Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Kínai lágyhéjú teknős

Pelodiscus sinensis

A kínai lágyhéjú teknős lapos, bőrös páncélú vízi teknős, amely Kelet-Ázsia lassú folyású vizeiben, tavaiban és mocsaraiban él. Ragadozó életmódú, jól úszik, és veszély esetén gyorsan az iszapba ássa magát.

Kínai lágyhéjú teknős (Pelodiscus sinensis)
Kínai lágyhéjú teknős · Pelodiscus sinensis

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névPelodiscus sinensis
TesthosszPáncélhossza jellemzően 18-25 cm; kb. 33 cm-ig nőhet.
Farok / egyéb méretA hím farka hosszabb, a nőstényé alig nyúlik túl a páncél szélén.
TesttömegHímek: kb. 0,9-1,1 kg; nőstények: kb. 0,7-0,9 kg.
ÉlettartamDokumentált adat: legfeljebb 24 év.
ElterjedésKína, Tajvan, Korea, Japán, Oroszország távol-keleti része és Vietnam.
ÉlőhelyLassú folyók, tavak, csatornák, mocsarak és iszapos partok.
TáplálkozásFőként halak, rákok, puhatestűek, rovarok és más vízi állatok.
Aktív időszakFőként éjjel aktív; hidegebb területeken víz alatt telelhet.
Társas életTöbbnyire magányos életmódú vízi teknős.
Szaporodási időA szaporodás többnyire tavasztól nyár végéig zajlik.
Költési / kelési időA tojások kelése általában kb. 60 nap, 23-83 napos tartománnyal
Utódok számaEgy fészekben többnyire 8-30 tojás; évente 2-5 fészekalj is lehet.
UtódgondozásA nőstény elássa a tojásokat, utána nincs tartós utódgondozás.
PihenőhelyNappal az iszapba ássa magát, vagy növényzet és víz alatti tárgyak közé húzódik.
ÉrzékelésHosszú nyak, csőszerű orrnyílások és mindkét lábon három karom jellemzi.
HangadásA faj hangadásáról kevés közérthető, fajspecifikus adat áll rendelkezésre.
MozgásÚszóhártyás lábával gyorsan úszik, szárazföldön ügyetlenebb.
Ökológiai szerepVízi ragadozó, amely halakat, rákokat, puhatestűeket és rovarokat fogyaszt.
Magyarországi jelenlétMagyarországon betelepített vagy szökött példányok alkalmi előfordulása ismert.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Bőrös páncél és hosszú nyak

A kínai lágyhéjú teknős páncélját nem kemény szarupajzsok, hanem vastag, rugalmas bőr borítja. A lapos test és az úszóhártyás láb együtt hatékony mozgást tesz lehetővé a vízben.

Hosszú nyakát és csőszerű orrát úgy tudja a felszínre emelni, hogy közben teste rejtve marad az iszapban.

Iszapos vizek lakója

Lassú folyású folyókban, tavakban, csatornákban és mocsarakban él, ahol laza üledékbe áshatja magát. A nappalt gyakran elrejtőzve tölti, és főként alkonyat után indul táplálékot keresni.

Hidegebb területeken a fenékiszapban vészeli át a kedvezőtlen időszakot.

Ragadozó víziteknős

Étrendjében halak, rákok, puhatestűek, rovarlárvák és más vízi állatok szerepelnek. A zsákmányt gyors fejmozdulattal ragadja meg, ezért a lágy páncél ne tévesszen meg: erős állkapcsú állat.

A vízben rejtőzködve les, majd rövid, hirtelen támadással kapja el a közelébe kerülő zsákmányt.

Különös ivari különbségek

A hímek és a nőstények mérete, testaránya és farka is eltér. A hímek farka hosszabb, a nőstények általában robusztusabbak, és a farkuk alig látszik a páncél pereme mögött.

A nőstények a vízpart nedves homokjába vagy iszapjába ássák tojásaikat, majd a fiatalok önállóan kelnek ki.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kína, Tajvan, Korea, Japán, Oroszország távol-keleti része és Vietnam.

Természetes elterjedése Kelet-Ázsiára korlátozódik: Kínára, Tajvanra, a Koreai-félszigetre, Japánra, Oroszország távol-keleti területeire és Vietnamra. A faj több országba bekerült tenyésztés, élelmezési célú tartás vagy állatkereskedelem révén; az országlista az igazolt természetes és betelepített előfordulások összefoglalója, nem pontos térkép.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Többnyire vízben él, főleg éjjel aktív; északon víz alatt telelhet.

Hogyan él?

Többnyire magányos, a párok főként a szaporodási időszakban találkoznak.

Hogyan mozog?

Úszóhártyás lábával jól úszik, és a laza iszapba gyorsan beássa magát.

Mivel táplálkozik?

Főleg halakat, rákokat, puhatestűeket, rovarokat és más vízi állatokat fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a tojásokat iszapos vagy homokos parton elásott fészekbe rakja.

Ember közelében

Erős állkapcsával fájdalmasan haraphat, ezért kézzel ne fogd meg.

Mi veszélyezteti?

A húsáért és a teknősfarmokon folytatott tenyésztés miatt sok helyen nagy a vadon élő állományokra nehezedő nyomás. Élőhelyének átalakítása, a vízszennyezés és a befogás is veszélyezteti.

Élőhelyek sérüléseSzennyezés
01 Egy érdekes részlet

A puha páncél nem gyenge védelem

A bőrös páncél hajlékonyabb, mint a kemény páncélú teknősöké, ezért a faj laposan simulhat az aljzathoz. Ez különösen hasznos az iszapos vizekben, ahol a teknős szinte teljesen el tud rejtőzni.

A páncél közben nem marad teljesen védtelen: a testet vastag bőr, erős izmok és gyors menekülési reakció védi.

02 Egy érdekes részlet

A felszín alatti oxigénfelvétel

A kínai lágyhéjú teknős tüdővel lélegzik, de hosszabb ideig is a víz alatt maradhat. A garat és a kloáka nyálkahártyája segíti a vízben oldott oxigén felvételét, így nem kell minden légvételhez azonnal a felszínre úsznia.

Ez a képesség különösen akkor előnyös, amikor az állat az iszapban rejtőzik vagy téli nyugalmi állapotban van.

03 Egy érdekes részlet

A tojások és a hőmérséklet kapcsolata

A nőstény több alkalommal is rakhat tojásokat egy szaporodási időszakban, és a fészkeket nedves homokba vagy iszapba ássa. A tojások kelési ideje erősen függ a fészek hőmérsékletétől, ezért az inkubációs idő nagy tartományban változhat.

A kikelt fiatalok aprók, de már önállóan mozognak és táplálkoznak, mert a nőstény nem neveli őket.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Miért nevezik lágyhéjú teknősnek?

Azért, mert a páncélját nem kemény, szaruból álló pajzsok borítják, hanem vastag, rugalmas bőr. Ettől a háta laposabbnak és hajlékonyabbnak tűnik, de ez nem jelenti azt, hogy az állat védtelen volna. A bőrös páncél jól illeszkedik az iszapos aljzathoz, ahol a teknős gyorsan el tud rejtőzni.

Mekkora lesz a kínai lágyhéjú teknős?

A kifejlett méret az ivartól és a származási területtől is függ. A hímek gyakran körülbelül 18-27 centiméteres, a nőstények nagyjából 18-33 centiméteres páncélhosszt érnek el. Sok példány ennél kisebb marad. A kutatásokban vizsgált állatok testtömege rendszerint körülbelül 0,7-1,1 kilogramm között volt.

Mit eszik a kínai lágyhéjú teknős?

Főként állati eredetű táplálékot fogyaszt. Halakat, rákokat, puhatestűeket, rovarlárvákat és más vízi gerincteleneket is elkap, a dögöt sem kerüli el. Táplálkozása miatt ragadozó víziteknősnek számít. A természetes étrend sokfélesége élőhelyenként változhat, és a fiatal állatok zsákmányösszetétele is eltérhet a felnőttekétől.

Veszélyes lehet az emberre?

Kézbe véve fájdalmasan haraphat, ezért vadon talált vagy megszökött példányhoz ne nyúlj. A lágy páncél és a lapos test békés állat benyomását keltheti, de a faj erős állkapcsú ragadozó. Ha Magyarországon találkozol vele, ne próbáld meg befogni vagy hazavinni, hanem értesíts természetvédelmi szakembert vagy a területileg illetékes nemzeti parkot.

Hol él természetes körülmények között?

A faj Kelet-Ázsiában őshonos. Elterjedési területéhez Kína, Tajvan, a Koreai-félsziget, Japán, Oroszország távol-keleti része és Vietnam tartozik. Főként lassú folyású folyókban, tavakban, csatornákban és mocsaras vizekben él, ahol puha, iszapos aljzatot és rejtőzési lehetőséget talál.

Hogyan szaporodik?

Tojásrakó faj. A nőstény a vízparton nedves homokba vagy iszapba gödröt ás, majd több tojást rak bele és betemeti a fészket. Egy fészekben gyakran 8-30 tojás található, és a nőstény egy szaporodási időszakban többször is rakhat. A tojások kelése többnyire körülbelül 60 napig tart, de a hőmérséklet miatt 23-83 nap között is változhat.

Igaz, hogy sokáig a víz alatt marad?

Igen, a faj hosszabb ideig is képes a víz alatt tartózkodni. Tüdővel lélegzik, de bizonyos nyálkahártyákon keresztül a vízben oldott oxigén felvételére is képes. Hosszú nyaka és csőszerű orra miatt úgy is levegőhöz juthat, hogy teste közben az iszapban vagy a növényzet között marad. Ettől még rendszeresen fel kell jönnie levegőt venni.

Előfordulhat Magyarországon?

Magyarországon a kínai lágyhéjú teknős nem őshonos, de szökött vagy elengedett példányok felbukkanhatnak. A faj képes lehet túlélni a mérsékelt éghajlatú vizekben, ezért a természetbe engedés természetvédelmi kockázatot jelenthet. Ha ilyen teknőst látsz, készíts fényképet a helyszínen, jegyezd fel a pontos lelőhelyet, és kérj segítséget szakembertől.

Ez is érdekelhet

Fotó: Bastet78 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.