Indiai tobzoska vs. Kínai tobzoska – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Indiai tobzoska és Kínai tobzoska

Indiai tobzoska
Manis crassicaudata
Az indiai tobzoska Dél-Ázsia éjszakai, többnyire magányos emlőse, amely hangyákkal és termeszekkel táplálkozik. Pikkelyes teste és erős ásólábai hatékony védelmet adnak, de a vadászat és az illegális kereskedelem miatt veszélyeztetett.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kínai tobzoska
Manis pentadactyla
A kínai tobzoska éjszakai, többnyire magányos emlős, amely hangyákkal és termeszekkel táplálkozik. Pikkelyei védelmet adnak, de az illegális vadászat miatt a faj kritikusan veszélyeztetett.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Indiai tobzoska | Kínai tobzoska |
|---|---|---|
| Tudományos név | Manis crassicaudata | Manis pentadactyla |
| Testhossz | Jellemzően 84-122 cm a farokkal együtt | Fej-törzs hossza kb. 60 cm |
| Farok / egyéb méret | 33-47 cm | 25-38 cm |
| Testtömeg | Jellemzően 8-17 kg; dokumentált maximum 20 kg | Jellemzően: 2-7 kg; átlag kb. 2,35 kg |
| Élettartam | Fogságban 19,3 év; valószínűleg 20 évnél tovább is élhet | Fogságban: legalább 15,3 évig megélt példány |
| Elterjedés | Pakisztán, India, Nepál, Banglades és Srí Lanka | Dél- és Kelet-Ázsia |
| Élőhely | Erdők, bozótosok, füves területek és művelt tájak | Erdők, cserjések, füves területek és hegyvidéki élőhelyek |
| Táplálkozás | Főként hangyák és termeszek | Hangyák és termeszek |
| Aktív időszak | Többnyire éjszakai | Éjszakai |
| Társas élet | Többnyire magányos | Többnyire magányos |
| Szaporodási idő | Egész évben előfordul; szaporodása gyakran szezonális | Nepálban főként április-májusban szaporodik |
| Utódfejlődés ideje | Kb. 65-80 nap | Kb. 6-7 hónap |
| Utódok száma | Többnyire 1 kölyök, néha 2-3 | Általában 1 kölyök |
| Utódgondozás | A kölyök akár hat hónapig az anyjával maradhat | A kölyök az anya hátán vagy farkán kapaszkodik |
| Pihenőhely | Föld alatti üregek, amelyeket maga ás | Mély, lezárt föld alatti üregek |
| Érzékelés | Jó szaglás; zárható orrnyílások és hallójáratok | Jó szaglás és tapintás; látása kevéssé kutatott |
| Hangadás | Kevéssé ismert; riasztáskor sziszeghet és bűzös váladékot üríthet | Hangadásáról kevés adat áll rendelkezésre |
| Mozgás | Ásókarmaival jár, néha fára is felmászik | Ásással és talajon járva közlekedik |
| Ökológiai szerep | Hangya- és termeszfogyasztó, üregekben élő faj | A termeszek és hangyák állományát fogyasztásával befolyásolja |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon nem őshonos, rendszeres vadon élő állománya nincs | Magyarországon nem őshonos |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
