Csukabálna vs. Szürke bálna – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Csukabálna és Szürke bálna
Csukabálna
Balaenoptera acutorostrata
A csukabálna a barázdásbálna-félék egyik kisebb termetű tagja, amely a világ óceánjainak mérsékelt és hidegebb vizeiben él. Többnyire magányosan mozog, és krillel, kisebb halakkal, valamint tintahalakkal táplálkozik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Szürke bálna
Eschrichtius robustus
A szürke bálna a Csendes-óceán északi részén élő, partközeli életmódú sziláscet. Hosszú éves vándorlása során a sarkvidéki táplálkozóterületek és a mexikói szaporodóhelyek között közlekedik.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Csukabálna | Szürke bálna |
|---|---|---|
| Tudományos név | Balaenoptera acutorostrata | Eschrichtius robustus |
| Testhossz | Jellemzően 7-10 m; nőstényei nagyobbak lehetnek. | Jellemzően 11–15 méter. |
| Farok / egyéb méret | – | Farokúszója széles, középen mélyen bemetszett. |
| Testtömeg | Kb. 6000-9000 kg; a nőstények tömege nagyobb lehet. | Körülbelül 20–40 tonna. |
| Élettartam | Kb. 40-50 év; dokumentált maximuma 57,5 év. | – |
| Elterjedés | Az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán mérsékelt és hideg vizei. | A Csendes-óceán északi részének partvidékei. |
| Élőhely | Partközeli tengerek, öblök, fjordok, torkolatok és nyílt tengeri területek. | Sekély partvizek, sarkvidéki táplálkozóhelyek és meleg lagúnák. |
| Táplálkozás | Krill, kisebb rajhalak, tintahalak és más apró tengeri állatok. | Bolharákok, ászkarákok, férgek, puhatestűek és más tengerfenéki gerinctelenek. |
| Aktív időszak | Nappal és éjjel is aktív. | Nappal és éjjel is aktív; nyáron intenzíven táplálkozik. |
| Társas élet | Többnyire magányos vagy 2-4 példányból álló csoportokban mozog. | Általában magányos vagy laza, kis csoportokban mozog. |
| Szaporodási idő | Sok állománya nyáron magasabb, télen alacsonyabb földrajzi szélességekre vándorol. | Nyáron táplálkozás északon, télen szaporodás Mexikó partjainál. |
| Utódfejlődés ideje | 10-11 hónap | Körülbelül 12–13 hónap |
| Utódok száma | Általában egy borjú születik. | Egyszerre rendszerint egy borjú születik. |
| Utódgondozás | A borjú körülbelül 5-6 hónapig szopik. | A borjú több hónapig az anyjával marad, majd együtt vonul északra. |
| Pihenőhely | Nincs állandó búvóhelye; a tengeri vízrétegben mozog. | Sekély öblök és lagúnák szolgálnak szaporodó- és borjúnevelőhelyül. |
| Érzékelés | Látása, hallása és rezgések érzékelése segíti a tájékozódását. | Hallása főként az alacsony frekvenciájú hangokra érzékeny. |
| Hangadás | Alacsony frekvenciájú hangokat használ; hangadásai állományonként eltérhetnek. | Alacsony frekvenciájú hangokkal és rövid, impulzusszerű hangjelzésekkel kommunikál. |
| Mozgás | Gyors úszó, szezonálisan vándorolhat. | Oldalára fordulva lassan úszik a fenék felett, majd az üledéket kiszűri. |
| Ökológiai szerep | Sziláival kiszűri a rajokban élő zsákmányt; fontos tengeri ragadozó. | Tengerfenéki táplálkozása üledékfelkavaró nyomokat és táplálkozási gödröket hagy. |
| Magyarországi jelenlét | Magyarország tengerektől távoli szárazföldi ország, természetes előfordulása nem jellemző. | Magyarországon természetes körülmények között nem fordul elő. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.