál és az oldalvonal érzékelése segíti a zsákmány megtalálását gyenge fényben vagy zavaros vízben. Rejtekhelyéről rövid, célzott kitörésekkel támad.

Téli ívó hal

A menyhal szaporodása a hideg évszakra esik, gyakran december és március között. Az ikrákat és a tejet többnyire éjszaka, homokos vagy kavicsos mederaljzat fölött bocsátják a vízbe.Az embriók fejlődése hideg vízben lassú, a kelés több hétig is eltarthat. A kikelő lárvák kezdetben a vízoszlopban sodródhatnak, majd nagyjából két hónap után egyre inkább fenéklakó életmódra térnek…

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Eurázsia és Észak-Amerika hideg édesvizei

A menyhal természetes elterjedése Európa nagy részét, Észak- és Közép-Ázsia hideg vizeit, valamint Kanadát, Alaszkát és az Egyesült Államok északi területeit foglalja magában. A felsorolt országkódok a forrásokban igazolt természetes előfordulást jelzik; a térképes határok vízgyűjtők szerint ennél részletesebbek lehetnek.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Alkonyatkor és éjszaka aktívabb

Hogyan él?

Többnyire magányos; íváskor csoportosan gyülekezik

Hogyan mozog?

Íváskor folyón fel- vagy lefelé vándorolhat

Mivel táplálkozik?

Halak, rákok, puhatestűek, rovarlárvák és más fenéklakók

Szaporodás és utódgondozás

Nincs szülői gondozás

01 Egy érdekes részlet

Miért télen ívik?

A menyhal szaporodása szokatlanul későre, a tél közepére időzül. A hideg vízben kevesebb olyan ragadozó és versenytárs aktív, amely az ikrákat vagy a lárvákat nagy számban fogyasztaná.

Az ívás sikeréhez ugyanakkor pontos hőmérsékleti feltételek szükségesek. A víz felmelegedése megváltoztathatja az ívási időzítést, a vándorlást és az embriók fejlődésének ütemét is, ezért a folyók téli hőmérsékleti rendszere különösen fontos a faj számára.

02 Egy érdekes részlet

Gömbszerű ívócsapatok

Az ívó menyhalak éjszaka nagyobb, laza csoportokba rendeződhetnek. A halak egymás körül mozognak, miközben a nőstények ikrákat, a hímek pedig tejet bocsátanak a vízbe.

Ez a csoportos ívás elősegíti, hogy a vízben egyszerre legyen jelen elegendő ikra és spermium. A megtermékenyítés külső, a szülők pedig később nem őrzik sem az ikrákat, sem a kikelő utódokat.

03 Egy érdekes részlet

A menyhal életében fontosak a hűvös menedékek

A melegedő időszakban a menyhal mélyebb, hidegebb vízrétegekbe, befolyók közelébe vagy árnyékolt mederrészekbe húzódhat. Ezek a helyek mérséklik a hőterhelést, és olyan rejtekhelyeket biztosítanak, ahonnan éjszaka táplálkozni indulhat.

A folyószabályozás, a meder egyszerűsítése és a víz hőmérsékletének emelkedése ezért közvetve is ronthatja az állományok helyzetét. A köves aljzat, a változatos medermélység és a folyó átjárhatósága az ívó- és táplálkozóhelyek között egyaránt jelentős.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Milyen hal a menyhal?

A menyhal a menyhalfélék családjába tartozó, hidegkedvelő édesvízi ragadozóhal.

Hol él a menyhal?

Mélyebb folyószakaszokon, tavakban és hűvös, oxigéndús vízű mederrészeken fordul elő.

Miért van bajuszszála?

Az áll alatti bajuszszála a fenék közeli tájékozódást és a zsákmány érzékelését segíti.

Mikor aktív a menyhal?

Leginkább alkonyatkor és éjszaka aktív, a hideg évszakban pedig általában élénkebb.

Mikor ívik?

Többnyire télen, régiótól függően december és március között ívik.

Gondozza az utódait?

Nem. Az ikrák külső megtermékenyítéssel fejlődnek, a szülők nem őrzik őket.

Mit eszik?

Halakat, rákokat, puhatestűeket, férgeket, rovarlárvákat és más fenéklakó állatokat fogyaszt.

Mekkora lehet a menyhal?

A legnagyobb hitelesen közölt méret körülbelül 152 centiméter és 34 kilogramm.

Ez is érdekelhet

Fotó: Wikimedia Commons · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.