Kínai lágyhéjú teknős vs. Sarkantyús teknős – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Kínai lágyhéjú teknős és Sarkantyús teknős

Kínai lágyhéjú teknős
Pelodiscus sinensis
A kínai lágyhéjú teknős lapos, bőrös páncélú vízi teknős, amely Kelet-Ázsia lassú folyású vizeiben, tavaiban és mocsaraiban él. Ragadozó életmódú, jól úszik, és veszély esetén gyorsan az iszapba ássa magát.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Sarkantyús teknős
Centrochelys sulcata
A sarkantyús teknős a Száhel-övezet száraz vidékeinek nagy termetű szárazföldi teknőse. Mély üregekkel, víztakarékos életmóddal és főként növényi táplálékkal alkalmazkodik a forró, időszakosan száraz környezethez.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Kínai lágyhéjú teknős | Sarkantyús teknős |
|---|---|---|
| Tudományos név | Pelodiscus sinensis | Centrochelys sulcata |
| Testhossz | Páncélhossza jellemzően 18-25 cm; kb. 33 cm-ig nőhet. | Páncélhossz: hímek legfeljebb 86 cm |
| Farok / egyéb méret | A hím farka hosszabb, a nőstényé alig nyúlik túl a páncél szélén. | Nem alkalmazható fajspecifikus adatként |
| Testtömeg | Hímek: kb. 0,9-1,1 kg; nőstények: kb. 0,7-0,9 kg. | A hímek tömege meghaladhatja a 100 kg-ot |
| Élettartam | Dokumentált adat: legfeljebb 24 év. | Fogságban akár körülbelül 100 év |
| Elterjedés | Kína, Tajvan, Korea, Japán, Oroszország távol-keleti része és Vietnam. | A Száhel övezete és az Arab-félsziget déli része |
| Élőhely | Lassú folyók, tavak, csatornák, mocsarak és iszapos partok. | Száraz szavanna, stabilizált dűne, bozótos és füves terület |
| Táplálkozás | Főként halak, rákok, puhatestűek, rovarok és más vízi állatok. | Főként füvek és más növényi részek |
| Aktív időszak | Főként éjjel aktív; hidegebb területeken víz alatt telelhet. | Leginkább kora reggel és a nedves évszakban aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos életmódú vízi teknős. | Többnyire magányos; hímjei területtartók |
| Szaporodási idő | A szaporodás többnyire tavasztól nyár végéig zajlik. | Felszíni aktivitása főként az esős évszakban nő |
| Utódfejlődés ideje | A tojások kelése általában kb. 60 nap, 23-83 napos tartománnyal | tojásrakó faj |
| Utódok száma | Egy fészekben többnyire 8-30 tojás; évente 2-5 fészekalj is lehet. | Fészekaljanként 14–40 tojás; évente 2–3 fészekalj |
| Utódgondozás | A nőstény elássa a tojásokat, utána nincs tartós utódgondozás. | A tojásokat elássa; tartós szülői gondozás nincs |
| Pihenőhely | Nappal az iszapba ássa magát, vagy növényzet és víz alatti tárgyak közé húzódik. | Akár 15 méter hosszú, mély saját vagy közös üregek |
| Érzékelés | Hosszú nyak, csőszerű orrnyílások és mindkét lábon három karom jellemzi. | – |
| Hangadás | A faj hangadásáról kevés közérthető, fajspecifikus adat áll rendelkezésre. | – |
| Mozgás | Úszóhártyás lábával gyorsan úszik, szárazföldön ügyetlenebb. | Négy lábon járó, szárazföldi teknős |
| Ökológiai szerep | Vízi ragadozó, amely halakat, rákokat, puhatestűeket és rovarokat fogyaszt. | Legelésével a száraz szavannák növényzetére hat |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon betelepített vagy szökött példányok alkalmi előfordulása ismert. | Őshonosan nem fordul elő; fogságban tartják és mentik |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
