Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Kínai tobzoska

Manis pentadactyla

A kínai tobzoska éjszakai, többnyire magányos emlős, amely hangyákkal és termeszekkel táplálkozik. Pikkelyei védelmet adnak, de az illegális vadászat miatt a faj kritikusan veszélyeztetett.

Kínai tobzoska (Manis pentadactyla)
Kínai tobzoska · Manis pentadactyla

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névManis pentadactyla
TesthosszFej-törzs hossza kb. 60 cm
Farok / egyéb méret25-38 cm
TesttömegJellemzően: 2-7 kg; átlag kb. 2,35 kg
ÉlettartamFogságban: legalább 15,3 évig megélt példány
ElterjedésDél- és Kelet-Ázsia
ÉlőhelyErdők, cserjések, füves területek és hegyvidéki élőhelyek
TáplálkozásHangyák és termeszek
Aktív időszakÉjszakai
Társas életTöbbnyire magányos
Szaporodási időNepálban főként április-májusban szaporodik
Vemhességi időKb. 6-7 hónap
Utódok számaÁltalában 1 kölyök
UtódgondozásA kölyök az anya hátán vagy farkán kapaszkodik
PihenőhelyMély, lezárt föld alatti üregek
ÉrzékelésJó szaglás és tapintás; látása kevéssé kutatott
HangadásHangadásáról kevés adat áll rendelkezésre
MozgásÁsással és talajon járva közlekedik
Ökológiai szerepA termeszek és hangyák állományát fogyasztásával befolyásolja
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Pikkelyes védelem

A kínai tobzoska testét átfedő, keratinból felépülő pikkelyek borítják. Veszély esetén összegömbölyödik, így a ragadozók és az ember nehezen fér hozzá a puha hasoldalához.

Éjszakai rovarevő

Éjszaka indul táplálékot keresni. Hosszú, ragadós nyelvével hangyákat és termeszeket szed ki a fészkükből, miközben erős karmaival feltöri a talajt és a korhadó faanyagot.

Üreglakó életmód

A faj többnyire a talajon él, és mély üregeket ás. Ezekben nappal pihen, hidegebb időben pedig hosszabb ideig is elrejtőzik, gyakran termeszfészkek közelében.

Ritka és veszélyeztetett

A kínai tobzoska elterjedési területének nagy részén megritkult. Pikkelyei és húsa miatt vadásszák, miközben az erdők átalakítása tovább szűkíti a számára alkalmas élőhelyeket.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Dél- és Kelet-Ázsia

A kínai tobzoska természetes elterjedése a Himalája keleti előterétől Délkelet-Ázsián át Dél- és Kelet-Kínáig, valamint Tajvanig húzódik. Rendszeresen előfordul Bangladesben, Bhutánban, Kínában, Hongkongban, Indiában, Laoszban, Mianmarban, Nepálban, Thaiföldön, Tajvanon és Vietnámban.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Éjszaka aktív, nappal többnyire mély üregében pihen.

Hogyan él?

Többnyire magányosan él, csak párzáskor és kölyökneveléskor társul.

Hogyan mozog?

Erős mellső karmaival ás, többnyire a talajon mozog.

Mivel táplálkozik?

Hangyákat és termeszeket fogyaszt; hosszú, ragadós nyelvével gyűjti össze őket.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a kölyköt a hátán vagy a farkába kapaszkodva hordozza.

Ember közelében

Nem támadó állat. Veszélyben pikkelyes gömbbé gömbölyödik, ezért könnyű befogni.

Mi veszélyezteti?

A húsáért és pikkelyeiért folytatott illegális vadászat súlyosan tizedeli. Élőhelyét az erdők átalakítása és az utak terjedése is csökkenti.

Élőhelyek sérüléseVadászat

Mekkora hozzád képest?

Állat: 60 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

01 Egy érdekes részlet

Hogyan működik a pikkelypáncél?

A tobzoska pikkelyei nem csontlemezek, hanem keratinból álló, módosult szaruképletek. Ugyanilyen anyag alkotja az emberi körmöt és a szőrszál külső rétegét is. A pikkelyek a test hátoldalán és a farkon fedik egymást, ezért mozgás közben sem nyílik nagy rés közöttük.

Amikor az állat megijed, behúzza a fejét, a farkát pedig a teste köré hajtja. A pikkelyek szélei egymásra záródnak, a támadó így kemény, nehezen feltörhető gömbbel találkozik. Ez a védekezés hatékony lehet a ragadozók ellen, az emberi befogással szemben viszont kevés védelmet ad.

02 Egy érdekes részlet

A kölyök első útja

A kínai tobzoska általában egyetlen kölyköt hoz világra. A kicsi már születésekor pikkelyes, de a pikkelyek kezdetben puhák és rugalmasak. Ezután fokozatosan keményednek meg, miközben a kölyök az anya farkába vagy hátán a pikkelyek közé kapaszkodva követi őt.

Az anya veszély esetén a farkával részben vagy teljesen maga alá zárja a kölyköt. Ez a mozdulat egyszerre védi a test puha részeit és rejti el az utódot. A fiatal állat eleinte az anyától függ, később azonban egyre önállóbban fedezi fel az üreget és a környezetét.

03 Egy érdekes részlet

Miért nehéz kutatni?

A kínai tobzoska éjszakai és rejtőzködő életmódot folytat, ráadásul napközben mély üregekben pihen. Emiatt a kutatók ritkán figyelhetik meg közvetlenül, és sok adatot nyomokból, kameracsapdákból vagy mentett állatok vizsgálatából kell összegyűjteni.

A faj szaporodásáról, élettartamáról és állományainak pontos méretéről ezért ma is keveset tudunk. A terepi felméréseket az is nehezíti, hogy a vadászat miatt az állatok nagyon félénkké válhatnak, és az egykori élőhelyükön is ritkán kerülnek szem elé.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Miért nevezik kínai tobzoskának?

A faj neve a természetes elterjedési területére utal, amelynek jelentős része Kínában található. A kínai tobzoska azonban nem csak Kínában él: előfordul a Himalája keleti térségében, Délkelet-Ázsiában és Tajvanon is. A magyar név a faj azonosítására szolgál, nem azt jelenti, hogy minden példánya Kínában él.

Mit eszik a kínai tobzoska?

Főként hangyákat és termeszeket fogyaszt. Erős mellső karmaival felnyitja a fészkeket, majd hosszú, ragadós nyelvével gyűjti össze a rovarokat és lárváikat. Nincsenek fogai, ezért a táplálékot kevés rágással nyeli le. A talajban élő rovarfészkek miatt gyakran ás, és egy-egy üreg környékén hosszabb ideig is táplálkozhat.

Veszélyes az emberre?

A kínai tobzoska nem támadó természetű, és általában igyekszik elrejtőzni vagy összegömbölyödni. Erős karmaival védekezhet, ha megfogják vagy sarokba szorítják, ezért vadállatként nem szabad megközelíteni és kézbe venni. A legnagyobb veszélyt ma nem ő jelenti az emberre, hanem az emberi vadászat és az illegális kereskedelem jelenti a faj számára.

Hogyan védekezik a ragadozók ellen?

Veszély esetén a kínai tobzoska behúzza a fejét, és a farkát a teste köré tekerve szoros gömbbé zárja magát. A kemény, egymást fedő pikkelyek védik a hátát, a ragadozó pedig nehezen fér hozzá a puha hasoldalhoz. Ez a védekezés főként a természetes ragadozók ellen hasznos, az emberrel szemben viszont éppen a mozdulatlansága miatt könnyen befoghatóvá válik.

Hol él a kínai tobzoska?

A faj Dél- és Kelet-Ázsia több országában őshonos. Erdőkben, cserjésekben, füves területeken és hegyvidéki élőhelyeken is előfordul, a Himalája térségében akár magasabb fekvésű területeken is. Többnyire a talajon mozog, és mély üregekben pihen. Elterjedési területének pontos határai helyenként bizonytalanok, mert az állományokat erősen megritkította a vadászat.

Hány kölyke születik?

A kínai tobzoska általában egy kölyköt hoz világra. A vemhességi időről eltérő becslések szerepelnek, a részletesebb tenyésztési adatok alapján nagyjából hat-hét hónapra tehető. A kölyök fejletten születik, már vannak pikkelyei, amelyek kezdetben puhák. Az anya a hátán vagy a farkába kapaszkodva hordozza, és veszély esetén a farkával védi.

Mekkora a kínai tobzoska?

A fej és a törzs hossza körülbelül 40-60 centiméter, a farok pedig általában 25-38 centiméteres. A teljes testhossz így rendszerint 65-96 centiméter közé esik. Testtömege többnyire 2-7 kilogramm, de az egyes állatok között jelentős különbség lehet. A hímek és a nőstények hasonló külsejűek, a méretük azonban eltérhet.

Miért veszélyeztetett a kínai tobzoska?

A kínai tobzoskát húsáért és pikkelyeiért vadásszák, ezért az illegális befogás és kereskedelem súlyos állománycsökkenést okozott. Élőhelyét az erdők átalakítása, a mezőgazdasági terjeszkedés és az utak építése is feldarabolja. A faj éjszakai, rejtőzködő életmódja miatt a jogellenes befogás gyakran csak későn derül ki. Az IUCN kritikusan veszélyeztetettként tartja nyilván.

Ez is érdekelhet

Fotó: U.S. Fish and Wildlife Service Headquarters · Wikimedia Commons · CC BY 2.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.